Sosem lesz kész a Fos!

2011.09.05. 14:08
21 hozzászólás


Innen indultunk

Lehetne akár a ne vegyél szar robogót poszt is, de ez még nem az. Meglesz az is, csak más az alany. Tudtam, mit veszek, amikor megvettem a Fost 15 ezerért. Vállaltam, hogy nem dobom ki, hanem lábra állítom, sőt mást faragok belőle. De már megjött a tökömtelevan-fíling. Pedig a legnagyobb para, a blokk még hátravan.


Az eredeti váz csupaszon

Először is kitaláltam egy csodálatos vázat, egyfajta dupla bölcsőváz jellegűt. Ehhez vasat kellet szerezni: mivel tizenvalahány éve nem építettem motort, gugli és körbetelefonálás után a fóti vastelep maradt, ami még mindig jobban megközelíthető, mint munkaidőben Csepel. Más kérdés, hogy hétvégén jutottam ki - elég nagy szó, hogy vasárnap is nyitva vannak.


Mennyi robogóváz!

Húzott acélcsőre volt szükségem, a méreteket szemre lőttük be. Vázcső vastagságú volt az egyik, a másik pedig vékonyabb, mert abból egy konzolt akartam az ülésnek. A srácok méretre is vágták, bedobtam a hátsó ülésre, majd megnéztem egy DT Yamahát a biztonság kedvéért, de túl sok meló lett volna vele.


Az anyag elfér a hátsó ülésen

A hegesztést a robogoszerviz.com-os Zoli vállalta magára. Szerzett egy hajlítógépet, de ilyenkor jönnek azok a dolgok, amitől az ember megmarja magát: sok mindenre számítottam, csak arra nem, hogy a hajlítógép beszarik. Hát ennek megvolt a rotty.


Szkander Peti lehozta a lépcsőn a hajlítót

Őrült guglizásba kezdtem, hogy megtudjam, honnan lehetne ilyet bérelni. Szerencsére felhívtam Szkander Petit, aki elég nagy májer a szkanderen kívül az alkatrészbeszerzésben is. (Kicsi a világ: Karottának is ő az egyik szállítója.) Peti akkora ász, hogy a gumisműhelyének a padlásán akadt egy csőhajlító gép, amit egy napra el is kértem tőle. Mondanom se kell, hetek óta nálam van.


Meghajlott akaratunk előtt

Lehajlítottuk a vázat, a kitűnő műszaki rajzaim helyett szemre. Kitaláltuk a hegesztési pontokat, és megegyeztünk, mit kell levagdosni. A Booster oldalán van egy nagyon praktikus fogantyú, ezt meg szerettem volna tartani. A hátulját lesikította a flex, ahogy az elején a lámpatartó konzolt és egyéb nyúlványokat is.

Zoli közben kitalálta, hogy hozzuk a kipufogót az ülés alá. Az ötlet jó, de rájöttünk, hogy nem fér be, rugózáskor beleverne a középső vázmerevítésbe - ne felejtsük el, itt az egész blokk rugózik. Pedig vagy 6 centivel magasabb már a hátulja, mert kapott egy másik rugóstagot. Most már az idő is szorít, ami miatt majdnem lemondtam az egészről, és kipufogó gyári maradt volna, de tegnap megszültem az okosságot. Amivel sajnos bebukom a praktikus oldalsó fogantyúmat.


Sikít a flex

Az már az elején egyértelmű volt, hogy az ülés alatt lesz a légszűrőház. Ehhez vettem is egy újat, mert nem gyári volt rajta, és egy nagyobb légszűrőház is megölheti a motor teljesítményét. A tank előre került a vázba, mint egy rendes motoron. Itt azonban nem lesz dizájn, simán belehánytuk a gyári robogótankot a kialakított új helyére. Mögötte lesz az olajtartály, mögötte, vagy az ülés alatt pedig az akksi. Ha lesz akksi - ezt az elektromos gurummal még megálmodjuk.


Rend a lelke mindennek

Első lámpának eredetileg egy Fiat Coupé lámpabelet terveztem, amit tíz éve őrizgetek egy GSXR 1100 rugóstag és első lámpák társaságában. De nem lett jó, így került két kis ködlámpa a sokat szidott autófelszerelési áruházból, amivel mellesleg nekem semmi bajom. Mármint az áruházzal, a lámpákat pedig fenti szakember úgyis átalakítja. A robogó töltése ugyanis nem bír el 55W-os halogéneket. 

A lényeg, hogy mindenképpen két kerek lámpa kell a barátnőm kívánságára. Neki ugyanis a Yamaha BWS tetszik a szeme miatt. BWS-t venni viszont nincs korpa, így ennyi marad a fílingből, hiszen ez egy kis költségvetésű projekt. Még új gumik sem lesznek, nem hogy egy komplett BWS-t vegyek. 


Az a sárga mögötte, az a rossz hajlító

Közben került első és hátsó sárvédő is, műanyagból. Ez elég endurós hangulatot ad. Jobb híján, és mert a szinter színe nem ad sok lehetőséget, a hátsó piros, az első fekete lett. Valószínűleg a Yamaha Thunderace-em színvilága fog visszaköszöni, jobb ötletem nincs.


Előkészítés az üvegszál-műgyanta kompozithoz

A legkritikusabb rész az ülés: lövésem se volt, milyen ülés legyen rajta. A gyári robogóülés nyilván kilőve. Zolinak volt egy ötlete, egy nála veszteglő moped ülése, de ehhez az butácska: ha nem is szépségdíjas termék készül, de markáns egyediségre törekeszem. Egyedien legyen fos

Pitbike üléshez nem elég nagy a törés a vázban. Egy megboldogult valamilyen ülés alapját méretre vágtuk, de végül kuka lett, mert Sámpi erre is hozott megoldást: majd ő megüvegszálazza. Elrongyoltam az üvegszálbótba anyagért, már csak meg kellett tervezni. Ehhez mindig lefotózom a jelen helyzetet - váz sárvédőstül –, majd erre szerkesztek rá hatalmas tudásommal egy skiccet paintben. Sámpi ez alapján legyártotta az ülés alapját, amiből két dolog derült ki: bepattintós lesz, nem felnyitós és nem tudjuk hozzá rögzíteni a légszűrőházat. Már csak kárpitos kell, aki le is bőrözi, és kialakítja a formáját.


Alakul az ülés (a)lapja

Itt tartunk most: hátra van a kárpitozás, homokfúvás, szinterezés, kipufogó kialakítás, annak kiégetése, a komplett blokk és az elektromosság, lámpák, fékek és lábtartó. Semmiség szinte ahhoz képest, hogy augusztus elejére akartunk készen lenni.

És mindez picsafüst egy valódi motorépítéshez képest. 


Szerencsére elfér a hátsó ülésen, eleje a csomagtartóban