2018.07.18. 18:26

Mikor életedben először egy zárt pályán ráhúzod a gázt, és az első féktávot az elvárhatónál kétszer hosszabbra veszed, és eközben négyen kifékeznek, akkor ott, abban a pillanatban mindent amit gondoltál, mindent amit előre elterveztél, azonnal semmissé válik, és előtör belőled az atléta. Az adrenalin beszűkíti a látómeződet, és bűvös hangú szirének annyit súgnak a füledbe, hogy ki kell nyomni az Aprilia szemét, és végig kell menni!

A magasabb rendű neuronok elzárnak mindent, hogy a versenyen semmi zavaró hang ne szűrődjön be a halántéklebenyben lévő halló központhoz, csak 30 darab kétütemű robogó monoton dübörgését engedik be, és ez az a hang, amire ott, akkor szükséged van! Ó, igen, az a hang, azóta sem ereszt, de nem, többet azt a hangot ki nem vered ki a fejedből! Sokan megírták ezt az érzést, csak más szavakkal, de egy amatőr számára, amit ez a verseny hétvége adott, csak azok érthetik, akik tavaly vagy az elmúlt évek versenyein ott voltak, észbontó! Erre vártunk régóta! Mert sok mindenért érdemes hajtani, és sokan sokféle célokért küzdünk, de ez a verseny kihúzta a bakancslista egyik sorát.

A habanás bolondok, így emlegettük őket. Jól mentek, esés nélkül lehozták a versenyt, idén pedig már tapasztalatokkal felvértezve, és egy ütőképes versenygéppel térnek vissza Kecsóra. Mondhatnád, hogy feladták a stílust az eredményért, de tökre megértem őket, Szabó Henrik kolléga foglalta össze a helyszínen azt, amit ők is érezhettek:

nem poén, ha mindenki megelőz.

A tavalyi versenyen egy idős és teljesítményben mit sem érő olasz Aprilia Habana volt a motorunk. Ez tudatos döntés volt, ezzel akartunk végig menni. Ez a club hivatalos verseny gépe. A futam előtt szétszedték és új dugattyú, gyűrű és hajtás került bele. Két probléma adódott, az egyik, hogy a blokk csak a versenyhétvége előtti csütörtökre készült el. Ezért ahogy kitolták reggel a gépet a műhelyből, egyből felültünk, és 24 órán keresztül váltott műszakban járattuk be a blokkot. Péntek reggel még az utolsó kilométereken a féknyereg elengedte az olajat, így azt is gyorsan kicseréltük, még szerencse, hogy van három egyforma motor a garázsban. Viszont amire nem figyeltünk, és nem mértük fel ennek fontosságát, hogy a beállításokat jó lenne élesben is kipróbálni. Akkor ott a városban nem tűnt fel, sőt még az időmérőn sem, de ez a variátor egyszerűen nem volt jó. Tudom most felnevettél, hogy ez tök nyilvánvaló, de ne feledd, az amatőrizmus legfontosabb ismertetője, hogy a tök nyilvánvaló dolgokat kell először elbaszni!

De, így is végigmentünk, és behoztuk a csapatot a 24. helyre! Köszönettel tartozunk a segítőknek, akik keményen dolgoztak, hogy nekünk csak a hidratációival és a versenyzéssel kelljen foglalkozni. A verseny után napokig semmi input nem jött át, mintha egy biztonsági mentés készült volna a fejünkben erről a hétvégéről, minden kanyar, mind az 1000 kör feldolgozásával voltunk elfoglalva, féktáv, nyert és vesztett másodpercek. Aztán mi is visszarázódtunk, és onnantól jött az új lemez, címe: jövőre is mennünk kell!

Sokat rágódtunk, itt egy társaság, egy club, sok sok Habana, és mégis mivel menjünk. A stílus a legfontosabb, üvöltötte egyik társunk, míg mások csitították, jó-jó a stílus, de akarunk újra 1000 lekörözésben részt venni? Ez ment 8 hónapig, mikor beláttuk, hogy ezt nem lehet észérvekkel eldönteni. Tomi barátunk bement és kihozott egy új, vízhűtéses Motowell Crogen RS motort. Nem volt vita, sem érvelés mellette, elhozta, és azt mondta, ez lesz. Nem akarom túlragozni, de ahogy fentebb írtam, szívünk szakad meg, de be kellett látnunk, hogy a Habana nem oda való, és még egyszer nem akarunk így végigmenni.

Egyszer jó buli volt, de az evolúciónak van egy olyan tulajdonsága, hogy egyre jobbra törekszik, így nekünk ez a motor lett a következő állomás. Mivel új gép, a blokkhoz nem nyúltunk, teszünk fel egy másik kipufogót, variátorszettet és a kötelező cseréket is megcsináljuk (fékolaj, gyertya, szűrők stb). A hangolás része van hátra, mert addig nem indulunk el, amíg nem vagyunk biztosak abban, hogy jó lesz ez a szett erre a pályára.

Célunk, hogy idén végre versenyképesek legyünk, ami annyit tesz a mi esetünkben, hogy tudjuk tartani a középmezőnnyel a tempót. Pilótafronton nincs változás, ez a csapat minden előnyével és hátrányával úgy kerek, ahogy van.

A 60 soros to do lista és a tavaly szerzett tapasztalatokból kiindulva, még két kocsit meg tudnánk tölteni kiegészítőkkel. Közben tudjuk, hogy nagyon közel van a verseny, de csak nem tudjuk azt a bizonyos zajt kiverni a fejünkből.

Kedveld őket Facebookon is!