Ugye Doki, nem hullik szét?

2011.01.01. 17:04

Tényleg széthullik darabokra?

From: Tamás

To: tcolvasok@mail.totalcar.hu

Sent: 2010/12/31

Subject: motorvásárlás

Szervusz Doki!

Motorvásárlási kérdésekkel fordulnék hozzád.

Nagyon tetszenek a supermotók, de nem tudom hogy bele merjek-e vágni.
Nagyon sokan le akarnak beszélni róla, mondván ezeknek a blokkja
szinte üzemórás. Nagyon keveset bírnak, és állandóan szerelni kell
őket, évente dugó, csapágycsere, és hasonló dolgokkal rémisztgetnek.
Kíváncsi lennék, hogy ez fedi-e a valóságot, és ha igen miért? Az
egyhengeres konstrukció miatt? Csak mert a 600 ccm-ből 50 lóerő nem
olyan teljesítmény, hogy szét kellene szállni mindennek. A nagyobb
teljesítményű többhengeresek meg miért nem hullanak szét? Ezt nem
igazán értem.

A szélvédelem, kényelem engem nem igazán érdekel, (251 ETZ-m van) nem
használnám igazán hosszú turákra, (max egy-két motorostalálkozó) de
nem nagyon mennék vele 70 km-nél messzebbre.

Ja, és még egy kérdés. Szerinted mi lenne költséghatékonyabb, ha
vennék egy eleve supermotónak átalakított mocit, vagy vegyek valami
régebbi, olcsóbb endurót (mondjuk xr600 klr600), és alakítsam át én?

Segítséged előre is köszönöm,
Tisztelettel

Tamás

Kedves Tamás!

Én magam is nagy rajongója vagyok a supermotóknak és volt is néhány darabom.

Válasszuk két részre a dolgot, az egyik a verseny supermotók, amelyek általában 100-120 kg közöttiek és 450 vagy kicsit nagyobbak, maximum 600 köbcentisek. Ezek valóban versenymotorok, üzemórásak és utcán nem használhatók, mert általában hiányoznak róla a KRESZ által megkövetelt felszerelések, mint lámpa, sebességmérő, stb. Ilyet utcára nem is érdemes venni, üléspozíciójuk sportos, nyereg-tank vonal lapos, leginkább egy krosszmotorhoz hasonlítanak, amiben 17 collos kerék van slick gumival.

Viszont van egy másik kategória, az utcai supermotók, amelyek általában 500 köbcenti körüli vagy inkább nagyobb egyhengeresek. Ezek utcai közlekedésre alkalmasak, és bár kényelmük nem egy túramotoré, de városban és kanyargós hegyi utakon fantasztikusak. Ezen motorok nem üzemórásak, utcai használatra alkalmasak. Nem esnek hamar szét, de jellemző, hogy sportosan hajtva használják őket és egy rövidre áttételezett, 160-as végsebességű 60 lóerős motort jobban ki lehet fektetni, mint egy hosszú áttételezésű, 200 feletti végsebességű 100 lóerőst. Ezek a motorok nem a tempóról, hanem a kanyarokról és a rövid féktávokról szólnak.

Azt is tudnunk kell, hogy a supermoto az nem egy cserélt kerekű enduro. Az enduro modellek futóműve általában hosszabb rugóúttal rendelkezik és kisebb progresszivitású, puhább rugóstagokkal szerelt. A supermoto pedig feszesebb, más csillapítási karakterisztikájú, általában rövidebb rugóúttal. Általábvan a fékük is különbözik, a jól tapadó 17 collos kerekekhez nagyobb féktárcsa, más féknyereg dukál. Ha az enduro van átalakítva supermotóvá mindössze a kerekek lecserélésével, akkor a puha rugózás miatt féktávon idegesítően letérdel a  motor (összeül), geometriája megváltozik, összeségében rossz vele motorozni.

Hiába gondolod azt, hogy te úgysem vagy versenyző, neked jó lesz, rövid idő múlva rájössz, hogy nem megfelelő és vagy vagyont költesz a futőműre, vagy eladod és egy gyári supermotót veszel. Sajnos én is magam kárán tanultam meg, a vége egy igazi supermoto lett drágábban, de ott mindig éreztem, hogy a motor még tudna többet, én vagyok a szűk keresztmetszet.

Nem csak sebességről van szó, hanem biztonságról is.

Üdv.

Motordoktor

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.