Nem jogsi kell, tudás

2010.08.12. 07:05

Tíz év aktív motorozás után mentem el életemben először vezetéstechnikai tanfolyamra, de mégsem volt olyan, mintha kétgyerekes apukának tartanának szexuális felvilágosítást. Bőven volt mit tanulni, sőt, sokszor úgy éreztem, hátrányban vagyok a zöldfülűekkel szemben.

Valahogy túléltem ezt a nyolc évet, amióta először ültem nagymotorra, és azt sem mondanám, hogy csoda. Nyugodtan el lehet motorozgatni egy egész életen át úgy, hogy nem járt az ember semmilyen tréningen, nem kötelező belehalni. De ha az ember kinőtt a vagánykodós, kiskörúton lábtartóig döntős korszakából, csak megfordul a fejében a gondolat, hogy ha már ezres sportmotoron ül, jó lenne tudatosabban kezelni a féket, nem csak érzésből. Meg az sem árt, ha kétsávos úton nem három ipszilonból kell megoldani a fordulást.

Szögezzük le: nagyon hasznosnak éreztem a Safety-Hungary kétnapos tanfolyamát. Amúgy mindenkiből önkéntelenül ez buggyan ki a végén, hogy milyen hasznos. Mégis úgy érzem, én leszek az ördög ügyvédje, mert más perspektívából látom a tanfolyamot pár tízezer motoros kilométerrel a hátam mögött, mint Assur, aki néhány perccel azután, hogy megvette a robogóját, eljött megtanulni az életmentő alapokat.

Assur: Az az egy perc elég félelmetes három hét volt. Amikor kiderült, hogy meghívtak a Honda tréningjére, nem is volt kérdés, hogy jelentkezem-e. Megérte, bár a motorvásárlás előtt még jobb lett volna, akkor ennyit sem kellett volna küzdenem a technikával. Itt pont a hiányzó technikai tudást szedhettem fel, ami ahhoz kellett, hogy egyáltalán ötletem legyen, egy adott szituáció hogyan oldható meg biztonságosan.

Évek óta dumálunk motoros haverjaimmal arról, hogy be kellene végre iratkozni egy tanfolyamra, de mindig halogattuk a dolgot. Egyszer pont nem volt meg rá a pénz, máskor nem találunk olyan időpontot, ami mindenkinek jó lenne, vagy éppen elbizonytalanodunk, hogy az a brigád, amit kinéztünk, olyasmit tanít-e, amit szeretnénk. Bocs, fiúk, beelőztem. És mindenkinek, aki hasonlóképp hezitálna, azt javaslom, ne tegye. Minél hamarabb be kell ülni az iskolapadba, és végigcsinálni a tanfolyamot. Válasszunk ki egyet, amelyik szimpatikus, aztán hajrá. A szerkesztőségben szinte mindenki járt már valamilyen tréningen, utoljára például Gyulavitéz a Motorshow 1 oktatásán, előtte Papp Tibi a Motoros Akadémián, és senki sem bánta meg. Ők igazából okosabbak voltak nálam, mert a tanulási fázis elején sokkal könnyebb befogadni az instruktorok tanácsait, mint rossz beidegződésekkel terhelt hosszú előélettel. De nagyot igazából az téved, aki úgy gondolja, több éves motoros tapasztalattal már nem mondhatnak neki újat holmi suhancok, akik gyorstalpalón megtanultak kikerülni két bóját és most oktatnak.

Talán azért van bennünk ez a nagyképűség, mert emlékszünk még a jogosítványhoz szükséges tanfolyamra, ami egy vicc. Ezt mindenki tudja, aki egyáltalán végigcsinálta, és nem úgy jutott hozzá az A kategóriához, hogy motoron sem ült. Nekem szerencsém volt, az oktatóm tudott motorozni, csak éppen nem az volt a célja az oktatásnak, hogy rendesen megtanuljam uralni a gépet, hanem hogy átcsusszanjak valahogy a vizsgán. Utána kezdődött a valódi ismerkedés a technikával, mindenféle segítség nélkül. Hogy ötven fölött hogyan viselkedik a gép, már autodidakta módon kellett megtanulnom, és a fékezési technikák felől is leginkább csak a haveroktól érdeklődhettem.

