Bevallom, nehezen írok bármit is, ilyenkor talán nem is lehet. Az Isle of Man TT második edzését hallgattam rádión és követtem a facebookon, amikor azt bukás miatt piros zászlóval leállították. Ilyen előfordul , benne a pakliban, és bukótér hiányában hamar belengetik a piros zászlót, hiszen a takarítás is eltart egy ideig.
A feszült, várakozással teli percek idegőrlőek, mindenki csendben hallgatja, hátha elcsíp valamilyen információt. Amikor a szokásosnál is nagyobb a csend, sejthetjük, baj van. Most így történt, bekövetkezett a legrosszabb. A Ballacrye-nál történt baleset halálos kimenetelű volt. Az áldozat, a negyvenhárom esztendős japán Macusita Josinari. Talán emlékeznek,nagy kedvencem volt, tavaly is írtunk róla.
Még 2011-ben ültünk egymással szemben a sajtóközpontban, fotós barátja Takao Iszobe fordította rémtörténeteit, amikor első TT-jén bukott és olyan súlyosan megsérült a gerince, hogy helikopterrel vitték el. Ezen nagyokat kacagott, és bevallotta: egy pillanatig sem gondolt arra, hogy ne versenyezzen többé a szigeten.
Egy évet kihagyott és megszállottként tért vissza. Rendszeresen rajthoz állt Makaóban is. Felesége támogatta, minden versenyre elkísérte. Josi különleges ember volt. Mindenkihez volt kedves szava, soha nem panaszkodott, élvezte, amit csinál. Talán kevesen tudták, de nemcsak versenyzőként vett részt a TT-n, hanem újságíróként is. Japán magazinoknak írt beszámolókat, de rendszeresen meghívták a legújabb motorbemutatókra is. Hazájában, s az utóbbi időben, Európában is rendkívül népszerű volt, rengeteget tett a TT népszerűsítésért.
Tudtam, valamit titkol. Hétfőn aztán megtörtént a nagy bejelentés, leigazolt a Tyco Suzuki csapatához a Supersport kategóriába. A legendás japán versenyző, Micuo Ito segítette volna a jó szereplésben, aki 1963-ban nyert, az akkor még létező 50 köbcentis kategóriában. A hír mindenkit meglepett, hiszen úgy tudtuk, idén is csak Rico Penzkofer BMW csapatával indul a nagyok között, valamint a TT Zero-n. Legjobb eredményét az elektromosok között érte el, 2011-ben ötödik lett.
Vasárnap leveleztünk utoljára. Búcsúzóul megkért, vigyázzak magamra. Megígértem neki, és én is ugyanezt kértem tőle. Végül megegyeztünk abban, hogy egy hét múlva ismét kezet rázunk. Elmarad. Legyen neki könnyű a föld.