Ötméteres falak és másfél méteres sziklák

2006.07.07. 11:55

Triálosaink nemzetközileg is megmérettetik magukat olykor-olykor. Ezúttal a szlovákiai Filakovskéba ugrottak ki, hogy megmutassák milyen is a magyar vircsaft. Van is mire büszkének lenniük, hiszen a legmagasabb kategória első helye és több másik dobogós hely már említésre méltó eredmény.

A kétnapos versenyre sátorral, felszereléssel, nagy zsákokkal érkezett a tucatnyi magyar. A helyszín remek - annak idején a Motocross VB-re építették - a depó mellett kocsma, mosdók, sátorhely, áram, víz, na és persze sok-sok hegy! Tulajdonképpen giccsbe hajló paradicsomi kép egy triálos számára. Akkor persze már többen motoroztak, sokan tán már el is fáradtak, így kellemes látvány volt a 10 éves egykerekező kölyök és a 65 éves bácsi egy terepen.

Némi eligazítás után kiderült, hogy a verseny szokványosnak mondható módon zajlik majd, eltekintve a szekciók színeinek szabványosságától, mert azt jelentősen megkavarták. Szombaton öt kategória indult: a veterán, a klasszikus és a "C", "B", "A" kategóriák, ebben a nehézségi sorrendben.

A klasszikus trial kategóriában veterán motorokkal indultak, melyek technikailag még a kezdetet jelentik, de sokak számára ez a szerelem. A veterán kategóriában a trial öregjei indultak -sokszor megszégyenítve a fiatalokat. A "C" kategóriát a kezdők számára jelölték ki, de tudni kell róla, hogy még gyalog is nehezen volt járható. A szervezők nem kímélték a kezdőket, sok volt az esés, sok volt a hibapont.

A "B" kategória egyfajta haladó nyomvonal, melyben már voltak nehezebb, magasabb, függőleges akadályok, és láthattunk néhány komolyabb feljárót is. Az "A" kategória a profi, avagy a legmagasabb kategória. Őket természetesen nem kímélték, kaptak ötméteres falakat, másfél méteres sziklákat, lehetetlenül sodródó palalemezeket és sarat egyszerre.

Kilenc szekció (leküzdendő pálya) volt, melyből az "A" és "B" kategóriások nem teljesítették az elsőt, az összes többi kategória viszont az utolsót, így a meglévő kilenc szekcióból mindenki nyolcat teljesített, három körben, mindezt minimum 5 óra alatt. Majd vasárnap ismétlés. A szekciók kilométerekre voltak egymástól, így jelentős túraszerű motorozás történt a pályarészek között.

Hat magyar induló volt, ebből egy veterán (aki vasárnap egy kategóriával feljebb lépett) három "C", egy "B" és egy "A". A veterán kategóriás Rigó Károly nagy harcot vívott a szlovák öregekkel, melynek köszönhetően kialakult egyfajta presztízsharc, de a verseny talán számukra volt a legvidámabb. Rigó a szombati napon a dobogó harmadik helyére állhatott fel.

"C" kategóriában Lengyel Péter, Kohl János és Kiss Tamás indult, akik sorban a 6., 7., 8. helyet szerezték meg, ami bár nem mondható sikernek, mégis elismerés jár nekik, mert helyt álltak, öregbítették a magyarok hírét, és mindent megtettek a siker érdekében.

A "B" kategóriás Török János azt hiszem, elsősorban önmagával küzdött meg ezen a versenyen, és a siker nem maradt el, hiszen a nagyon nehéz pályán szombaton kategóriájában negyedik lett.

Egyetlen "A" kategóriásunk, Szelei Ferenc önmagának és a külvilágnak is bizonyította tehetségét, hatalmas párharcban, pontról pontra megküzdve a helyezésért, végül az utolsó körben tudta végleg eldönteni a harcot, folyamatosan javuló teljesítményével, és szombaton megszerezte az "A" kategória első helyét 5 ponttal megelőzve a második helyezettet. Szeleinek egyébként jót tett a harc, bár egy-egy hiba utáni szókincse nem férne bele a kis magyar nyelvtanba.

Kipróbálnád a triál sportot?

  • 23
    Egyszer talán:
  • 12
    Naná, most is űzöm:
  • 6
    Nem akarom a nyakamat szegni:

Verseny után örömmotorozás a hegyek között, majd egy kis grillezés, sörözés, beszélgetés és a szokásos nap végi teendők elvégzése utána alvás következett. Mindenki a maga módján: szállodában, sátorban, földön - tulajdonképpen mindegy.



Vasárnap reggel 7:22-kor hat, a tetőre felszerelt hatalmas hangszóróból szólalt meg a kíméletes ébresztés Oscar-díjas zenéje, a Crazy Frog. Rimmmdirimmdimmdimmdimmm - még mindig zeng a fejem. Rendesek ezek a szlovákok. Persze mindenki hamar felébredt, már mentek is a motorok, mindenki tette a dolgát. Szombathoz képest részünkről annyi változás történt, hogy Rigó feljebb lépett egy kategóriával, otthagyva a veteránokat, Kiss junior kategóriában indult, mint végül kiderült egyedüliként, és Török visszalépett egy kategóriát.

A rajt korábban történt, a helyszín ugyanaz volt, csak a szekciókat variálták át némileg. Hol jobban, hol kevésbé, az első szekciót pl. megfordították, tehát a szombati célból indultak és a szombati rajthoz érkeztek meg vasárnap az indulók. Ezen a napon titokzatosan megjelent egy szlovák VB-szintű versenyző, Vlado Kothay, akinek zseniális technikai felkészültsége mindenkit ámulatba ejtett. Valójában nem értem, mit keresett egy ilyen versenyen, mert túlzás nélkül állíthatom hogy számára a verseny egy közepesen nehéz, szórakoztató edzés volt csupán. Könnyedén végigugrálta a szekciókat, majd versenyen kívül néha megmutatta, hogy mi is az, amit tud. Mindenki tátott szájjal csodálta a teljesítményt, bámult és próbált tanulni.

Vlado mellesleg egyetlen egy alkalommal hibázott, akkor is csak azért, mert a könnyed örömmotorozás közepette elfelejtette, hogy versenyen van, és begyűjtött egy öt pontost. De ezen még egy lábletétele sem volt! Élmény volt látni.

Az első kör első komoly eseménye Kiss szerencsétlen esése volt, melynek köszönhetően úgy megsérült a keze, hogy képtelen volt behúzni a kuplungot, ezért feladni kényszerült a verseny. A mentők ellátták, Tomi jól van, talán legközelebb jobb lesz. Valahogy úgy alakult, hogy ez a nap nagy örömmotorozás lett a jó hangulat jegyében, napsütésben, boldogságban, már-már giccsben.

Az eredmények is nagyjából ezt tükrözik. A C kategória utolsó négy helyét hozta el Török, Lengyel, Rigó és Kohl, Kiss kiesett, "A" kategóriában pedig a fent említett "kakukktojás" Vlado Kothay mögött a második helyen Szelei végzett.

A nagy hagyományokkal rendelkező szlovák triálosok felkészültsége elismerést érdemel, de a magyarok mindössze néhány éves tapasztalatukkal sokkal nagyobb eredményességgel dicsekedhetnek, mint amit a számok indokolnának.