Egy sikeres ám rendkívül csapadékos tavalyi debütálás után idén ismét a szerbiai Kula gokartpályája lett a Supermoto és Superquad Európa-bajnokság egyik állomása. A rendező minden részlethez ragaszkodott az esemény dátumát kivéve - szeptember helyett június -, hogy esetleg a pálya melletti tavacska és szabadidőpark adta strandolási lehetőségeket is kihasználhassák a verseny résztvevői. Hát nem is az őszi esővíz csurgott a hátukon két napig a 32 fokos kánikulában.
Bár a péntek éjjeli kiadós zápor kicsit beijesztett, ez végül csak arra volt elég, hogy a szombati edzések alatt nem nagyon kellett locsolással foglalkozni. A helyszínt egyébként egy az egyben úgy hagyták, ahogy tavaly volt: az 1010 m-es, csupa-kanyar pálya 324 m hosszú off-roadjának csak a második ugratóját kellett kicsit megegyengetni az újbóli használatra. Az egyetlen igazi újdonság a hatalmas sárga Dunlop kamion volt a depóban, ami a promóter és a cég közötti éves szponzori szerződés értelmében a kötelezően és kizárólagosan használandó abroncsokat hozta, árulta, szerelte a supermotósoknak.
Már a szombati edzések során nyújtott teljesítményük alapján kiemelkedett a mezőnyből a SM450-es osztály bajnokságát nagy pontelőnnyel vezető Beno Stern (SLO, Yamaha) és Petr Vorlicek (CZ, Suzuki), tőlük egy másodperccel lemaradva viszont bárki beérkezhetett az SM250-SM450 kategóriák összevont mezőnyéből, hiszen szinte az egész csapat 2 mp-en belül követte egymást. Vasárnap reggel a rajtfelállást eldöntő mért edzés négy legjobbjának szóló Super Pole-ra nem meglepő hát, hogy a szlovén és a cseh versenyző jutott be, mellettük pedig az addig is épphogy harmadik Dejan Opet (CRO, Yamaha).
Az igazi váratlan eredmény az olasz Riccardo Peronié volt: váratlanul esett be a legutolsó pillanatban a gépátvételre (határátlépési gondokkal küszködtek, nem hoztak magukkal útlevelet), és a mért edzés utolsó körében 250-es Husqvarnájával a 4. legjobb köridőt motorozta, elorozva ezzel Kökényesi Györgytől (Yamaha) az addig birtokolt leggyorsabb 250-es címet. A pole pozíció végül Vorliceknek járt, aki a kanyarokban szikrázva dörgölte oda mindenki orra alá, hogy ebben a fordulóban ő lesz a legjobb. Hogy kicsit előre szaladjak, később mindkét futamban rajt-cél győzelmet aratott.
A negyed kettőkor kezdődő első futamra már elviselhetetlen volt a hőség. A legkeményebb gumi is odaragadt az aszfalthoz, amíg a rajtrácson álltak a motorok. A rajt pillanata a mondóka után szabadon a "kiugrott a gombóc a fazékból" sorral írható le, az 5. rajtkockán álló Jernej Gomboc (SLO, Yamaha) beugrása miatt, majd utána a mezőny motorostul. Vorlicek fordult elsőnek, mögötte Stern, Opet és Peroni, de a cseh versenyző magabiztosan tartotta pozícióját és méterről méterre növelte előnyét. A futamgyőzelmét övező kételyek elég gyorsan szertefoszlottak, amikor rögtön az első körben Beno Stern ottfelejtette magát az off-road porába bukva, Vorlicek pedig a zavarban ügyesen előremanőverező Malcolm Schneider (A, KTM) előtt bő 100 méternyi előnnyel csúsztatott a célegyenes végén lévő kanyarban. Schneider viszont odaérve ugyanezt a mutatványt a fűszegélyen fekve fejezte be.
