Az olasz Breganze nálunk ismeretlen márka, de hazájában, Olaszországban sem számít tucatmotornak. Lényegében a Laverda márkát viszik tovább, annak neve nélkül, hisz a jogok a Piaggio csoporthoz tartoznak – megvettek mindent, csak a gépeket és a szívet hagyták Breganze településén.
Egykori laverdás mérnökök állították talpra az 1985-ben családi vállalkozásként csődbe ment, 1993-ig szövetkezetként szenvedő, majd utána kis híján ismét sikerre vitt céget – a csoda azonban elmaradt, 2004-ben végleg eltemették a legendát.
Sokáig vártuk, hogy majd a noalei Piaggio a raktárkészletből összelegózik valamit, de nem tették, a narancssárga retróhullámra nem feküdtek fel. Enzo d'Angelo, Pine Cincotta és Davide Carboniero azonban megvásárolták a raktárkészletet és fogták a kétezres években elején kifejlesztett folyadékhűtéses kéthengerest, majd új vázzal, Euro3-ra hangolva kiadták az SF750-et.
A rajongók jól fogadták a hiperritka, exkluzív járművet, így a férfiak felbátorodtak, és nekiálltak megtervezni a Jota 1200-at – ennek elődje a hetvenes évek rettegett izommotorja volt. A soros háromhengeres kialakítás ugye kötelező, e köré térhálós vázat terveznek modern, karakteres külsővel.
A formáról még csak egy hagyományos, kézzel, színes ceruzával készült rajz árulkodik, de a blokk már véglegesnek tűnik. Az eddigi információk alapján a prototípus 2013 nyarára, a végleges változat pedig jövő év végére várható. A Breganze feltehetőleg továbbra sem tervez óriás szériát: nincs értelme konkurálni az hatalmas példányszámmal dolgozó japán és európai gyártókkal.