Első versenyük után teljesen megkattantak

Csapatbemutatkozó: ÚgyiselSR

2019.06.12. 16:32

"Háhááá, srácok, bent vagyunk! :D:D:D" "És, mindkét csapattal!!!!" “NEEEEEEEE :D” "Hááááh, kirááály!!! :D" ... "Uhhh..., mindkét csapattal?!" "Ohh, baszki..." - nagyjából így néztek ki a SatuFake group chat sorai a végleges csapatlista kihirdetése után 27 másodperccel.

A szóvicc csapatnévből gyanút foghattam volna, de nem, nem esett le, hogy a SatuFAKE szatellit csapatáról van szó. Tavaly egyébként hátulról szorongatták a szerkesztőségi csapatot, ezért az utolsó felmenetelemen – ami egyben a befutó is volt – a korábbiaknál is nagyobb biztonsági játékot kellett motoroznom, hiszen az előttünk lévőt befogni úgysem tudtam volna, szóval csak annyival kellett mennem, hogy ők ne dolgozzák le a hátrányukat. Ocsmány feladat? Az. Viszont jó fejek voltak, és nem vertek meg ezért! - Zombi

Ebben a pillanatban született meg az ÚgyiselSR, mint a tavalyi TB24 egyik legmenőbb csapatának (nem tudom, h kívülről is úgy látszott-e, de belülről mindenképp), a SatuFake-nek a zabigyereke. Egészen addig csak beszéltünk róla, megvolt az újabb SR50, mint második motor vagy donor, és ott volt a másik csapat, mint backup, de ebben a pillanatban tudatosult igazán, hogy mennyire nem számított arra senki, hogy teljes létszámmal bejutunk.

Tavaly indultunk először, és mindenkinek élete kb legjobb élménye volt (remélem, a gyerekeink ezt nem olvassák majd). 21-es rajtszámmal indulva a 21. helyre ettük fel a robeszt, de minimum az első háromban éreztük magunkat. Úgyhogy lapot húztunk 21-re, és még a verseny utáni 2-3 hónapban vettünk is egy második Aprilia SR50-et, majd tele tervekkel, meg lelkesedéssel, idén márciusig csak akkor került mindig szóba a verseny, amikor ivás közben anekdotáztunk a tavalyiról, és indokként tudtuk használni csapattalálkozóra és további ivásra.

De bejutottunk mi is, és a kezdeti sokk után elkezdődött a robeszek alaposabb átvizsgálásával, a második sokk, hogy hogyan is állunk a valóságban. De nem hiszem, hogy ez egyedi élmény a mezőnyben. Éjszakákon át ment a szerelés, anyázás, örömködés végtelen ciklusokban, de végül elkészült a Fehérke. (Azért ez a neve, mert lila - eredetileg fehér idomszett volt rajta, de inkább lecseréltük rosszabb állapotúra, amit nem félünk odaverni) Kivittük Kakucsra, ahol peremig koptattuk a gumit, belőttük a beállításokat, elvettük az idomszett és az új kipufogó szüzességét, és persze megvolt a mexican standoff az éppen kint lévő többi TB24-es csapatokkal.

Úgyhogy teljes a kép, és mindenki előre gyúr a versenyre kardióval, fekvőkkel, guggolással, rendesen hányásig. Meg a péntek estére is, más gyakorlatokkal, de ugyanaddig.

ZéCé

Nagyjából az eszközhasználattal együtt sajátította el más eszközök szétszedését. Ebben partnere volt egy 250-es ETZ, illetve egy sörözés alkalmával hirtelen felindulásból vásárolt Saab 900. Itt indult el a lejtőn, azóta függő, aki minden reménytelen dolgot összeszed, és megpróbálja összerakni. 600 ezret futott Saab vagy épp V6-os, aminek a motorját a csomagtartóban találta meg darabokban. A hétköznapokban egyébként mindenféle mikrokontrollerekhez ír programokat meg drivereket, hogy eggyel több minden mehessen tönkre a mosógépedben. A tavalyi év tapasztalatai alapján vett egy traktort, hogy tudja gyakorolni az előzést, és beautózta Nevadát oda-vissza, hogy jobban menjen idén a célegyenes előtti kanyarkombináció. Csapatunknak ő az a tagja, aki fejből szedi szét és rakja össze fehérkét (ami egyébként lila) bármikor.

Peti

Tavaly a lelátóról ugrálta végig a versenyt, és táblázott 0-24-ben. Mindig mondta, hogy mennyire élvezte így is, hogy mennyire átjött a versenyfíling, hogy ő is átélte az egészet a versenyzőkkel, meg minden. De szerencsére ennek ellenére azért nem kellett másodperceknél többet fordítani arra, hogy megyőzzük, h idén rájderkedjen is. Komoly motoros előélettel és baráti körrel rendelkezik. Évek óta napi szinten forgatja a hahut, a tb-t, és kb. mindenkinek van motorja körülötte. Ugyan neki még nincs gépe, és a versenydögön sem ült, de sokat várunk tőle annak ellenére is, hogy ő az egyetlen, aki még nem borult a robesszel. Jahh, és van egy Mad Max Mazdája!

Szeli

A legfrissebb tagunk, akit a bekerülés után 2 héttel sikerült behúzni. Mivel az első, meghatározó motoros élménye egy ezerötös Intruder hátsó ülésén volt, az ezres gépeket tekinti belépő szintnek. Amióta megvan a jogsija, minden tesztnapon ott van, és egy ilyen alkalommal találta meg az első motorját 2 hónapja. Viszonylag kezdő motoros, de ennek ellenére ő volt az első, aki betonig döntötte a verseny gépe Kakucson, szóval a bátorság ott van. Emellett vert már oda bérelt Africa Twint és a Toyota Celicáját is pályanapon, tehát van tapasztalata a témában, és abszolút fog tudni azonosulni a csapat filozófiájával. Mindennel együtt tőle is elvárjuk, hogy legalább tízkörönként beállítsa a leggyorsabb kört.

Pele

Tavalyi rájderként már veteránnak érzi magát, és az utóbbi napokban már a kocsiban is kiül kanyarban, és a teszkóban is felrajzolódik a fejében az ideális ív. Mivel a műszaki vénája nem túl erős, jelenleg viszonyag haszontalan tagja a csapatnak, és még az “az mi?” és az “ettől akkor jobb lesz?” kérdéseivel sem segít sokat. De tud hozni kerti széket.... Szóval sokat várunk tőle legalább a versenyen, annak ellenére is, hogy a tesztnapon a kipufogó csak úgy ért az aszfalthoz, hogy közben a kormány nem. Egyébként talál már pennyt CBF-125-ösön és zsírúj Street Triple RS-en is. A csapat sajtósaként ő fogja tolni kifelé a képeket, videókat és a közvetítést a fészre, és reméljük, hogy idén a tavalyi posztoktól eltérően már nem csak az anyukája fogja lájkolni őket.

Támogatók: