Zipzárban egymás után

2003.12.01. 09:23
0 hozzászólás

Habár a motoros szezonnak éppen vége, nem árt elméletben felkészülnünk a következő nyárra. Hosszabb túrán biztonságot ad, ha van velünk egy társ, így az úton a felmerülő problémákban egymás segítségére lehetünk. Nem csak a szerelésben lehet hasznunkra, hanem motorjával gyorsan eljut a legközelebbi gumiszerelő műhelyig vagy benzinkútig, és eltévedni is sokkal kellemesebb ketten.

Sokan terveznek motoros túrát baráti társasággal, de nem tudják, hogy esetenként ez veszélyesebb, mint egyedül motorozni. A résztvevők minél nagyobb biztonsága érdekében fontos néhány dolgot előre letisztázni.

Amikor több motorkerékpár halad együtt, a csapatos motorozás (eddig) íratlan szabályai lépnek életbe. Éppen ezért a legfontosabb szempont, hogy minden esetben csak olyan motorossal motorozzunk együtt, akit ismerünk, akinek tudásában, motoros tapasztalatában és motorkerékpárja műszaki állapotában megbízunk. Az együtt motorozás bizalmi dolog, tehát ne csapódjunk ismeretlenekhez.

Ha mégis így tennénk, fokozott óvatosságra lesz szükség. Tartsunk nagyobb féktávolságot, és sokkal jobban figyeljünk az előttünk-mögöttünk haladóra. Nagyobb társaságban, ha tehetjük, menjünk leghátul.

A csapatot a legelöl haladó irányítja. Hosszabb túrák előtt jó, ha a túravezető lejárja a túra útvonalát, hogy a csapatot később a legbiztonságosabb úton, lehetőleg eltévedés nélkül vezethesse. Arról is érdemes előre tájékozódnia, hogy a résztvevőknek körülbelül egy tank benzinnel hány kilométert bír ki a motorja. Az etapokat ezután úgy oszthatja be, hogy a legkisebb hatótávolságú motorkerékpárral együtt mindenki egyszerre tankolhasson.

A túravezető jelzései a túra során mindenki számára kötelezőek, kivéve, ha a forgalmi helyzetet balesetveszélyesnek ítéljük meg. A túravezető sem csalhatatlan, ezért mielőtt megkezdenénk egy manővert, győződjünk meg arról, be tudjuk-e fejezni biztonságosan.

Hacsak nem elvi kérdés, hogy ki mellett illetve mögött haladunk, a motorkerékpárok teljesítménye alapján alakul ki a sorrend. Közvetlenül a túravezető mögött a gyengébb motorokkal rendelkezők menjenek, hiszen a csapat tempóját ők határozzák meg. A konvoj végére a gyorsabb motorok kerülnek, mert azokkal könnyebb utolérni a többieket, ha lemaradnak.

 
  A zárók
 
  A nagyobb motoros kluboknál - ahogy több más dolog is - ez is egy kicsit másképp van. Náluk közvetlenül a felvezető mögött van a két leggyorsabb motor helye. Annak érdekében ugyanis, hogy a kereszteződésekben vagy a közlekedési lámpáknál se szakadjanak szét, a zárók a keresztirányú forgalom elé gurulva elállják a kereszteződéseket (függetlenül a lámpa színétől), amíg a csapat áthalad. Ilyenkor a záró ember a sor végére kerül. Hogy könnyebben vissza tudjon állni a helyére a többiek az út szélére húzódva adnak neki utat. Ezt a megoldást azonban senkinek nem javasoljuk. Egy 70 km/órával közlekedő, dugig rakott kamion például, ha akar, sem fog tudni megállni a záró előtt. Egyébként a csapatban motorozásra is a mindenkori KRESZ szabályok érvényesek.

Hogy a motorosok oszlopa minél rövidebb legyen, elkerüljük az előző autók befurakodását, és mindenkinek a lehető leghosszabb fékút álljon rendelkezésére a legpraktikusabb cipzár alakzatban haladni. A túravezető a felezővonal mellett, tehát a sáv baloldalán megy, hogy belássa az utat és ellásson a csapat utolsó emberéig is. A többiek hozzá képest jobbra-balra eltolva, egymás mögött haladnak, és az előttük motorozót semmilyen esetben nem előzik meg.

Különösen a kanyaroknál fontos a cipzár alakzat betartása, hogy mindenki kényelmesen és biztonságosan vehesse az ívet. A magyar utakon bármikor előfordulhat, hogy az út szélén haladónak úthibát, kátyút, csatornafedelet vagy egy kerékpárost kell kikerülnie. Ebben az esetben legyen elég helye, hogy az út közepére húzódhasson.

Egy csapatban mindenki felelősséggel tartozik a többiekért, ezért folyamatosan figyelni kell mindenkire, de elsősorban a közvetlenül előttünk és mögöttünk haladóra. Bármikor előfordulhat műszaki hiba, baleset, esetleg darázscsípés, vagy (figyelmetlenség ill. hanyagság esetén) kifogyhat a benzin. Ha menet közben problémát észlelünk, minél hamarabb szólni kell a túravezetőnek. Ha az illető már nincs abban a helyzetben, hogy a többieket megállása okáról értesítse, ez az előtte haladó feladata lesz. A mögötte gurulók ott maradnak szerencsétlenül járt társukkal a helyszínen.

A felvezető jelzéseinek mindenki számára ismertnek és egyértelműnek kell lenniük. Ha új ember érkezik a társaságba, nem árt ezeket indulás előtt egyeztetni:

 
  A felvezető jelzései
 
  1. Ha a túravezető kimegy a baloldali sávba, és bal kezét magasba lendítve integet, előzésre buzdít, vagyis az út szabad, nem jön szembe semmi. Az előzést csak abban az esetben kezdjük meg, ha meggyőződtünk a jelzés helyességéről, majd minél gyorsabban álljunk vissza a helyünkre, és húzódjunk a lehető legközelebb az előttünk menőhöz, hogy a hátrébb lévők is beférjenek.
2. Ha a túravezető a bal kezét oldalt lefele kinyújtva, tenyerével a talaj felé, kézfejével le-fel integet, úthiba, torlódás, baleset vagy trafipax miatt lassítani kell.
3. Ha bal kezét a füle mellett függőlegesen, tenyérrel előre emeli fel: meg kell állni.
4. Ha a túravezető a magasba emeli bal kezét, és hüvelykujját mutatja fel, azt jelenti, hogy az út jobb szélére, egyes sorba kell fejlődni. Ez olyankor fordulhat elő, ha az autók a motoros konvoj mögött feltorlódtak, és egy belátható, egyenes szakasznál el lehet engedni őket.

Hosszabb menetoszlop esetén sokat segít, ha legalább a sort vezető és a leghátul haladó motoroson sisakbeszélő van. Ebben az esetben nem kell kizárólag a kézjelzésekre hagyatkozni.

Egy motoros csapat megérkezése nagy feltűnést kelt. Ilyenkor is fontos az óvatosság, hiszen már nem csak egymásra, hanem a nézelődőkre is figyelni kell. A legkevesebb helyet akkor foglaljuk, ha a parkolóban egyből menekülő helyzetbe, vagyis orral az indulás irányába, egymás mellé, negyvenöt fokos szögben állunk be, amíg még mindenkinek van hozzá türelme. Ebben az esetben megmarad a csapat sorrendje is, és nem kell később a többieknek felöltözve megvárniuk, amíg az utolsó a sóderen próbál egyhelyben megfordulni.