Versenyzőnek hitte magát a turista: belehalt

2012.06.05. 12:55

Legalább az időjárás nem nehezítette az Isle of Man TT-n induló versenyzők életét: napsütésre ébredt mindenki, de hamar felhőket vont szemükre egy haláleset. Az első Supersport futamot két órás csúszással indították a rendezők – egy motoros turista szenvedett végzetes balesetet röviddel az útzár előtt.

A Supersport kategória versenyei minden évben meglepetéseket tartogatnak. Már az első körben óriási tülekedés ment a jobb helyezésekért. Michael Dunlop jól bevált, agresszív stílusa senkit sem lepett meg. Arra viszont kevesen számítottak, hogy legnagyobb ellenfele bátyja, William lesz.

Az első kör végére némileg tisztázódtak az erőviszonyok. Michael eszméletlen tempót produkált és tíz másodpercet vert az akkor második helyen álló Cameron Donaldra, őt hajszállal lemaradva William követte. Gary Johnson a negyedik, John McGuinness az ötödik, míg Guy Martin csak a nyolcadik volt, majd kiállt a boxba és feladta a küzdelmet; sokan úgy gondolják, hogy Martin rendszeresen túlhajszolja a hatszázasokat a futam elején.

A második kör hasonló izgalmakat tartogatott. Előbb William Dunlop orrolta el a második helyet Donaldtól, majd jött Gary Johnson, aki már öt másodperccel előzte meg, mikor megkezdték a boxkiállásokat. Michael eközben körrekordot döntött a hatszázason, 126.948 mérföld/óra körátlaggal. Úgy tűnt, győzelme nincs veszélyben. Az élet kegyetlen, a TT végképp, Michael Dunlop a harmadik körben kiesett, így Gary Johnson állt az élre, őt követte az időközben ismét felgyorsuló Cameron Donald, harmadik a mindig lesben álló Anstey, így William visszacsúszott a negyedik helyre.

Az utolsó körben, tíz évvel első győzelme után, Anstey megérezte a vérszagot, és kegyetlen hajrába kezdett. Cameron Donaldot maga mögé utasítva Johnsont üldözte. McGuinness, ha a győzelemért nem is, de az ötödik helyért kemény csatát vívott. Előbb Dan Kneen támadta, az akció sikeresnek tűnt, de a manxi kiesett az utolsó körben. A következő ellenfél Ryan Farquhar volt. Ő is könnyedén lenyomta az élő legendát.

Eközben Anstey utolérte a hirtelen lassuló Johnsont, akinek, mint utóbb kiderült, kiürült a tankja. Cameron Donald minden igyekezete ellenére Anstey nyerte a futamot, megszerezve kilencedik trófeáját. A tegnapi volt a TT történetének második legkisebb különbsége: 0,77 század. William Dunlop harmadik lett, életében először végzett dobogón TT versenyen.

McGuinness páratlan szerencsével a negyedik helyre érkezett, mivel Farquhar Kawasakija is megszomjazott. Johnson hősként viselkedett, Hondáját a 28-ik helyen tolta célba. Ian Lougher külön tapsot érdemel, James Hillier mögött, 48 évesen megszerezte a hatodik helyet.

A nap második versenyén a Superstock kategória résztvevői álltak rajthoz. A kora esti napfény ismét megviccelte a versenyzőket, de szerencsére megoldották a problémát. Hamar kiderült, a literes dögök versenyében John McGuinness ismét a győztes trófeáért jött. A többieknek egyetlen szalmaszálnyi reményük maradt: a morecambe-i eddig soha nem nyert a kategóriában.

Az első kör végén 17 századdal McGuinness állt az élen, Ryan Farquhar a második helyen, öt másodperces hátránnyal Guy Martin a harmadikon, néhány századdal Bruce Anstey előtt. A hét egyik kulcsfigurája, Cameron Donald ezúttal lemaradt, csak a kilencedik volt. A második körben McGuinness tovább növelte előnyét - csak a verseny után tudtuk meg, hogy Hondájából majdnem kifogyott a benzin mire a boxba ért. Farquhar hátránya négy másodpercre nőtt. Anstey időközben átvette a harmadik helyet Martintól, sőt, Michael Dunlop is magára talált, így a lincolnshire-i csak ötödikként állt a boxba.

A kiállásokat követően alaposan átrendeződtek a sorok. McGuinness továbbra is vezetett Farquhar előtt, viszont Martin egy tökéletes kerékcserét követően ismét a dobogón találta magát. Dunlop tovább növelte a tempót és Ballaugh-nál már őt jegyezték a harmadik helyen, szélvészként hajtott a pályán. Sulbyban 183,4 mérföldes sebességgel mérték be. Guy Martin képtelen volt tartani az iramot, Anstey visszaelőzte, így ismét az ötödik helyre szorult.

Az utolsó kör állása: McGuinness, Farquhar, Dunlop, Anstey, Martin. Dunlop észvesztően motorozott, Farquharral szembeni hátránya egyre csökkent, fél kör alatt hihetetlen tíz másodpercet dolgozott le. A Bungalownál már Dunlop a második és McGuinnessnél is sokkal gyorsabb volt. A hátralevő néhány kilométer azonban már nem elég, John McGuinness úri kényelemben, tizenkilencedszer érkezett elsőként a TT szervizútjára. Dunlop megfutotta a verseny leggyorsabb körét (129,253 mérföld/óra körátlag), és megszerezte a második helyet. Mint később kiderült, Farquhar olajszivárgás miatt csökkentette a tempót az utolsó körben, ennek ellenére harmadik. Bruce Anstey ezúttal negyedik, Martin az ötödik.

McGuinness megköszönte a Padgetts csapatnak a motor tökéletes felkészítését. Elmondta, hogy a csapattulajdonos Clive Padgett jó barátja, mindig kisegítette őt motorral, ezért a minimum, hogy így hálálja meg a támogatást. (McGuinness eredetileg a TT Legends Team színeiben motorozik, viszont külön engedéllyel a Padgetts csapatnál teljesíti a Supersport, valamint Superstock kategória versenyeit.)

Farquhar külön kiemelte az oldalkocsis John Holdent, aki kisegítette alkatrésszel. Ha ő nincs, nem tudott volna rajthoz állni. Michael Dunlop boldog volt, de mérgelődött, hogy lassan ment a verseny elején, majd kedvesen megkérdezte McGuinnesst, hogy mikorra tervezi a nyugdíjba vonulást.

A két verseny között edzést is lebonyolítottak a szervezők. A TT Zero, valamint az oldalkocsi indulók mehettek egy-egy kört a pályán. Michael Rutter történelmi eredményt ért el, 100 mérföld/óra feletti körátlagot motorozott a MotoCzysz E1pc nyergében. Man-sziget minisztériuma 10 ezer fontot ajánlott annak, aki először átlépi az álomhatárt. A pénzt, viszont csak akkor kaphatja meg Rutter, ha az átlagot versenyen is teljesíti.

Az oldalkocsisok edzésén, az előbb említett John Holden súlyosan megsérült. Eltörte medencecsontját, vállát, valamint néhány bordáját.

A részletes eredmények kattintson: Superstock és Supersport.