Ha a csajod próbálná így kijavítani hibáit...

2015.11.25. 09:28

Nehéz, kudarcokkal teli év áll a Horex háta mögött, a várt piaci siker nemhogy elmaradt, majdnem az egész gyár az enyészeté lett. Pedig a név régi és patinás, csak Németországon kívül alig ismert, a motor műszakilag a semmiből jött, de egyből nagyon különlegeset akartak gurítani. A VR elrendezésű hathengerest eleinte kompresszorral is meg akarták fejelni, de végül elvetették, mindehhez eszeveszetten finom kidolgozást párosítottak, csúcsminőségű alkatrészekkel, ennek megfelelő áron.

Ráadásul a termék nem volt rossz, a Totalbike tesztjén legalábbis bizakodásra adott okot a prototípus. A külső viszont nem ugrotta meg az ingerküszöböt, ez a sima, finoman retró megjelenés nem rántotta görcsbe a nyálmirigyeket.

Hogy ez, a folyamatosan csúszó szériamodell, vagy a háttérben meghúzódó rossz pénzügyi döntések, illetve ezek milyen kombinációja okozta, nem tudni, de a Horex bizony csődbe ment, a felszámolás előtt viszont felbukkant egy karbontechnológiában utazó befektető, és megmentette a projektet.

Ennek az új érának az első dobása a Horex VR6 Black Edition és a Horex VR6 Silver Edition. Mind a kettő limitált kiadás, egyenként 33 darab készül belőlük, ami egyrészt nem sok, másrészt amúgy sem menne el nagyságrendekkel több belőle, szóval ez inkább olyan, hogy nyilvánosságra hozták az értékesítési célszámokat.

A Silver és a Black Edition között a színeken kívül apró különbségeket találni csak, ilyen például a kipufogó is - a feketénél például más a formája, és magasabbra húzták őket, de egyébként a két motor eléggé hasonló.

A VR6 Silver Editionnél a különböző textúrájú ezüstös felületek adják a vizuális élményt, csillognak a kipufogók és a Kineo felnik, selymesen dereng a tank (még a féknyergek is polírozottak!), a váz és a blokk pedig matt felszínű - nagyon jól működik a varázslat. Az ülés alapból egyszemélyes, de könnyen variálható - oldaltáskákat vagy utasülést is rakhatunk az üléspúp helyére.

A black edition ezzel szemben elveszne az alagútban, ha nem kapott volna néhány jelzés értékű bronz betétet. A koncepció is más, míg a Silver Editiont inkább amolyan powercruisernek szánják, a Black Editionbe némi café raceres beütést akartak vinni, ami a fix együléses kivitelt és az opcionális csutkakormányt jelenti. A fekete változatnál továbbá nagyobb teret kapott az új tulajdonos fő profilja, vagyis még több helyre került szénszálas műanyag, ezzel is erősítve a sportosabb hatást.

A két motor műszakilag nagyon azonos, a 1218 köbcentis hathengeres blokkból 170 lóerő és 138 Nm jut el a váltóhoz, a futóművet az Öhlins, a fékeket a Brembo szállítja - az ABS alap -, a műszerfal egy ledes kijelző, ahogyan az összes fény, a féklámpa, a fényszóró és az irányjelzők is diódás egységek. A motor száraz tömege 221 kiló, de hogy mennyit kell fizetni ennyi, tökéletesen megmunkált anyagért, még nem árulták el.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.