De szeretnék postás lenni!

2012.05.22. 10:59
19 hozzászólás

Mielőtt belekezdek a nekem tetszetős, de mások számára szörnyűnek mondható Liberty PTT taglalásába, le kell szögeznem valamit a múltkori, miért ne vegyél 20 ezerért robogót témájú posztommal kapcsolatban: 17 ezer. Ennyit kell fizetnem most a 20 ezres robogóra. Nem tudom hányszor volt szerelőnél eddig, ez most csak a legújabb tétel. Viszont állítólag marha jó, igaz, eddig is mindig ezt mondták.

Cserébe másik Jog sem akart elindulni. Hidegindítóztuk, rugdaltuk, gyertya ki, szikra van, mégse. Hétfőn reggel megjött a Norbi, mozdított egyet a gyertyapipán és pöcc-röff. Utálom a kétütemű fosokat! Persze a hátsó kerék defektes, amihez a kipufogót le kell szedni. A berúgó meg nem megy vissza, a rugó nyekkent meg talán, pediálisan kell visszahúzni. Önindító ebben nincs persze.

1.jpg

Közben készül a Fos. Karburátormembrám, komplett fék és komplett kábelezés van vissza. Persze Sámpi csütörtöktől nem ér rá az elektromos résszel foglalkozni, a kábelek most meg szanaszéjjel lógnak, a vázba kéne behúzni őket. A visszaszámláló 5 napon áll. Kötve hiszem, hogy kész lesz csütörtök előtt. Akkor majd szólok anyámnak, kösse be az elektromosságot. Vajon szétbasz-e az ideg?

9.jpg

A Liberty úgy jött a képbe, hogy Tibi, az én robogós becsületesnepperem röhögve hívott: valami olyat vettek most, ami marha jó. Megnéztem a honlapján: állat. Egy gyors posztnak jó lesz, mert tele vagyok melóval, ráadásul aktuális: kemény versenytárs a Winkler által felhozott témában.

Csakhogy ez nem ötvenes Liberty; nehéz lesz elintézni azzal, hogy rá van aggatva egy doboz meg egy csomagtartó.

10.jpg

Kezdődik a dolog azzal, hogy enyhe kisteherató flíing, ahogy ráülsz és ott meredezik előtted az orrtokmány. Az csomagtartó marha masszív, nem egy biciklis kosárka. Simán meg lehet emelni vele a gépet, ha éppen az a hobbid, hogy robogót emelgetsz az orránál fogva. Masszívan van rögzítve, és a a csövek is biztonságos vastagságúak. Jelzem: nem gyalogos és biciklisbarát, de gallytörőnek már megteszi.

7.jpg

Hátul nagy műanyag doboz kapott helyet, pizzabefogadó adottsággal: nem túl vastag falú, ezért nem nehéz, de elég masszív, megteszi. Lehet tehénkedni úgy, hogy a doboznak támaszkodsz és Honda Goldwingnek képzeled magad, de nekem ez nem volt bejövős.

3.jpg

A fejidom úgy néz ki, mint valami arcnélküli űrlény. 10-ből 9 szemlélődő bukólámpát sejt, de az nincs: a fényszóró retró stílusú és az orrcsomagtartó alól kandikál előre. Nem éppen ez a mai kanyarfényszórók koncepciója, a hagyományos Libertyhez képest hátrány, hogy nem fordul a kormánnyal a fény, de ez városi jármű, úgysem tép senki ilyennel éjjel a sötét országúton. Vagy ha mégis, sportmotoron érezheti magát: azon se lehet semmit látni a kanyarban.

8.jpg

A négyütemű blokk lomhának tűnik elsőre, igaz, másodikra is. Valószínűleg nem véletlen, tutira így van tervezve a variátor. A jó üzletmenet alapjának nem a ralizó alkalmazottak hulláinak gyűjtögetését tartjuk, így ez a jármű nem száguldozásra készült, hogy ne is vigye őket a kísértésbe. Ennek ellenére jól megy. Simán tartja az utazó hetvenet, akár nyolcvanat is. 

Az orrcsomagtartó kissé lengedezik a menetszélben. Mindez azonban nem befolyásolja a menetstabilitást: a lengés nem terjed át a futóműre, a kormányvégek semmi idegességet nem mutatnak.

5.jpg

A kanyarodás furcsa élmény, de megszokható, sőt. Hamar rájöttem, hogy a Liberty jól fordul, élvezetes menni vele. Nem jellemző rá a robogós billegés, simán döntögethető, persze nem fülig. És ehhez teljes mértékben partner a hajtómű, akkor is, ha inkább lomhul, mint gyorsul. A fene gondolná, de igazi mókamotor, méghozzá pakolható, praktikus mókamotor, el tudsz rajta vinni egy szétszerelt Simsont, vagy az orrán pár kisebb gyereket, ha utálod őket. Nekem egész jó lenne a MÉH-be szállítgatni a roncs robogóimat. Megbuggyantottam az orrát egy 25 kilós zsák csemperagasztóval és nem nagyon érezte meg.

6.jpg

Meglepő módon a macskakövek sem zavarják: az egyik legjobban macskakőtűrű robogó, amivel mostanában találkoztam. Nyilván számításba vettek mindenféle útviszonyt a tervezéskor, hiszen gáz lenne, ha összetörne rajta a láda sör. Van két különleges extra is: teherautó tolató hangjelzéséhez hasonló csipogás szól indexeléskor, és tényleg egész nagy_király_kamionos vagy rajta ülve. 

2.jpg

A másik a mechanikus rögzítőfék, ami egy rugalmas lemez, amivel meg lehet akasztani az első hátsó féket. Roppant primitív, de működik.

A teherhordó Liberty igen frankó haszonjármű, még szerszámokat cipelő melósoknak is megoldás a két kerékre váltáshoz. Kár, hogy nagyon ritka. Ha robogót keresnék, ilyet vennék, de lottóötös nincs, és momentán  jobban hiányzik egy olcsó 250-es négyütemű enduro.

Köszönet a Darázsgarázsnak, már megint.