Felráncigálni egy örökkévalóság, belsejébe egyből beakad a cipzár, légellenállásod az egekben – és még csak nem is vízhatlan. Vagy mégis? De melyik? Novemberi túlélés esőruhában, avagy a 13 órás tisztességes átázás hiteles története.
Reggel mindig megnézem a radarképet, Közép-Európa-szerte hol szakad az eső és merre tart. Ha közeleg a nagy zöld paca, kezdődik az elmebaj, rádiót becsomagolni, telefont elrakni valahová, ahol azért hallod, magadat meg hermetizálni, amíg csak lehet. És biztos lehetsz benne, hogy a tizenkét órás munkanap végén minden igyekezet ellenére egyetlen száraz pont sem lesz rajtad. Eddig ez az egyetlen tippünk jött be hibátlanul.
Általános vélemény futárszolgálatunkban, a Runnerben, hogy vízhatlan motoros esőruha, pláne tartósan vízhatlan motoros esőruha nem létezik. Még akkor sem, ha baromi drága.
Miért? Mert a cipzár még tart ott, ahol ülsz, ezért az ott összegyűlő víz befolyik. Mert a csizmád lekaristolja a védőréteget felvétel közben a lábainál és elszakítja a belső védelmet. Mert enyhén savas az eső és az impregnálás már néhány óra után is veszít tartósságából. Tapasztalataink szerint kb. öt-hét esőzés elég ahhoz, hogy esőruhád bekapcsolja vízgyűjtő funkcióját. Mindehhez bepállasz kíméletlenül.
Ráadásul futárként sokat mozogsz, megizzadsz, jössz-mész, emeletre fel kettesével szedve a lépcsőket, motorra ülsz, pincébe mászol le. Nincs olyan hegesztett, szigetelt ágyéki illesztés, ami ezt a folyamatos nyírást tartósan kibírná. Én a 93 cm-es ülésmagasságú endurómat naponta legalább ötvenszer mászom meg csak hivatalból. Hol ázik be tehát az esőruhám először? Hadd ne részletezzem.
Ennélfogva sajátos túlélési stratégiák lépnek életbe, ha esik. Egyik sem tökéletesen sikeres, de hátha van, akinek jobb ötletei vannak.
Yorgosznak van egy vízhatlan gumi felsője a Beringtől, alul meg kénytelen előbb-utóbb elázni. Mivel a közepes minőségű, olcsó, hétezer forintos Roleff esőruhák átlagosan öt esőt bírnak ki – szerintem a nadrágjai csak egyet, de higgyünk Yorgosznak – , a Beringnek viszont csak a felsője volt vagy tizenháromezer. Az eredmény egy felül berohadt, alul idővel elázott kolléga, aki hősiesen állja az elemek csapásait.
Su szerint, aki egy munkavédelmi esőruhában motorozik, mert a Roleff már egyből leázott róla, a helyzet tök reménytelen, bármit veszel, előbb-utóbb mindegy, rajtad van-e vagy sem. De legalább nem fázol, mert nem fúj át rajtad a szél. Ennek eredményeként Su is jól bírja. Néha ugyan lázas, de a legritkább esetben télen.
Egy futár haverunk, Ács Zoli a Sidi által gyártott citromsárga rettenetben endurózik, futárkodik, állítólag három éve szárazon. Rémesen néz ki, viszont hatszáz kilométerről látható, mint egy őrült koszos kanári. Virítva cikázik a városban, tajtékot hányva a kereszteződésekben.
Csabánkon, a Runner nehézsúlyú lovagján az Oxford nevű akármi egy évet bírt ki a teljes beázásig, de van egy kilenc éves Difi darabja, ami csak a zipzáraknál ázik át kissé. Ez talán jó ötlet lehet. Egy történelmi - és a jelek szerint használható – motoros esőruhánk tehát van. EGY.
