Visszatér a legkívánatosabb Yamaha

Hol vagytok fiatalok, kérdezhetik sokan a Yamahánál, amikor egy új modellévet tervezgetnek. Ezt kérdezi nagyjából az összes jelentős motorgyártó Európában, ugyanis egyre kevesebb mostani kamaszt érdekel a motorozás.

Azért nincs még minden veszve, a japánok legalábbis nagyon igyekeztek ezt a látszatot kelteni hétfőn este, a milánói motorkiállítás megnyitója előtt megtartott, külön programon. Arra csak egészen kevesen számíthattak, hogy az egyik legnagyobb jövő évi meglepetés egy harmincöt éves modell visszatérése lesz. Az SR400-ról van szó, a Yamaha kultikus egyhengeres utcai motorkerékpárjáról, melyet talán a legtovább tartottak a kínálatban a cég történetében. A kétezres évek elején megszűnt az európai forgalmazása, de Japánban szünet nélkül árusították, mert nem csökkent iránta az érdeklődés. Az SR nálunk mindvégig ötszáz köbcentis volt, és pályafutása érdekessége, hogy egy ideig tárcsafékkel készült, majd az utolsó modellévekben ismét dobfékkel szerelték.

Az SR nagyon egyszerű gép. Vonalvezetése ma már egyértelműen régies, de ez jól áll neki, tovább aligha öregszik. A léghűtéses, kétszelepes motor most is rúgásra indul, körülbelül huszonhét lóerős, tehát a hétköznapi közlekedésen kívül laza országúti kocogásra alkalmas. Hogy miért pont most döntött úgy a Yamaha, hogy visszahozza Európába, arra nem kaptunk választ. Sok veszteni való nincs, hiszen a környezetvédelmi előírások teljesítéséhez szükséges befecskendezőt, és katalizátoros kipufogót már a japán belpiacos kivitel is megkapta évekkel ezelőtt. Az SR400 kapcsán agyonismételgetett üzenet, hogy otthoni átépítéshez is kiváló termék, sőt, be is mutattak két igazán jól sikerült példányt, melyet a bevezető kampány előtt farigcsált kedvére egy-egy ismert motorépítő műhely.

Amikor már azt hittük, hogy az SR színpadra érkezése előtt és alatt nyomatott zene hangereje minden hallóidegünket megbénította, a műsor magasabb fokozatba kapcsolt és maga az isteni Valentino Rossi jelent meg köztünk, természetesen motorral. Amikor a kilencszeres világbajnok levette a bukósisakját, még a mindvégig egyen-bőrdzsekiben üldögélő negyvenes német motoros újságírók is felpattantak, hogy lőjenek róla pár közelit a Facebookra.

Rossi egy már ismert modell, az MT-09 különkiadása, a Street Rally nyergéből szállt le. A Street Rally újabb rókabőrnek tűnik, az alapmotorra szerelt fényszóró-, illetve kormányburkolatok, kézvédők, hasidom és egyenes vonalú nyereg biztosan külön is megvásárolható lesz. Nagy durranás ez a motor, hiszen a Yamaha évtizedek óta nem készített hasonló háromhengerest. Egyelőre úgy tűnik, bejön a közönségnek a vadul hörgő motor, melyet már mi is kipróbáltunk.

A Yamaha is az új jogosítványkategória, az A2 bevezetéséhez igazítja kínálatát. Az MT sorozat vadonatúj tagja az MT-07. A 09-cel ellentétben nem három-, csupán kéthengeres, a kezdő jogsinak megfelelő, 35 kilowattos kivitelben is kapható, amúgy hetvenöt lóerős. A puszta motorerőnél fontosabb, hogy főtengelyét kétszázhetven fokkal ékelték el, vagyis ugyanolyan egyenletesen jár, és olyan finoman adja le teljesítményét, mint a Super Ténéré és az ígéret szerint úgy osztották el váltófokozatait, hogy ne kelljen sokat kapcsolgatni.

A kis MT közelről egyszerű műszaki elemeket villant, váza nem könnyűfém, hanem acél csőből készült, melyet itt-ott műanyag panelek közé rejtettek. A kiviteli minőség korrekt, de az ár fontos szempont volt, azt valahol kétmillió forint környékére várhatjuk, állítólag olcsóbb lesz, mint a rendkívül sikeres Honda NC-sorozat tagjai. A gép az ülés környékén rendkívül keskeny, és menetkészen is csak 179 kiló, ezzel a kategória egyik legkönnyebbje lehet.

Furcsa, hogy a Yamaha csak most, sok évvel a Piaggio MP3 megjelenése után mutatta be saját háromkerekű robogóját. A Tricity egyelőre csupán koncepció, de komolyan gondolják a bevezetését, hiszen a színészekkel előadatott bizarr szituációs videóban hosszú percekig sulykolták, hogy a városi csúcsforgalom tönkre teszi az ember életét, és, hogy az autózást el kell felejteni, ha több időt szeretnénk a párunkkal tölteni.

A Tricity első futóműve csak messziről emlékeztet a Piaggióéra. A tizennégy colos első kerekek mellett két-két hagyományos teleszkópot látni, de ezeket az alsó villahíd alá épített csuklós szerkezet fogja össze, amelyben el is tudnak fordulni, vagyis a két kerék párhuzamosan dől a kanyarban. Az ilyen furcsa kentaurok létjogosultságát erősítheti, hogy bizonyos európai országokban nem szükséges motorjogosítvány a háromkerekűekhez, ha azok nyomtávja elér egy bizonyos mértéket. A Tricity gyártása jövőre kezdődik, árát valahol négyezer euró, vagyis 1,3 millió forint környékére várhatjuk, ami itthon szerintem közelebb lesz a másfél millióhoz.

A Yamaha visszatért, mondta a bevezetőben a Yamaha Europe elnöke, és ami azt illeti, tényleg úgy tűnik, hogy néhány laposabb év után végre elkapták a fonalat a cégnél. Fájdalom, hogy eközben Magyarországon annyira eltűntek az újmotor-vásárlók, hogy a gyári képviseletek sorra jelentik be kivonulásukat. Motorokra és robogókra nálunk is van igény, a Yamaha üzenetei a praktikumról és a szórakoztató közlekedésről nem hamisak, más kérdés, hogy ezt a valóságban a magyar utakon kevésbé, inkább csak Milánó utcáin láthatjuk, ahol tényleg minden sarkon tucatnyi motor és robogó parkol.