Fehér aszfalt: jobban csúszik, de mennyivel?

Egy rendkívül szomorú eseményre és egy ugyanennyire veszélyes jelenségre hívta fel a figyelmünket Dodor, A nemzet motoros influenszere. “Az idei évben 5 olyan motoros baleset történt, amelyben szabálytalanul megforduló, vagy mellékútról kikanyarodó autós nem adta meg a szabályosan közlekedő motorosnak az elsőbbséget. A múlt hétvégén az 5. ilyen baleset vétlen résztvevője, egy 19 éves fiú, P. Zoltán életét vesztette, amikor egy 80 éves nő a motoros 2 társát még elengedte, de a harmadiknak érkező motoros fiút már nem. Az alacsony tempó ellenére fékezéskor a motoros a rendkívül csúszós, fehér felületű aszfalt miatt azonnal elcsúszott, testtel az autónak ütközött. A kórházban életét vesztette.” - írta egy nekünk is címzett felhívásban. És, hogy az a rohadt “fehér aszfalt” mennyire nem a barátunk, azt motorosként azt hiszem mindannyian tudjuk, tapasztaltuk már.

De mégis mi a tök az a “fehér aszfalt”?

A “fehér aszfalt” egy köznyelvi kifejezés azokra az aszfaltozott utakra, amik világos felületükkel az emberi szem számára fehéresnek, időnként enyhén sárgásnak tűnnek. Apró érdekesség, hogy pályafutását minden útfelület “fekete aszfaltként” kezdi, mert az aszfalt rétegösszetételében a legfelső, az egy bitumen réteg, ami pedig egy fekete kőolajszármazék. Csakhogy ezt felületet a forgalom idővel kikezdi, és az alatta található kőzúzalék világosabb vagy sötétebb árnyalata adja meg végül az ott maradt aszfalt színét. Ha vulkanikus eredetű kőzúzalékot használtak (bazalt, andezit), akkor az sötét, viszont ha mészkövet, dolomitot, az világos lesz. Gondolom már kitaláltad honnan fúj a szél: a mészkő viszonylag könnyen fejthető, gyakran kisebb gépeket használnak hozzá, míg a gránit és a bazalt nagyon kemény kőzetek, amiknek kitermelése és feldolgozása több energiát igényel. Azaz a mészkő olcsóbb. 2024-es adatok szerint köbméterenként 2,5-3,5-szeres a különbség. A kacifántos közbeszerzésekkel felütött, külön megállapodásos árakba érthetően nem látok bele, de kisker, tehát nem mérvadó áron ~6960 forint/köbméter áll szemben a 17-25 ezer forint/köbméterrel szemben. És egy aszfalthoz elég sok köbméter kell.

Oké, a fehér jobban csúszik, de mennyivel?

A népi megfigyelés, a tapasztalat egy dolog, de az, hogy a mészkő és a vulkanikus eredetű kőzúzalékkal rittyentett aszfaltnak más és más a tapadása, az számokban is kifejezhető. Rögtön kettővel is: az egyik az itthoni jogszabályok szerint is használt PSV-érték, egy laboratóriumi vizsgálaton meghatározott szám, ami azt mutatja meg, mennyire csökken a kőzúzalék tapadása idővel a forgalom hatására, magyarul mennyire mondjuk rá azt szép laikus nyelven, hogy simára kopik. A másik az SRV, egy olyan számérték, ami azt mutatja ki, mekkora fékezőerő alakul ki az adott útfelületen, ami jellemzően nedves körülmények között válik izgalmassá.

A két módszer egészen hasonló számokkal dolgozik. Mindkettő esetében a magasabb számérték a kívánatos, az alacsony pedig a rossz teljesítményt jelöli. A PSV rendszerben a vulkanikus eredetű kőzúzalék 55-70-es értéket ér el, a gránit alapú pedig 50-60-at. Előbbi kiválónak, utóbbi pedig elég jónak tekinthető tapadási minőséget jelöl. A mészkő ezzel szemben 35-40-es átlagos PSV-értéket kapott, ami inkább középszerűt jelenti, de annak is inkább az alsó polcait rugdossa. Parasztba' lefordítva ez annyit tesz, hogy 1,5-2x is tükörsimábbra tud kopni az úgynevezett fehér aszfalt. A nedves útfelületen mért SRV-értékek pedig hasonló eredményre jutnak: a mészkővel töltött útburkolat akár 10-20 százalékkal hosszabb fékutat jelent. És ez csak a stabil fékezést jelenti, nekünk, motorosoknak ezen még valahogy nem is kellene elcsúszni.

Akkor mégis miért van egyáltalán fehér aszfalt?

A magyarországi útügyi műszaki előírások, különösen az e-UT 08.02.11, meghatározzák, hogy a forgalmasabb közutak burkolataihoz legalább PSV 50 értékű kőzúzalékot kell használni, amit a mészkő sehogyan, az annál valamivel tartósabb dolomit pedig épphogy elér. Csakhogy! A szabályozás arra is lehetőséget ad, hogy a PSV követelményektől a forgalom típusától és terhelésétől függően egy külön engedélyeztetési eljárás után a kivitelező eltérjen. Lefordítom másképpen: egy engedélyeztetési eljárás lezongorázásáért cserébe kerülhet aláírás egy olyan papírra, ami engedélyezi az olcsóbb alapanyag felhasználását, aminek köszönhetően mérhetően rosszabb tapadási kürülmények állnak majd rendelkezésre az adott útszakaszon. Mondhatjuk, hogy de ehhez alapos mérlegelésre van szükség, de a végeredmény mégiscsak az, hogy Karcag környékén, egy forgalmas úton a fehér aszfalton elcsúszva életét veszti egy 19 éves motoros srác. Szóval valami azért mégiscsak nincs rendjén, nem?