Újra támad a Jawa

2019.02.08. 13:50

A Jawa a kilencvenes évek elején a vasfüggönnyel együtt zuhant össze. Úgy járt, ahogy a legtöbb ilyen gyártó akkoriban: hátrányból indultak a nyugati motorokkal szemben, mind technikában, mind minőségben, így lassan becsődölt és eltűnt. Időnként felröppen néhány komolyabb-komolytalanabb hír, hogy egy befektető most már aztán tényleg megmenti, de sohasem jutottak ötről a hatra. Nemrég viszont az indiai óriás vállalat, a Mahindra vásárolta meg a Jawa nevet, és rá két évvel be is mutattak három új modellt.

Az ötlet és a pénz Indiából érkezett, viszont a tervezésbe az olaszok is beszálltak. A formavilágon nem kellett sokat gondolkodni, ha ezzel nem lovagolják meg a retro hullámot akkor semmivel.  Megtartottak minden apró formai sajátosságot, mint az - akkoriban divat - szivar-kipufogót, a csepptankot, a jellegzetes generátor oldali blokk fedelet vagy a lámpatestbe épített kilométer órát. Ez külsőre egy Jawa, viszont szerencsére belsőre már nem.

A motorblokkon ugyanúgy néz ki mint a 350-es kétüteműé, viszont egy modern, felülvezérelt, vízhűtéses darab, amit már elektronikus befecskendezés éltet. Az alapváltozatok 300 köbcentisek lesznek, 27 lóerővel és 28 Nm nyomatékkal, viszont lesz egy gyári bobber is, amiben ugyanez a blokk 350 köbcentivel már 30 lóerős lesz. Mindkét változathoz egy hat gangos váltó jár.

Elöl kétdugattyús fék dolgozik, ABS-el kisegítve, hátul viszont nem bírtak elszakadni a dobféktől. Az első futómű korszerű, de korhűen néz ki, és hátul is bizalomgerjesztőek a külső tartályos lengéscsillapítók. A motor nem nehéz, teletankkal 170 kiló körül mozognak, de a mérnökök inkább az alacsonyra helyezett súlyponttal dicsekedtek.

Kezdetben be kell érni három modellel. A legolcsóbb vajszínű gép, a Jawa 42, kicsit inkább a beach-racerekre hajaz, és a többinél sportosabb karakterű. Egyel drágább a Classic, ami a Jawa klasszikus színeit kapja: króm tank, vörös fényezés, arany szálak. A legdrágább, a már említett bobber lesz, a Perak, ami amellett, hogy erősebb, a vázat átalakították a stílus jegyében, és ülés helyett egy hatalmas lebegő tepsit szereltek rá.

Az áruk nagyjából 650 ezer forint környékén mozog majd, viszont egyelőre csak Indiában, és kisebb keleti országokban árulják. Ha valaha eljut európai piacra, már csak az ára miatt is könnyen eladható lesz, a nosztalgia-lázról nem is beszélve. Ha valaki nem szereti a modern, éles és szétszabdalt formavilágot, de mégsem akar veteránba pénzt locsolni, annak tökéletes lehet, de emellett kezdőmotornak is el tudom képzelni.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.