Instruktorunk, Molnár Viktor, nem hagyott kétségek közt, hogy van-e mit tanulnunk tőle. Olyan könnyedséggel csinálta végig a hat méteres átmérőjű körökből összerakott nyolcast az oktatói CBF 1000-ét bukócsőig döntve, fél kézzel, mintha a reggeli kávéját kavargatta volna. Mindezt nem azzal a céllal, hogy éreztesse a fölényét, hanem hogy megmutassa, nem kell izomból birkózni a kormánnyal, minden a technikán múlik. Megjegyzem, nekem a tanfolyam végén sem sikerült ez a kunszt, két kézzel, erősen koncentrálva sem, de nem is ez volt a cél: a szűk nyolcas már a második szint anyaga.

Assur: Nagy tempóval itt sem száguldoztunk, de a motor irányításának megtanítására nagy hangsúlyt fektettek. A nagy CBF több mint két mázsa, de az ezen bemutatott trükkök ugyanolyan hasznosnak bizonyultak a robogón, mint bármilyen nagymotoron. A megfelelő testtartással, gázadási, fékezési és kanyartechnikával egy tízéves gyerek is megcsinálta volna, amit mi a két nap alatt, és még el sem fárad bele. Talán ez volt a tréning legnagyobb tanulsága.

Fölösleges lenne felsorolni az egyes szintű tanfolyam részletes programját, úgysem lehet utánozni a közért parkolójában. Magukat a gyakorlatokat talán igen, de ha nem néz minket kritikus szemmel egy Viktor, és figyelmeztet minden apró hibára, nem tanulunk sokat. Nekem például a leggyakoribb hibám a tekintetem elkalandozása volt. Nem a csajokat stíröltem, hiszen a pálya egy kőbányai ipartelep mellett volt, egy meglehetősen ingerszegény csarnok és a magyar ugar között. A bójákon könnyen leragad az ember szeme, ha elég szűken vannak lerakva, és el kell menni közöttük, pedig sokkal könnyebb szépen ritmusosan teljesíteni az egyenes szlalomot, ha messzire előre nézünk. Mert amerre nézünk, arra megyünk – ez volt az egyik alapszabály.

A gyakorlati anyag másik nagy tanulsága számomra a hátsó fék használata volt. Amióta egy kanyart hátsó fékkel megkezdve az árokban fejeztem be, az én motorjaimon csak rozsdásodott a munkahenger, ünnepnapokon sem léptem rá a fékpedálra. Viszont a szűk ívekkel kirakott pályákat, amiken gyakoroltunk, hátsó fék nélkül gyakorlatilag lehetetlen lett volna teljesíteni. Nem is beszélve a fékezési gyakorlatról, ahol egyértelműen láthattuk, hogy a két féket egyszerre használva áll meg a legrövidebb úton a motor. Arról mondjuk nem vagyok meggyőződve, hogy ilyen precíz fékezést, mint a pályán sikerült, vészhelyzetben is be tudnék mutatni. De már önmagában a tény, hogy gyakoroltuk a fékezést, amit magunktól – valljuk be – sosem tettünk meg, sokkal tudatosabbá teszi a motorozásunkat. És ha legközelebb egy üres parkoló mellett megyek el ráérősen a Yamahámmal, ki fogom próbálni, hogyan viselkedik a saját motorom az újonnan tanult technikákkal.

Assur: Kezdőként egész más gyakorlatokat éreztem különlegesen hasznosnak, mint Bandi. A kifelé dőlő testtartást kívánó rendőrkanyar, amivel két sávon meg lehet fordítani a motort, vagy éppen a fordítottja, az ívre hajolós kanyarvétel, amivel a motor dőlése csökkenthető, alapvető eszközök, amiket az autodidakta motoros sokszor csak évek alatt sajátít el, sokszor ösztönösen. Tudatosan viszont hamar megtanulhatók az alapok, így a gyakorlat megszerzésekor valószínűbb, hogy jó irányba fejleszthetem a kanyartechnikámat. Autós előélettel a hátsó fék szerepe sem feltétlenül tiszta, pedig a tanfolyamon kiderült, finoman használva milyen hasznos: stabilan szűkíthető vele az elrontott kanyarív, visszafogható a tempó, anélkül, hogy a motort idegessé, bizonytalanná tenné.

