Négy használt százhuszonötös motorból egynek vannak rendben a papírjai. A többit segédmotorra kötött biztosítással és hamis adatokat tartalmazó adásvételi szerződéssel használják. A hatóságok tehetetlenek, a kockázat mégis óriási. Akit elkapnak, akár börtönbe is kerülhet, aki balesetbe keveredik, nem számíthat a biztosítóra.
Tízezrek dilemmájával szembesül, aki használt százhuszonöt köbcentis motort vagy robogót vásárolna. A magyar kínálattal nincs gond, ezernyi ideális példányt találhatunk néhány kattintással. A baj az, hogy az eladó motorok többségén nincs, és soha nem is volt magyar rendszám, vagyis használatuk illegális.
Évente még most is több ezer gép érkezik Olaszországból. Abban a reményben hozzák be őket, hogy itthon ötvenesként biztosan akad rájuk vevő. A műfajra specializálódott kereskedők és gyors pénzre vágyó szürkeimportőrök számítása általában bejön, a vevők többsége eleve nem is kívánja a rendszámmal járó nyűgöket, nem szeretné, ha lefotóznák gyorshajtásért, vagy kétévente műszaki vizsgára kéne vinnie az amúgy olcsón fenntartható járművet. Így inkább kötnek rá egy segédmotorra szóló kötelező biztosítást, és azt a hamis adatokkal kitöltött adásvételivel együtt lobogtatják, ha jön a rendőr.
Nem új jelenségről van szó: amióta megjelentek a hazai használtpiacon az első Nyugat-Európából származó kistestű motorok, volt és van kínálat, illetve kereslet az ötven köbcentisekkel többnyire könnyen összekeverhető típusokra. Ebben a furcsa, átláthatatlan rendszerben már a rendőröknek sincs könnyű dolguk, hiszen amíg nagyrészt Simsonok és ETZ-k voltak a forgalomban, aligha akadt, aki a nagyobbról azt állította, hogy valójában a nem rendszámköteles kisebb.
Most a márkaimportőrök segítségét lehet kérni, akik az alvázszám alapján könnyen azonosítani tudják, hogy valójában mekkora motorról van szó. A teljes megoldást az jelenthetné, ha végre az ötven köbcentiseket is regisztrálnák, és a rendszámosításkor pontosan meghatároznák a motor lökettérfogatát is. Amíg a kormányzat erőt gyűjt ehhez az átalakításhoz, nézzük, mi a helyzet most.
Idézet következik abból a tizenkilenc Piaggio Liberty 125 hirdetésből, melyet a minap találtam az egyik honlapon.
„Eladó a fent említett robogó. Minden szükséges olasz papírral. A hátsó nagy doboz és a szélvédő plexi is benne van az árban. Küllemre megegyezik az 50 cm3-as változattal.”
Vagy egy másik:
„50-esként használom. Éves biztosítás kb. 3000Ft. 90-et már mentem vele, de némi ráfordítással többet is tud.”
A helyzet pontosan ugyanez a piacon lévő, különböző évjáratú és márkájú, két- és négyütemű típusok jó háromnegyedével. A tulajdonosok többsége még mindig jobban ódzkodik a nyolcvan-százezer forintos forgalomba helyezési költségektől, a hetekig tartó ügyintézéstől és az esetleges kudarctól, mint attól, hogy egyszer lebukik egy közúti ellenőrzésnél, és legrosszabb esetben magánokirat hamisítás vádjával kerül a bíróság elé.
Egy öt-tízéves, ki tudja, honnan származó motor forgalomba helyezése nem könnyű feladat, ugyanis a magyarországi nyilvántartás, nagyon helyesen, nem fogad be mindenféle, hiteles dokumentumokkal nem igazolható előéletű járművet. Aki honosítani szeretne egy külföldről behozott százhuszonötöst, annak pontosan ugyanúgy szüksége lesz az eredeti forgalmi engedélyre, vagy hiteles másolatára, illetve a kinti adásvételi szerződésre, mintha egy autót hozna be az országba.
Hogy biztosak legyünk a dolgok menetében, elmentem Leposa Zsolthoz. Zsolt cége motorkerékpárok papírügyeit intézi, nem kezdő, vállalkozása 1999-óta létezik. A Lepo01 Bt. honosítással éppúgy foglalkozik, mint eredetiségvizsgálattal, vagy újabban műszaki vizsgával.
Azt mondja, egyre többen keresik meg azzal, hogy helyezze forgalomba külföldön vásárolt motorjukat. Ilyenkor az első lépés, hogy a cég bekéri a tulajdonostól az idegen nyelvű adásvételi szerződés másolatát, az úgynevezett regisztrációs lapot, mely a magyar törzskönyvnek felel meg, illetve a motor forgalmi engedélyét.
A szakember szerint a Magyarországra kerülő százhuszonöt köbcentis motorkerékpárok és robogók túlnyomó többsége valóban Olaszországból származik, de vannak akik Németországba, mások pedig Ausztriába járnak beszerző körútra. Az érdeklődés a benzin árával együtt nő, hiszen jó kapcsolatok birtokában egy új motor árának töredékéért jutnak hozzá az öt- tízéves járművekhez.
Maradjunk az olasz példánál. A magyarországi forgalomba helyezés előfeltétele annak a szerződésnek a megléte, amellyel a származási országban eladták a motort. Ezzel kapcsolatos érdekesség, hogy sok olasz eladó beleegyezik, hogy a magyar vevő adatai ne kerüljenek be a szerződésbe, hiszen ő általában csak egy köztes személy a láncolatban, a motor végül másnál köt ki. Néhány ezer forintot meg lehet így spórolni, de a módszer illegális.