Stern nem hagyta elúszni a dobogós helyezést, néhány körön belül visszaelőzött a második helyre, de Vorliceket már nem volt esélye utolérni. A bárki lehet harmadik állapotot a bulgár Kalin Kulev (KTM) oldotta meg, aki elől a rajt után hullottak ki az ellenfelek, és csak stabilan tartotta magát a kockás zászlóig. Mögötte a futam első 250-ese, Peroni, aki csak jókor volt jó helyen a leintésnél, mert előtte szinte minden körben Kiskökénnyel és a 450-esekkel küzdött. A kiugró Gombocot végül kizárták, mert nem teljesítette a Stop&Go büntetését.
A SM250-450 második futamának rajtja hasonló volt az elsőjéhez: Vorlicek meglógott, utána Opet, Stern és a szintén jó rajtot vevő Peroni, míg Kiskökénynek ismét nem sikerült túl fényesen a start, újra a tömeg közepéből kezdhetett felmászni a 250-es osztály 25 pontjáért. Ám Vorlicek legnagyobb bánatára az élbolyból nem bukott ki senki az elején, és a szlovén alattomosan ragadt rá, ahogy igyekezett volna előnyt szerezni. Szinte ugyanaz a játék zajlott le, csak kevésbé nedves és sáros körülmények között, mint itt tavaly. A bajnoki címre esélyes két versenyző messze elszökött a mezőnytől és test-test elleni harcot vívtak 15 körön keresztül az elsőségért.
Többnyire Vorlicek vezetett, mert sehol nem hagyta bebújni Sternt, de amint egy pillanatra elbizonytalanodott az off-roadon, máris ott volt mellette-előtte a yamahás, de csak néhány kanyarig, mert a cseh nem hagyta magát egyszerűen kiszorítani, ő befúrta magát bármilyen kicsi résen és Stern nézhette megint közelről a Suzuki két kipufogóját. A befutó a Vorlicek, Stern, Opet sorrend lett. Abszolútban negyedik Peroni, ötödik Kökényesi, de ez volt a másik dráma a pályán, mert Kiskökény ugyan felküzdötte magát az olasz mögé, de rendre elesett, amikor a nyomába ért. Nem baj, van még idő - gondoltuk a pálya szélén, de az utolsó körben csak Kiskökény tudja mért, nem előzte meg egy-egy kanyarban a kis olaszt. Már az off-roadon jártak, az ugratókon egymás füle mellett repültek, és jött az utolsó éles kanyar ki a terepről az aszfaltra, a kockás zászló csak rájuk várt feszülten, Kiskökény beszúrt Peroni mellé, már szinte meg volt az előzés, de egyszer csak keresztben volt Kökényesi előtt az olasz Husqvarnája. Gyuri rászorult a pályát szegélyező gumikra és elcsúszott.
A bajnokság jelenlegi állása szerint SM250-ben az első három helyezett - Peroni, Kökényesi, Vodochodsky (CZ, TM) - nagyjából 20-20 pont eltéréssel követi egymást stabilan. Az SM450 osztályban az első kettő - Stern és Vorlicek - több mint 75 ponttal húzott el a többi résztvevőtől, de utánuk 10 ponton belül tanyáznak négyen is a sorban - Rossle (D, Beta), Schneider, Gomboc és Havel (CZ, Suzuki) -, tehát itt még a legnagyobb jóindulattal sem mondható biztosnak semmi.
A rendkívüli izgalmakban gazdag és látványos supermoto futamokat a társ-rendezvény, a Superquad Európa-bajnokság harmadik fordulója árnyékolta be. A szombaton még kilenc nagyszerű indulót számláló quados mezőny vasárnapra rejtélyes okokból kettőre (!) fogyatkozott. A Warm Up alatt üres pálya utalhatott volna arra is, hogy ha nem kötelező, nem süttetik magukat az aszfalton a versenyzők a mért edzés előtt, de később is csak a két lengyel versenyző, Pawel Sobczyk (Yamaha) és Grzegorz Czlapsky (Yamaha) gurult ki a depóból. Pawel még konkurencia híján sem vette félvállról a rajtfelállásért folyó harcot, és kedvtelésből futott egy, még a motorosok élmezőnyébe is beillő kört. Az idősebb Czlapsky pedig kényelmesen elfoglalhatta a második rajtkockát, de mögöttük senki sehol.
