Nyugdíjas robogós a túlélésről

2011.07.08. 15:12

Nem csak a serkedő szakállú kamaszok tolják robogóval, nem csak a futárok cikáznak a városban. Olvasónk 68 éves orvos, ha teheti, naponta könnyíti meg életét egy ötvenes Keeway-jel. Összegyűjtött néhány tanácsot, ezzel segítené, így ösztönözné kortársait, hogy hagyják otthon az autót - tippjei nem csak az időseknek szólnak, mindenki megfogadhatja.

Öreg robogósoknak

Budapesti, 68 éves, nyugdíjas, de még dolgozó orvos vagyok. Életem egyik fordulópontja volt, amikor öt évvel ezelőtt – engedve kamaszkori vágyaimnak – robogóval kezdtem közlekedni a városban. Mindig 50 köbcenti alatti, 60-65 km/óra végsebességű járművem volt, azért több, mert sorozatban ellopták az összeset. 25 évvel ezelőtt Babettával kezdtem, aztán, hosszú szünet után Yamaha JOG-gal folytattam, jelenleg egy kedves Keeway-jel furikázom, szigorúan városon belül.

Leendő „sporttársaimnak”, az idős de még nem öreg robogósoknak összegyűjtöttem néhány tanácsot, használják egészséggel. A tanulságok mindegyikét egy-egy elesésből vagy „near accidentből” szűrtem le.

1. Robogóval közlekedni örömforrás. Ha bármi nem-szeretem elintéznivalód van, megédesíti, hogy kétkerekűvel közlekedhetsz. Az autóból átülőknek szokatlan, hogy az autóhoz képest mennyivel hosszabb a féktávolság. Nagyon-nagyon figyeljetek az előttetek haladóra. Egy pillanatra máshova nézel (én pl. egy dudaszóra fordultam hátra), és már bele is csúsztál az előtted éppen fékező autóba. Nem nagy ügy, kis horpadás a kocsin, illetve a rendszámtáblán, esetleg eldőlés, kicsiny sérüléssel, de igen-igen kellemetlen lehet.

2. A rossz, szeles, esős idő ellenség. Ilyenkor lehetőleg ne indulj útnak robogóval, ülj bele inkább az autódba vagy tömegközlekedj! Neked már ingyenes!

3. A villamossín – főként ha nedves, pl. reggeli, harmatos – ellenség. Úgy csúszik ki alólad a gép, hogy észre sem veszed, és egyszerre csak az úttesten találod magad. Szerencsémre nem jött semmi mögöttem...

4. Ha előtted locsolták az utat, nagyon vigyázz! Ilyenkor egy fékezéstől, ami máskor sima ügy, a nedves úttesten kicsúszhat alólad a járműved!

5. A kockaköves út ellenség, fékezéskor kiszámíthatatlan. Furcsa ellenség a homokos talaj, az ősszel összegyűlő, kissé nedves levélhalmaz (avar), ezeken a kétkerekű – főként kanyarban vagy fékezéskor – kiszámíthatatlanul megcsúszhat.

6. Az autó nem ellenség, de javaslom, hogy mozgó kocsisorok között ne csatangoljál. Álló kocsisor mellett elhaladni nem aggályos (az utóbbi időben egyre gyakrabban tapasztalom az autósok segítőkészségét, minimális elmozdulással biztosítanak neked nagyobb helyet a két kocsisor között). Javaslom azonban, hogy gondold meg, mielőtt az álló kocsisor mellett, ill. kocsisorok között elhaladsz. Egy piros lámpánál néhány (3-4) kocsi elé kerülni nem jelent nagy előnyt, inkább várj ilyenkor türelmesen. Minél hosszabb(ak) az álló kocsisor(ok), annál több értelme van az előrehaladásnak.

7. Nagyon vigyázz a visszapillantó tükrökre, és ha muszáj, lassan, araszolva haladjál. Így is sok-sok időt fogsz nyerni a dugóban álló hosszú sorral szemben. Ne felejtsd el, hogy nem vagy már 20-30-40 éves, nem kell sietned, és ne tekintsd példaképeidnek azokat a fiatalokat, főként a pizzafutárokat, akik pillanatnyi előnyökért komoly kockázatot vállalnak. Az utóbbiak, számára a gyors haladás létkérdés, ebből élnek, te azonban – remélhetőleg – nem.

Barátsággal V.A.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.