Őrület haverunk, aki amúgy az Elefantentreffen nagy látogatója, felül egy gumi Louis-ban, alul vadászboltban szerzett vízhatlan nadrágban nyomja. Állítólag ez nem ázik át az ülepénél meg az ágyékánál (ami a motoros esőruháknak szinte kötelező tulajdonsága) annak ellenére, hogy itt is varrott és hegesztett az anyag. Az Elefantentreffen tényleg szigorú 550 kilométerre van, ő csak tudja.
Péter, aki reggel máris egy huszonöt kilométeres bemelegítéssel indul az agglomeráció peremvidékéről, a Decathlonban vásárolt, motoros használatra még véletlenül sem tervezett hegyi túranadrágban ússza meg, állítólag szárazon, felsőjét pedig egy vitorlázási szakboltban vette. Ezek szerint, ha motoros vagy, telefonálj a Hoorn-fokra és tudni fogod, mi kell.
Én elkövettem azt a hibát, hogy motorosesőruhában gondolkodtam. Nem hallgattam a többiekre, nem hívtam fel Fa Nándort vagy Gál Józsefet sem. Sikerült egy állítólag német gyártású, csúcsminőségű, húszezer Ft-os Modeka esőruhába beruházni, biztonsági sárga részekkel, elegáns szabással, mely az első (!) nyolcórás, folyamatos esőzés alatt enyhén beázott a zipzáraknál, és a jobb térdénél. Itt amúgy se varrás, se más nem zavarná a vízhatlanságban. De ott feszül a térdemen és ez már elég neki. Annak ellenére, hogy a zipzárnál külön kis behajtható rész van a beázás ellen, ez alig harminc perc késleltetést jelentett mindössze.
Mivel azonban az egész cucc dög nehéz és vastag, legalább az illúziója megmaradt annak, hogy védve vagyok bármitől. Visszavinni nem fogom, annyira tetszik, meg - ellentétben az esőruhák jó részével - legalább látszom. De ez is motoros boltban vett, motorozási célra tervezett esőruha, tehát a jelek szerint ez sem tökéletesen vízhatlan.
Látható tehát: világunkat még távolról sem uraljuk igazán. Jöhetnek ugyan képek a Huygensről, láthatjuk rezegni az atomokat, de van még legalább egy megfejtetlen titok. Martin-Luther King polgárjogi harcos anno azzal kezdte: Van egy álmom…
Ugyan egészen más természetű, de motorosként, amikor hosszú esőzést jósolnak, nekem is.
Valamire még jó lehet
Így néz ki a 6. születésnap annál az amúgy drága és minőségi esőruhánál, amely már első túrámon, a boltban felvéve használhatatlanná vált. A hatórás Budapest-Belgrád túrán zajló folyamatos esőzés annyira betett neki, hogy a szerb fővárosban már inkább esőgyűjtő rongynak volt nevezhető, szó szerint a bőrömig elázva érkeztem meg. Annyiban védett csupán, hogy mivel vastag az anyaga, tökéletesen szigetelt a széltől és a hidegtől, így testmeleg vízben ültem 350 kilométeren keresztül. A későbbiekben a dolog csak romlott, minden impregnáló spray, sőt, WD 40-kezelés ellenére, noha az utóbbi egész jó eredményeket hozott néhány óráig. A futárzsák pántjainak helye már pár hét után sérült, a belső réteg, amelyet gondolom vízzárónak szántak, de nem egészen az, a gyakori fel- és levételektől meg a csizmám súrlódásától indult enyészetnek, először a lábainál és az ágyék tájékán.
Most, 6 évvel a megvétele után már egyszerűen öregszik, hullik belőle minden. Nyáron az esőtől nem véd, viszont akadályoz a gyors száradásban, ezért marad odahaza.
Miért őrizgetem mégis? Ha egyszer lesz lehetőségem quadozni, ha a víztől nem is, de a sártól még - talán - mentesíteni fogja a belsőbb rétegeket.