Talán ti is ott voltatok szeptember elején a Felvonulási - most már 56-osok - téren, a 12 ezer motorral érkezett 16 ezer motoros között. Esetleg aláírtátok az RRACE MONO petícióját harmincezered magatokkal. Ha így volt, ha nem, elkezdődtek az első reménykeltő tárgyalások, amit a nevünkben folytatott a motoros érdekvédelmi szervezet.
RRACE - eddigi legsikeresebb motoros érdekvédelmi szervezetünk
A beszélgetőpartnereim név szerint:
Enyedi Ferenc (Enyo) elnök, civilben magát tanácsadónak nevező
üzletember, Kokas Zsolt elnökségi tag, mérnök-hallgató, Lovász
Gergely elnökségi tag, ügyfélszolgálati munkatárs és Bakó Tamás,
szintén elnökségi tag, foglalkozása szerint kereskedő.
Érdekes, hogy ennyire eltérő karakterű, életformájú,
társadalmi pozíciójú embereket ennyire képes összetartani a közös
cél: legyen a motorozás még élvezhetőbb, ne azt érezzük, hogy
csupán egy újabb pénzforrás vagyunk az állam szemében.
A nonprofit alapon működő érdekvédelmi szervezet a
beszélgetés pillanatában 27 tagot számlált, és örömmel várják a
szabadidejüket és alkalomszerűen némi pénzmagot nem sajnáló lelkes
motorbarátokat. Terveznek további megmozdulásokat, ahol elkél a
segítő kéz.
Az első reménysugár: autópálya-használati díj, direkt motorosoknak
Az első kézzelfogható eredmény az autópálya-használat méltányosabb díjszabásának kiharcolása. Régóta nehezményezzük, hogy Magyarországon nincs külön matrica a motorosoknak, nem úgy, mint például a szomszédos Ausztriában. Nos, valószínűleg nem is lesz, de ez nem olyan nagy baj, ha van más alternatíva.
Az elképzelés alapja a már működő rendszer, vagyis a mobiltelefonos díjfizetés lehet. Nem kell matricát ragasztani, hanem a telefonunkra kapott visszaigazoló SMS bizonyítja az autópálya használatának jogosságát. Egy akadály így elhárult, ugyanis eddig lényeges kifogás volt a szolgáltató részéről, hogy a külön matrica jelentős többletköltségbe veri őket. Tehát akkor adott lenne egy speciális négynapos jogosultság SMS-alapú díjfizetéssel, és ehhez kéne kedvezőbb tarifa.
Jelenlegi díjszabás
A motorokat a D1-es kategóriába ("motorkerékpár, valamint a legfeljebb 3,5 tonna megengedett legnagyobb összes tömegű gépjármű és mindezek bármilyen vontatmánnyal is.") sorolják. A négy napra érvényes díj 2007-ben április 30-ig és október elsejétől 1170 Ft, a nekünk főszezonnak számító májustól szeptember végéig azonban 1530 Ft. Az SMS-szolgáltatás további 100 forint többletet jelent. A csalóka nevű heti, valójában 10 napos jegy ára egész évben 2550 Ft. Létezik - bár irtózatosan megdöbbennék, ha valaha motorkerékpárra vettek ilyet - éves változat (az idei január elsejétől 2008. január 31-ig, azaz 13 hónapra szól), 37200 forintért vehető meg. Köztük van a havi, ami - az előzőek tükrében meglepően - valóban egy kerek hónapig érvényes, 4200 forintért adják.
Az esetleges kedvezménnyel egyidejűleg az autópálya üzemeltetője, rajta keresztül az állam nem kíván bevételtől elesni. Ezért teljesen értelmetlen lett volna azzal megkeresni az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-t és a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumot, hogy "tessék csökkenteni a díjakat, mert méltánytalan, hogy a motoros is annyit fizet, mint a megrakott kisteherautós". Megoldási javaslat kellett, méghozzá az ésszerű fajtából.
Persze mindezek előtt tárgyalópartner után nézett az érdekvédelmi szervezet elnöksége. A szépszámú támogató aláírás és az összefogás erejét mutató motoros demonstráció magas beosztású személyeket ültetett asztalhoz: Nagy Attilát, az ÁAK Zrt. vezérigazgatóját és a GKM képviseletében Szűcs Lajos főosztályvezetőt, akik alig várták az első tárgyalóképes, látható támogatottsággal rendelkező szervezetet.
A javaslat, amit a minisztérium és az autópálya-kezelő elé tártak nagyjából a következő volt: legyen egy tesztidőszak, praktikusan az idei nyár. Legyen SMS-alapú, hogy ne kelljen külön matricákat nyomtatni (nem olyan egyszerű az: megtervezni, legyártani, mindezeket közbeszerzési eljáráson belül; mennyi is kell belőle pontosan, hisz' rajta van az érvényesség éve, tehát ami megmarad, az kidobott pénz. És a tesztidőszak legfontosabb feladata azt bizonyítani, hogy működőképes és rentábilis az új rendszer). Ez eldönti az érvényességet is: egyelőre 4 napos lehet, vagyis egy jó hosszú hétvége, valahol az autópályákkal érintett végeken még pont belefér.
Az első kérdés a másik oldalról a következő volt: a kedvezménnyel együtt járó bevételkiesést pótolja-e az a többlet, amit az autópályához így kedvet kapó motorosok termelnek meg? Vagyis fogunk-e többet motorozni a sztrádán (fizetve érte), mint eddig, kedvezmény nélkül? Remek fickók vannak a RRACE-ben, de erre ők sem mernének mérget venni.
Most jön a mi feladatunk! Nem csak az enyém, a tiéd is kedves olvasó.
Ugyanis ha mi, motorosok megírjuk véleményünket, az RRACE ugyanúgy meglobogtathatja válaszainkat, mint a múltkori aláírásgyűjtő íveket. Tehát a kérdés, amire e-mailben vagy SMS-ben (30/646-7833) várják az egyszerű igen vagy nem választ: "ha fele annyi lenne az autópályadíj, használná-e többet az autópályát?"
(Befolyásolni nem akarom a válaszokat, csak egy kis személyes tapasztalat pár tízezernyi motorral megtett kilométer után: úgy másfélszer annyit lehet ugyanannyi idő alatt haladni, mint a kétsávos közúton. És az egyenletes tempó miatt a fogyasztás is jobb.)
A válaszokat az RRACE összegezi és készít egy hatástanulmányt, amely alapján a GKM és az ÁAK végre készíthet egy tervezetet. És ez csak a legszűkebb gazdasági kérdéseket feszegeti, mi pedig tudjuk, hogy a rutinos motorosnak jobb és biztonságosabb az autópálya a vele párhuzamos, nemritkán túlzsúfolt főutaknál. És ha biztonságosabb, akkor kevesebb a baleset, kisebb az egészségügyet terhelő költség, ami egy másik, előre nehezen forintosítható, de józanésszel belátható tétel.
Személy szerint bízom a pozitív eredményben. Minap értesültünk, hogy a diákoknak szóló utazási kedvezmények terén is engedett a minisztérium eredeti álláspontjából, és egy ésszerűnek látszó kompromisszum született . Ennek a megállapodásnak is az volt az alapja, hogy a kedvezményekre fordítható összeg keretszámai adottak, csak máshogy csoportosították ezeket. Most is hasonló helyzetről van szó, kedvezményt kérünk, amiért - remélhetőleg - többet vásárolunk.