Ezt a csodálatos zavart soha nem fogjuk megszokni

Bimota függőcsapszeges kormányzású modelljei - Tesi 1D, 2D, 3D - eléggé megosztóak. Alapvetően két reakció érkezik rájuk:

1. Ez meg tököm? Hogy néz már ki?
2. Anyáááám! KELL!

Pedig már meglepően régóta nézzük őket, az első prototípust 1983-ban mutatták be, 1990-ben jött a Tesi 1D, majd 1994-ben a kettes, sőt, a 3D-t is 2007 óta szokja az agyunk. A legújabb változatot pedig a múlt héten leplezték le Milánóban.

A Tesi 3D RaceCafé nevéből elég könnyű kitalálni, hogy miről van szó: café raceresítették a típust, ami jelen esetben más kormányt, kerek első lámpát és klasszikus formájú ülést jelent. Ám a fejlesztésnél problémát jelentett, hogy a korábbi Tesi 3D blokkját már nem gyártja a Ducati, a vázba pedig csak léghűtésű V2-est lehet beépíteni, így kizárásos alapon a Ducati Scrambler 803 köbcentis motorja került bele.

És akkor ejtsünk szót arról, hogy miért is zseniális ez a modell. Egyrészt végtelenségig kidolgozott, minden csavar, cső, hegesztés tökéletesen megmunkált, sehol nem kötöttek kompromisszumot, minden esetben az igényesebb megoldást választották. Elég megnézni a sárvédők rögzítését, a vázat, a lengővillát - kikezdhetetlen, méregdrága csúcsminőség minden.

A fékek a Brembo csúcsmodelljei, a futómű az Öhlins aranyárban mért termékei, a kipufogó pedig az olasz Zardtól származik - lehet, hogy mérnöki szemmel nem annyira zseniális, mint az Akrapovic munkái, de formatervezésben jelenleg ők a bajnokok. Némileg rejtély, hogy a hivatalos fotókon miért tüntették el róla a márkajelzést.