Sörkóstoló vártúrával

A gyönyörű cseh kisvárost, Český Krumlovot a Vlatava (Moldva) folyó szeli át és formálja különlegessé több hajtűkanyarral. Már ez önmagában érdekessé teszi a városka látképét, de ami miatt igazán az, hogy szinte eredeti állapotban maradt meg a XIV. századi vár és az azt ölelő település. Ha hihetünk a legendának, a városka neve a német "Krumme Aue" kifejezésből származik, amit állítólag kanyargós mezőnek lehetne fordítani, de erről az MTA Sztaki szótára mit sem tud - én meg nem tudok németül.

Krumlovot legelőször egy 1253-ból származó dokumentumban említik Chrumbonowe néven, de a régészek a kőkorból származó leletekkel azt is bizonyítani tudják, hogy itt már időszámításunk előtt nagyjából 70 000 évvel is éltek emberek. Jelenlegi elvitathatatlan státuszát 1963-ban kapta a település, amikor történelmi rezervátumnak kiáltották ki, 1992-ben pedig az UNESCO a világörökség részévé választotta, és ezzel együtt a város mintegy 300 épületét műemlékké nyilvánították.

Magyarországról autópályán, Ausztrián keresztül utazva mindössze nagyjából 450 kilométer a távolság. Nekünk a táv valamivel több volt, mert a ViaMichellin által javasolt útvonalon útfelújítás zajlott, és Göllersdorfnál le kellett térnünk egy elkerülő útra. A kis távolság miatt érdemes akár csak egy hosszú hétvégére is kiugrani ebbe a festői szépségű cseh városkába, hiszen pályán le lehet nyomni a távot hat óra alatt. A látnivalók száma miatt azonban a legtöbb honlap legalább egy hetet javasol a környék bebarangolására. A váron belül és azon kívül is számtalan panzió, motel, szálloda várja a turistákat , minden árkategóriában és szolgáltatási színvonalon válogathatunk.

Nekünk szerencsénk volt, hiszen Samu a közeli Ceske Budeljovicében lakik, és szívesen segített a szálláskeresésben. Valójában a figyelmemet is ő hívta fel a különleges kisvárosra tavaly, mikor a környéken rendezett Moto Guzzi találkozón találkoztunk. Segítségével egy krumlovi ismerősének a nyaralójában a szállodai árak töredékéért szállhattunk meg. A motorok a kertben annak ellenére biztonságban voltak, hogy errefele állítólag sosem zárják a kapukat. A város, ahova egyébként járművel csak külön behajtási engedéllyel lehet bemenni, mindössze tízpercnyire volt kényelmesen sétálva.

A cseh emberek közlekedési kultúrája jóval előttünk jár. Az autósok előzékenyen lehúzódnak, ha motorost látnak közeledni. Persze az is igaz, hogy miközben Budeljovicéből Krumlovba tartottunk, láttunk egy motoros balesetet: a hatalmas enduro az úttest közepén hevert, a sofőrje pedig valószínűleg sokkos állapotban kapaszkodott a szalagkorlátba. Samu ezt azzal magyarázta, hogy munka után erre a szakaszra szívesen járnak ki kanyarogni a környékbeli motorosok. A fiatalembernek ezt a kanyart még sokat kell gyakorolnia. Meglepetéssel tapasztaltam azt is, hogy amikor gyalog a zebra felé közeledtünk, az autósok már méterekkel korábban fékeznek, majd türelmesen várnak. Első alkalommal nem értettem, és arra gondoltam, személyes varázsom az, ami miatt a hatalmas teherautó sofőrje vidáman integet a fülkéből, aranyfogát kivillantva. De később rájöttem, hogy nem így van. Pusztán arról van szó, hogy itt még él az a szokás, hogy átengedik a gyalogosokat.

Habár tudtuk, hogy mire számíthatunk - hiszen ezért jöttünk -, a történelmi városrészbe érve ledöbbentünk a látványtól. Akár egy középkori kosztümös filmben. A házikók, mintha papírmaséból készültek volna, a kis üzletek tele ajándéktárgyakkal. A gyors ébredést az hozta, hogy ebben a filmben valahogy rosszul választották meg a statisztákat. Ja, nem! Ezek japán turisták, csak beöltöztek királylánynak!

Maga a vár az egyik legnagyobb ilyen állapotban fennmaradt középkori építmény. A XIII. század első felétől épült, több részletben. A várban található a barokk színház, amihez foghatót sehol máshol a világon nem találunk, hiszen nem csak az épület, hanem a berendezés nagy része is eredeti állapotában maradt, amibe a díszletek és a kosztümök is beletartoznak.

A kastélyhoz tartozó hatalmas, gyönyörűen gondozott kert a XVII. századból származik. Teljes területe tizenegy hektár. Eredetileg barokk stílusban épült, de az idők folyamán stílusa követte a kor elvárásait, így lett először rokokó-, majd klasszicista stílusú park, míg végül a XIX. században elnyerte jelenlegi, angol stílusú formáját. A kastélypark jellegzetessége a rokokó nyári lak a Bellaria, és az istenek szobraival díszített szökőkút.

Természetesen számtalan múzeum és időszakos kiállítás is megtekinthető a vár területén, így a Wax múzeumban láthatunk életképeket a vár történetéből, de történelmi személyek viaszfiguráit is megcsodálhatjuk. Véletlenül még egy motorkerékpár múzeumba is belebotlottunk, amely az egyik étterem emeletét foglalja el. Mivel épp rendezvényre készültek, csak az asztalok között kiállított, játékmacik által vezetett sörös-motorokat tudtuk lefotózni.

Apropó sör: az, hogy a környék nevezetes a söreiről, senkinek nem újdonság. Nekem is csak az volt új, hogy errefele minden városnak saját söre, sörüzeme van. Általában a sörök nevüket a városról vagy arról a családról kapják, amely az üzemet alapította. Sokan nem tudják, hogy a Budweiser például eredetileg Ceske Budeljovice söre, ami nevét a város német nevéről kapta. Ceský Krumlov környékén a sörkészítés hagyománya 1336-ra nyúlik vissza. Akkor kezdtek errefelé malátát készíteni, és az abból készült főzettel kereskedni. A krumlovi sört, az Eggenberget az 1600-as évek közepén a várost kormányzó családról nevezték el. Annak, aki szereti ezt az italt, minden cseh sör ízlik, érdemes megkóstolni a Barbakánban a Kormát, ami a Medovina nevű mézbor és világos sör összekeverésével készül.

Ha sok az időnk, vagy már meguntuk a városka középkori sikátorait, pattanjunk ismét nyeregbe. A környéken számtalan felújított vár vagy hangulatos kisváros vár a felfedezésre . És ha már a városokat is unjuk, még mindig ott van a természet és a kanyargós, sima aszfalt.