Lecsupaszították a Ducati Superleggerát
Roland Sands nem fél hozzányúlni olyan motorokhoz, amelyeknek az átépítése már gondolati szinten is szentségtörés - gondoljunk csak a flat track Desmosedici RR-re -, és ezúttal egy Ducati Superleggerát fosztott meg az idomaitól.
Alapul a 2014-es, magnéziumvázas Superleggerát vette, és első körben mindent ledobált róla, amire egy streetfigheteren nincs szükség. Sands szeme előtt a '80-as évek Superbike versenyei lebegtek, amikor Wayne Rainey és Eddie Lawson ezres nakedeken csatáztak, ezért igyekezett megtartani a motor funkcionalitását, például a szénszálas első rajtszámlap alatt ott a ram air rendszer légbeömlője, a fényszórót pedig az alsó villahídhoz dugta el.
Sands odafigyelt arra, hogy a motor legfőbb erényét, az alacsony tömeget megőrizze, viszont ne legyen félkész hangulata - amit eddig az idomok takartak jótékonyan oda most karbon elemek kerültek, hogy az összkép tiszta maradjon. Sok dolgot újra kellett gondolni, hogy a csövek, vezetékek és konzolok belesimuljanak a formába. Egyben ez is volt a legnagyobb kihívás, Sands úgy fogalmazott, hogy olyan volt mindent elrejteni és elhelyezni, mintha 15 kilónyi motyót próbálnál bepakolni egy 5 kilóra méretezett zsákba. Végül az akkumulátor, a feszültségszabályozó és az elektronika többi alkatrésze a hasidom alá költözött.
Igyekeztek féken tartani a motor tömegét, amit nem szénszálból, azt alumíniumból gyártottak le. Új villahidakat és a gyárinál magasabb csutkakormányt készítettek, illetve olyan apróságokat is lecseréltek, mint a gyári oldaltámaszt vagy a lábtartókat. A féket sem hagyták meg eredetinek, az ABS-t kikötötték és a Brembo M50-es nyergektől is megváltak - a helyükre a MotoGP-ből származó nikkelezett Brembo nyergek kerültek.
A 1198 köbcentis Superquadro blokk 200 lóereje nem igényelt további hergelést, csak egy módosított Akrapovic kipufogó került fel, amely kicsit úgy néz ki, mintha egy nagy piton éppen próbálná megfojtani a motort - annyi különbséggel, hogy ennek a funkciója pont az ellenkezője a megfojtásnak.
Az összhatást egy Febur hűtőrendszer teszi teljessé - VB-s szintű alkatrészről van szó, amin átkukucskál az első henger, így a hűtőt közelebb lehet helyezni a motor súlypontjához.
A motor tulajdonosa nem ismert, viszont azt megelőlegezhetjük, hogy dúsgazdag: már az alap sem volt olcsó, ehhez jönnek a csúcsminőségű cuccok, a rengeteg kézimunka és a Roland Sands Design amerikai mértékkel is szemmel látható óradíja.
