Szamuráj német fegyverrel

2009.01.17. 00:31

Ha megkérdezzük, melyik volt a huszadik század legjellegzetesebb motorja, mindenki mást mond. Robogót, nagymotort, sportolót vagy éppen igáslovat – az összes válaszban van igazság, de egy biztos: a Suzuki Katana úgy nyomta rá bélyegét a 80-as évekre, hogy az idő síkja is behorpadt.

Vannak motorok, amelyeknek arányai nem évülnek el, szépségük állandó marad. 1979-ben senki sem tippelt arra, hogy pont a bajor Target Design terve lesz az, ami gond nélkül átnyúlik a kilencvenes évekbe, majd eladható marad az új évezredben is. Nincs retróvarázslat, ez nem visszakacsintás; a Katana külalakja annyira egyszerű és letisztult, hogy sok kortársával szemben nem tudott megsavanyodni. Az egykori mellbevágó design harminc évvel később sem nevetséges – ilyet csak igazi mesterek alkothatnak: Da Vinci, Michelangelo vagy Hans A. Muth.

Muth akkor bizonyította be, hogy egy bajor nem csak sörre, virslire és unalmas bokszerre tud koncentrálni, amikor az átépített MV Augustát benevezték a Motorrad magazin „Milyen lesz a jövő motorja?” versenyébe. A piros olasz négyhengeres alaposan elverte a többi pályázót, és egy német importőr jóvoltából Japánban is felfigyeltek a tervre.

Az akkori beszámolók szerint csupán egy bajuk volt a Suzukiknak: unalmasak voltak, mint egy teadélután. Hiába minőségi a teakeverék, ha langyos a lötty, hiába bombázó a partner, ha krumpliszsákba bújt − a Target úgy kellett, mint búgatópor a délutáni zsúrra.

Amióta 1909-ben Michio Suzuki megjelentette pedálhajtású szövőgépét, nem volt példa, hogy külsős designcéget bízzon meg. Mindent megoldottak házon belül; 1979-ben azonban mindez megváltozott. Az európai értékesítői oldal nyomására a japánok elfogadták az ötletet, mai divatos kifejezéssel „outsourcingolták” a munkát. A Target csapata, Hans Muth, Jan Fellstrom és Hans-Georg Kasten előbb a GS650-re alapuló ED1-et (European Design 1), majd az 1100-as ED2-es Suzukit is megalkotta.

Az 1980-as kölni bemutató döbbenetes erejű volt. A sajtó a merész forma miatt csúfos bukástól tartott, de a motorosok igent mondtak. Már hogy a pokolba ne mondtak volna: a GSX1100SZ az akkori világ leggyorsabb szériamotorja lett, formája pedig a legjobb kezdés a nyolcvanas évek technikai robbanásához.

A gyártás a következő évben indult, szinte teljesen megegyező formában a németek formatervével. Csupán a matt fekete négy az egybe kipufogó és a plexi nélküli fejidom változott: az előredőlő, űrhajószerű vonalak maradtak – a nyolcvanegyes évben minden a Suzuki körül forgott, és ehhez - először - minden adottságuk meg is volt.

Manapság a letisztult, a sallangokat hanyagoló motordesignt gyakran nevezzük japán stílusnak – három német kellett, hogy ez az irány létrejöjjön. Katanának nevezték el, ami a japán szamuráj kardja. A pengeszerű élek és a lámpaidom csúcsában összpontosuló forma valóban szúrófegyvert idéz: a sajtó kezdeti, negatív hozzáállása ellenére a Target munkája beváltotta a reményeket − mint a névadó fegyver, átvágott mindenen.

Az 1100-assal egy időben, kis példányszámban, versenymotorok homologizációs szériájaként megjelent egy ezres változat is, ennek 32 milliméteres, síktolattyús karburátorai voltak. Néhány példány Németországba és Angliába is jutott belőlük, ma már komoly gyűjtői darabok.

A Katana család kisebbik tagja a kardánhajtásos, kétszelepes GS650G. Soros négyhengeres motorja hatvanöt lóerőt teljesített, túrázók körében vált igazán népszerűvé; fejidom nélkül, piros betétes nyereggel gyártották. A forma sikerét kihasználták a japánok, Európa megismerte a GS550-et és a GSX400F-et is – ezek mindegyike az ezerszázas jól sikerült ruhatárából öltözködött.

'82-ben az amerikaiak is megkapták a Katanát,GSX1100E jelzéssel és egy-két apró eltéréssel ott is bevezették az egész világon népszerű motort. A 750-es verzió japánban debütált, az ottani előírások miatt szükség volt a háromnegyed literes változatra – akkor még korlátozások voltak érvényben. A nagyobb hátsó kerékről azonnal felismerhető: a 18 colos abronccsal gyártott GSX 69 lóerős volt.

Mi a Katana titka? Nem tudja? Lapozzon!

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.