Így állt össze az ötödik hely

Villáminterjú: Sebestyén Péter

2021.10.19. 13:31

A Supersport-vébé magyar versenyzője egy hetedik és egy ötödik hellyel tért haza Argentínából. Megcsapta a dobogó szele, így full attack-módban készül Indonéziára.

- Mit csináltál a verseny után?

- Csak lézengtem, sétálgattam a garázsban kicsit, a csapat már pakolt ezerrel, mindent ládába kellett tenni. Végül mi is visszajöttünk a szállodába, hogy pakoljunk, és nemsokára jönnek értem, mert repülünk vissza Buenos Airesbe.

- Mi történt Argentínában?

- Jó steaket nem sikerült enni, de talán ezt hagyjuk is, viszont ez volt az eddigi legjobb hétvége. Nyilván mindenkit az érdekel, mi volt a jó eredmény kulcsa. Azt kell mondanom, hogy Portimao óta nem változtattunk a motoron, pont úgy kezdtem vele, ahogy ott leszálltam róla. Nyilván a motorféken kicsit állítottunk, de semmi különös. Bár azt tudtuk, hogy Portimaóban sikerült előrelépni, azt viszont nem, hogy ez miként fog működni Argentínában. Szerencsére bejött, és egyébként is nagyon jól éreztem magam. Erős voltam, a köridők könnyedén jöttek, emiatt sikerült nagyon lelazulni. Talán jót tett a magaslati levegő is, de egyéb titok tényleg nincs.

Az első versenyen jobbra számítottam, de kétszer is üreset váltottam, mert nem tudtam egyesbe tenni a motort. Az egyes amúgy is kockázatos, de ezen a pályán mégis kell. Ott sokat veszítettem, viszont ezt leszámítva érezhető volt már egész hétvégén, hogy jó lesz. A második rajtnál volt némi szerencsém is, mert kicsit elrontottam, viszont a bukást talán pont emiatt sikerült elkerülni. Közel voltam nagyon, de végül azt éreztem, hogy itt most kerülni kell, és húzni egy nagy gázt. Sajnálom, hogy a nyolcadik körben tapadást veszítettem elöl. Többször majdnem buktam, ezért nem tudtam tartani az iramot. Egyelőre nem tudjuk, miért ment el a tapadás, de a lényeg, hogy nagyon közel voltunk a dobogóhoz. A pálya folyamatosan változott, így a tapadás is, harmincöt fokos aszfalt mellett már eléggé gyengül, erre jött még egy hűvös szél.

Egyébként nagyon sajnálom, mert mindig a futam második felében vagyok erős, de ez most lehetetlen volt. Bár így sem akarok elégedetlenkedni.

- Milyen érzés volt a harmadik helyen menni?

- Amikor elestek előttem, akkor bevillant, hogy hú baszki, ez egy harmadik hely. De szerencsére nem volt nyomás, nem éreztem semmilyen stresszt. Cluzel és Öncü más ligában motorozott egész hétvégén, de a többiekkel azért sikerült lépést tartani.

- Hogy reagált a csapat?

- Jó volt, mert sikerült ezzel az eredménnyel némi tiszteletet is kivívni, és úgy érzem, végre ők is belátták, hogy jobb az, ha bevonnak a csapatmunkába, mert az mindenkin sokat tud lendíteni. Négy jó mérnök elvégre sokkal jobb, mint két jó mérnök. Így végre Odendaal mérnökeivel is együtt tudunk dolgozni. Az pedig külön jólesett, hogy az edzésen odajött a csapattársam, és megkért, hogy segítsek neki a kvalifikáción. Így én húztam meg egy kicsit, hogy előrébb kerüljön. Szerencsére láthatták, hogy jó játékos vagyok.

- Ez volt az első, hogy szinte egész hétvégén előtte voltál.

- Ez így van, kizárólag az egyenesekben tudott gyorsabb lenni. A második versenyen így eléggé magabiztosan indultam, és bizakodó voltam, ez is sokat segített.

- Mit gondolsz? Jobban le tudtál lazulni, hogy ennyire távol vagy mindentől és mindenkitől?

- Ismersz, én szeretek egyedül lenni. Nem akarok megbántani senkit, hiszen nagyon komoly munka megy a háttérben, és kell a csapat körém emiatt (a hazai menedzsment, akik általában kísérik Petit a futamokra), de én nagyon élem ezt a magányt. Más versenyzőnek talán nehezebb elszakadni, mert elég bonyolult kijutni a pályára, és a kaja sem mindig a legmegfelelőbb, ezzel szemben én felkerestem egy teaboltot, összehaverkodtam a tulajjal, és minden reggel nála teáztam. Nagyon kedvelem az argentin életérzést. Teljesen le voltam lazulva.

- Technikailag akkor semmilyen változás nem történt?

- Már Portimao előtt is voltak arra utaló jelek, hogy sikerült előrelépni, de most látszódott igazán minden. Kicsit inkább azért vagyok mérges, hogy miért nem előbb, és miért nem tudtak korábban összedolgozni a mérnökök. Persze azt sem szabad elfeledni, hogy hat hónapot motor nélkül töltöttem, és nem versenyeztem. Próbáltam azért elmenni néhány pályanapra a barátokkal, de az nem ugyanaz. Simán benne van, hogy túlzottan akartam, de szerintem nem erőltettem a dolgokat, türelmes voltam, egyszerűen csak ennyi idő kellett, hogy megérkezzem oda, ahol nagyjából lennem kellene. A felkészülés nagyon komoly volt, komolyabb mint eddig bármikor, mind mentálisan, mind fizikailag. Nemrég, Jerez előtt volt egy felmérés, és azt állapították meg, hogy egy olimpikon atlétával egy szinten lehetek erőnlétben.

- Összegezve ez egy jó előjel lehet Indonézia előtt?

- Mindenképp, sőt, szeretnék előrelépni. A csapat és én is elhisszük, hogy ez teljesen reális, és elérhető eredmény. Hiányoztak a pozitív visszajelzések, de most úgy tűnik, rendeződött minden.

- A szezon után megyünk Carson Comára?

- Persze.



Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.