A Safety-Hungary tanfolyamokon ugyanis kizárólag a Honda felkészített motorjaival lehet részt venni. Bukócsöves CBF 500-asokból áll a flotta nagy része, de választhatjuk a VTR 250-est, a CBF 125-öst vagy a CG 125-öst is, Assur pedig egy PES 125-ös robogót nyúzott. Eddig más véleményen voltam, de a tanfolyam után azt mondom, nincs ezzel semmi baj. A megtanult technikák minden motoron ugyanúgy működnek, nem kell semmit másképp csinálni majd, ha visszaülünk a saját gépünkre. Így pedig példásan felkészített motorokon gyakorolhatunk, első osztályú műszaki állapotban, és nem kell félni, hogy eldobjuk, tönkremegy, összetörik. Nincs olyan gond, hogy éppen folyik az első teleszkóp, vagy szakaszosan fog a fék, és emiatt szenvedünk a bóják között.

Assur: Számtalan tanfolyam létezik, de olyan, ahol a kesztyűn és a hosszú ujjú ruházaton kívül mindent adnak, kevés van. Ez pedig nagy segítség a magamfajta kezdőnek. Mivel zárt pályán zajlik az oktatás, akár jogosítványszerzés, illetve motorvásárlás előtt is kipróbálhatom, mire megyek egy nagy motorral, sőt, a legkezdőbbeknek olyan képzést is tartanak, ahol a váltó vagy a lábbal működtethető hátsófék kezelése is a tananyag része, ami segít robogóról, vagy akár autóból nagymotorra átülni.

Hozzáteszem, egyszer sem támasztottuk le a Hondákat a bukócsőre. A tanterv kifejezetten humánus, nem az elrettentés a célja. A feladatokat abszolút kezdő motorosként is teljesíteni lehet, ha pedig mégsem sikerül, legfeljebb szétlapítunk egy gumibóját, ami az első alkalom után már ijedséget sem okoz. Sőt, sokszor az volt az érzésem, hogy inkább hátrány, ha már azt hisszük, tudunk motorozni. Egyrészt először nyomni kell egy delete gombot a beidegződésekre, másrészt le kell küzdeni a kétkedést, hogy tényleg okosat mond-e az instruktor. Persze, hogy azt teszi: ezt azonnal igazolja, hogy a kitűzött feladat könnyebben megy úgy, ahogy elmondta, de a kisördög néha ott motoszkál a fejünkben, hogy az utcán, élesben meg tudjuk-e majd csinálni.

Ezért azt mondanám, a hondás tanfolyam ideális azoknak, akik frissen tették le a jogsit. Nekem legalább annyira tanulságos volt, szó se róla, de az volt az érzésem, túl későn jöttem. Minden egyes feladat után láttam Assur arcát, ahogy örömmel számolt be arról, éppen mennyi újdonságot tanult, én viszont azon agyaltam, hogyan fogom tudni alkalmazni a tanultakat a hétköznapokban. Míg neki a kezdet kezdetén beépül a rutinjába az itt felszedhető tudás, azt hiszem, nekem gyakorolnom kell még a technikákat, hogy helyre tegyek egy-két rosszul megszokott mozdulatot. Meg be kell valljam, amíg nem próbáltam ki a való világban, egy-két bölcsességgel kapcsolatban marad bennem némi kétely. Például hogy az ujjamat a fékkaron tartsam-e vagy sem. Meg hogy hozzá merjek-e nyúlni a hátsó fékhez. De legalább megtanultam rendesen használni.

Assur: Meg sem próbáltuk leírni mindazt, amit a Safety Hungary tanfolyamán mutattak nekünk, és nem azért, mert nem fér el a Totalbike oldalain. Egy ilyen képzés - és nem csak konkrétan ez, de bármelyik hasonló - a gyakorlati tapasztalás és az azonnali kritika eszközeivel tanít hatékonyan: addig próbálgatható a feladat az oktató segítségével, míg rá nem érzünk, hogy hogyan kell teljesíteni, és mindig szólnak, hogy hol rontottunk. Ezt pedig lehetetlen szavakban közvetíteni. Azt viszont meggyőződéssel állítom, hogy megéri az anyagi és időbeli befektetés: sok évnyi kínlódást, sőt, egy-egy baleset elkerülésével súlyos százezreket spórolhatunk, ha megtanulunk tudatosan motorozni. Ráadásul segít, hogy a közlekedésnek ez a módja hamarabb váljon stresszfaktorból élvezetes és hasznos tevékenységgé. Ha teheti, keressen egy motoros kurzust - bármelyiket, amelyik szimpatikus - és végezze el. Én, bár ezen a képzésen ingyen vehettem részt, valószínűleg visszamegyek saját pénzből is, hogy biztosabban ülhessem megy a motorkerékpárt.