A radikális létszámcsökkenés oka a szombati kvalifikációs edzésen keresendő, amelyen az EB-re nevezett Somfai Mátyás (BM) és Bazsó Attila (Yamaha) helyett az őket meglátogató szurkolóik, Bucsi Attila és Tóth Demeter vett részt a versenygépekkel. Elmondásuk szerint az EB-n induló versenyzők alkatrészért Magyarországra távoztak, de nem akartak a kvalifikációból kimaradni, ezért idén az EB-n ugyan nem résztvevő, de a magyar bajnokságból jól ismert társaik ültek helyettük a versenyre átvett quadokra, hogy fussanak nekik minősítést.
Az eseményen dolgozó bíróknak és felügyelőknek feltűnt a versenyzőkön történt változás. A nemzetközi zsűri mély megdöbbenéssel és értetlenül állt az eset előtt, hogy működőképes géppel és egészséges versenyzővel miért kellett ilyen, a világ bármelyik sportágának szabályaiba rémesen ütköző, akár csalásnak minősülő tettet elkövetni. A kis létszámra való tekintettel, ha nem vesznek részt a kvalifikáción, akkor sem zárták volna ki őket, a rajtfelállást pedig csak a másnapi mért edzés adta. A zsűri a lehető legenyhébb büntetésként a két "versenyző" kvalifikációs idejének elvételéről és versenyből való kizárásáról döntött.
A döntést a magyar versenyzők meglepődve (?) fogadták, és ultimátumként adták a zsűri tudomására, ha nem engedi rajthoz állni Somfait és Bazsót, úgy mind a hét magyar quados kiszáll a versenyből. Hát, így is lett_ Ezek után ítélje meg mindenki maga, hogy a bajtársiasság, a versenyszellem, a sportszerűség, a bajnoki címért folyó harcba befektetett hatalmas energiák milyen elegye hozta ki ezt az eredményt. A kvalifikáció alapján toronymagasan Sobczyk tűnt a legjobbnak: majd' egy másodperccel volt gyorsabb a második legjobb Farkas Tamásnál (RST) és az őt szorosan követő Vekedel Gábornál (RST). Utánuk nagyjából egy csomóban Bedő Tamás (Honda), Ruzsa Gábor (Yamaha) és Bedő Tibor (Yamaha) körözött, és csak mögöttük Czlapsky.
Vasárnap reggel a lengyelek valahogy nem kaptak a szívükhöz a magyarok disszidálásán. Ennyire eredményesen még sosem utaztak 2200 km-t oda-vissza egy versenyre, hogy 50 és 44 Európa-bajnoki pontot különösebb fáradtság nélkül gyűjtsenek be. Pawel így 70 ponttal vezeti a bajnokságot, Czlapsky pedig a lista végéről rögtön a második helyre ugrott, 10 ponttal beelőzve Somfait. A kihagyott fordulóval a Bedő testvérek, Farkas Tamás és Vekedel Gábor is maximum a harmadik helyért versenghet a hátralévő három forduló során. Arról nem is beszélve, hogy a személycserében érintettek egyébként licenc-szel rendelkező versenyzők, aktív résztvevői a magyar supermoto bajnokságnak, és mint ilyenek mind a négyen számíthatnak ennek a buta ötletnek a következményeire, ami erős kihatással lesz a hazai bajnokságban való szereplésükre: Somfai jelenleg vezet az SQ1 kategóriában, Tóth Deme épphogy csak második SQ2-ben.
A legközelebbi magyar vonatkozású supermoto esemény helyszíne ismét a szerbiai gokartpálya lesz. Július 9-én a magyar országos bajnokság negyedik fordulója és 2006. második Alpok-Adria fordulója kerül itt megrendezésre. Az egyéni supermoto Európa-bajnokság most szeptemberig pihen, de csak ez az esemény, mert augusztus 5-6-án Bulgáriában, a tavaly már megismert pleveni repülőtér betonján zajlik a minden évben kiemelkedő rendezvénynek számító csapat-EB a háromfős nemzeti csapatok között. A hétvége rangját emelendő a Superquad EB következő találkozója társrendezvényként csatlakozik majd a kétkerekűek csapat-bajnokságához.