Sok idekerült gépnek azért nincsenek meg a kinti papírjai, mert nem jelentették őket ki az ottani forgalomból, hogy spóroljanak további 30 eurót. A helyi nyilvántartásból szabályosan kivezetett jármű regisztrációs lapján egyébként szerepelnie kell ennek a megjegyzésnek is, különben további bonyodalmak várhatók.
Fontos, hogy a szerződés kétnyelvű legyen, ellenkező esetben a magyar hatóságok csak egy hiteles fordítás birtokában kezdik el a honosítást. Ennek, a vállalási határidőtől függően, további 7-20 ezer forint lehet az ára, amit könnyedén megspórolhat, aki előrelátó.
De mi van akkor, ha valamelyik dokumentum hiányzik a felsoroltak közül? Gianni Favaron, a Motor Line Kft. vezetője szerint erre is van megoldás, bár nem sokan ismerik. Olaszországban ugyanis az ottani rendszám ismeretében bármelyik okiratról készítenek hiteles másolatot a hatóságok. Az ügyintézést egy erre szakosodott helyi cég végzi, amely akár itthoni megrendeléseket is elfogad. Persze nem árt, ha a megrendelő beszél olaszul.
A papírpótlás ára Gianni szerint körülbelül 30-50 euró, ám a határidő attól függ, hogy milyen régi iratokat kell előkeríteni. Az elektronikus nyilvántartás bevezetése előtt gyártott gépek esetén a pótlás akár fél évig is eltarthat, vagyis jól meg kell gondolni, érdemes-e az adott motorral vesződni, vagy jobb eleve olyan B125-öst keresni, amelynek már van itteni rendszáma. Ne feledjük, a rendszámos géppel lehet utast szállítani, autóúton és autópályán is közlekedhet, és mindenhol az autók számára megengedett sebességgel haladhat.
Aki nem az eredeti forgalmival és regisztrációs lappal, hanem annak hiteles másolatával jelentkezik a magyarországi forgalomba helyezésre, azzal a származásellenőrzést is kifizettetik, sőt, eredetvizsgára is szüksége lesz. Ezek összesen 27800 forintos többletkiadást jelentenek, ami például egy 150-200 ezer forintos Piaggio Libertynél már komoly felárnak számít.
Ha minden dokumentumot összegyűjtöttünk, jöhet az egyedi forgalomba helyezési eljárás és a műszaki vizsga. Ezek összesen 27200 forintba kerülnek, ami azért érdekes, mert egy időszaki műszaki vizsga egy motorra jelenleg nem kerül többe 5 ezer forintnál. Persze ezen a téren is változáskor várhatók, ahogy azt a minap megírtuk.
A műszaki vizsga után a vámhatóságnál egyszerűen kiszámítják a regisztrációs adót. A ki tudja miért magasan tartott motorkerékpár regadó egy 81 köbcentinél nagyobb, de 125-nél kisebb új gépre 95 ezer forint. Ha a B125-ös használt, ennél lényegesen kevesebbet kell fizetni. Például egy tízéves gép esetén 19713 forint, egy ötévesre pedig 41325 a kiadás.
Ezután még a meglévő papírok birtokában ki kell váltani a magyar forgalmi engedélyt, a rendszámot és a törzskönyvet a helyi okmányirodában. Ezek összesen további 20 ezer forintba kerülnek, így jutunk el az elején említett 70-100 ezer forintos összköltséghez.
Van tehát tökéletesen járható út a rendszám nélküli 125-ösök legalizálásához, a kérdés csupán az, hogy amíg a több ezer kamuötvenes a rendőrök szeme elől rejtve marad a több százezer valódi ötvenes közt, hányan gondolják majd úgy, hogy nem érdemes tovább kockáztatni és inkább az A1-es jogosítvánnyal vezethető, de mindenféle úton használható B125-ös mellett.
Leposa Zsolt felhívja a figyelmet, hogy itthon nem csak a külföldről használtként behozott kistestű gépek zöme, de a Magyarországon újként vásárolt 100-as, 125-ös motorok és robogók egy része is illegálisan közlekedik. Jó példa erre a Honda Lead 100 vagy a Yamaha Aerox 100 az ezredforduló környékéről. Aki ilyen, még soha forgalomba nem helyezett gépet hajt, az most le fog esni a székről. Ezek a nem EURO3 minősítésű típusok ugyanis nem kaphatnak rendszámot, mivel nem felelnek meg a jelenleg érvényes környezetvédelmi normának, és még nem voltak regisztrálva az Európai Unióban.
Ha a leírtak alapján nem volna egyértelmű, most megismétlem. Ideje volna kezdeni valamit a nem regisztrált valódi és kamuötvenesek ügyével, mert a jelenlegi rendszer a robogóra szakosodott tolvajokon kívül senkinek nem kedvez. Nem, azoknak az militáns kommentelőknek sem, akik most jól elvannak rendszám nélküli, de rendszámköteles gépükkel, esetleg szeretnék azt rásózni egy jóhiszemű kezdőre, mert a rendőr úgysem szúrja ki. Egy fenét nem.
Ha többet szeretne tudni a B125 világáról, nézzen át Totalbike.hu/B125 oldalunkra, ahol mindent megtalál, amire szüksége van, és azt is, amire nincs.