Infók röviden, tömören

A Safety Hungary képzési rendszerének négy szintje közül mi az egyes számút végeztük el, ami közvetlenül a nullásnak nevezett motorkezelési tanfolyam után következik. Erre épül a két további szint tananyaga - saját tapasztalatból mondom, hogy tényleg nem lehet kihagyni az elsőt, akkor sem, ha rutinos motorosok vagyunk. A tanfolyam kétnapos, vannak hétköznapi és hétvégi időpontok, de tíznél több tanulót nem eresztenek össze.

A tananyag elméleti része legfeljebb napi egy-két óra, az első szinten azokra a kérdésekre kapunk szakszerű válaszokat, amikkel a kezdő motorosok szokták hetekig zaklatni a tapasztaltabb haverokat. Milyen ruhát, kesztyűt, sisakot vegyünk, miket kell rendszeresen ellenőrizni a motoron, illetve hogyan működnek a kezelőszervek, és hogy kell őket megfelelően használni. Továbbá elméletben és gyakorlatban is megtanultuk, hogyan kell felállítani egy fekvő motort anélkül, hogy letépnénk a gázmarkolatot, vagy sérvet kapnánk. Ha otthon vagy az út szélén egyszer szükség lesz erre, áldani fogjuk a sorsot, ha tudjuk, hogyan érdemes nekiállni.

A gyakorlati feladatok a monitor elől egyszerűnek tűnhetnek, de nem feltétlenül azok. Az egyenes szlalom valószínűleg mindenkinek menne, de ahogy a két nap alatt refrénként ismételgettük ezt a gyakorlatot minden feladat előtt vagy után, egyre magabiztosabban mentünk végig - kétségkívül készségszintre fejlesztettük. Az eltolt szlalom már nagyobb koncentrációt igényel: itt bójákból kirakott szűk íveken kell végigmotorozni egyenletes gázzal és hátsó fékkel - ha nem koncentráltunk eléggé, ezt még a végén is el tudtuk rontani. A fékezést negyvenes tempóról gyakoroltuk, itt is látványos fejlődésen mentünk keresztül. Viszont lett volna még mit csiszolni a szűk íven kanyarodáson: ezt háromféle technikával tanultuk, háromféle sugarú körön, de a legszűkebb egyikünknek sem ment még a tanfolyam végén. Szerencsére ez csak a következő szinten kötelező tananyag.

Különösen életszagú a pallós feladat, amit nap mint nap gyakorlunk az autósorok között, mégsem ment senkinek tökéletesen: egy harminc centis sávon kell végiggurulni csúsztatott kuplunggal, lépésben. A másik, utcáról átemelt elem a kátyúkat szimuláló vaslétra, amin félig kiállva kell átdöcögni úgy, hogy a sisakunk lehetőleg ne rázkódjon. Ez volt az egyetlen feladat, ami hibátlanul ment elsőre - hiába, sokat járok Pesten motorral.

A tananyagot a japán Honda 40 éve tökéletesíti: világszerte ezt adják le az instruktorok. Ahogy a cég nevéből is kiderül, itt a biztonság a legfontosabb szempont. Van ebből adódóan néhány furcsaság, például a motorról le- és felszállás technikája, amit a fagyizó előtt előadva könnyen válhatunk mosolygás tárgyává. De az anyag talán legérdekesebb része, az ellenkormányzásos hirtelen kikerülés viszont valóban bármelyik nap jól jöhet, hogy elkerüljünk egy balesetet.

Mennyibe kerül mindez? A kétnapos foglalkozás 45 ezer, az elméleti oktatás nélküli, egynapos ismétlő kurzus 25 ezer forintba kerül. Ezen felül visszatérőknek kedvezmények is vannak. Az itthoni bérekhez képest nem olcsó, de az oktatáson túl motort is kapunk, meg ebédet is - és igazából nem szabadna, hogy az anyagiakon múljon, ha már motorra, sisakra, dzsekire tellett.

Köszönjük a lehetőséget a Safety-Hungary csapatának.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.