Legfeljebb CNC-seknek érdekes a Curtiss Zeus

Kaliforniában mutatta a be a Confederate-ből Curtiss-szé váló márka az első elektromos modelljét, a Zeus-t. A hajtás a Zerótól származik, minden más viszont saját tervezés - és némileg lehangoló. Míg a belsőégésű motorral hajtott Crutiss Warhawk egyértelműen a Confederate folytatása volt, a Zeus-t csak nézegetem, és nem értem, hogy mire gondolt a művész.

A Zeus két villanymotorral rendelkezik, melyek közös tengelyen vannak, és együttesen 170 lóerőt, és már-már értelmezhetetlenül sok, 393 Nm nyomatékot termelnek, ami a turbódízel pick upok szintje. Eddig jól hangzik, a forma viszont nehezen emészthető, bizonyos részei hasonlítanak a Confederate Fighterre, például az első futómű, és van elképzelés az egy tömbből mart vázban is, de ettől függetlenül ez csak egy borzalmasan nagy darab alumíniumnak tűnik, nem ihletett remekmű, mint amit megszoktunk tőlük.

Hiányoznak belőle a részletek, a meghökkentő megoldások, ez inkább egy közepesen sikerült CNC demó, amit a Racetech futómű, a szénszálas teli felnik és a négy első tárcsás Beringer első fékrendszer sem tesz helyre. Látszik, hogy gondolkoztak rajta, például egészen ötletes, hogy a lengővilla forgáspontja megegyezik a villanymotor hajtótengelyével, így berugózáskor nem változik a láncfeszesség, de a műszerfal helyett odabiggyesztett iPad már kimondottan gagyi.

Mivel a kiállított motor egyelőre csak demó, és csak 2020-tól lesz megvásárolható, az áráról sem esett szó - nagyon reméljük, hogy a következő másfél évben még dolgoznak rajta, mert ha ez a jövő, az nagyon lehangoló.