Robogóval is lehet tetű napod

A reggeli kakasszóra is ébredhettem volna akár, ha lenne nálunk kakas, de egyszerűen csak felkeltem magamtól. Ráadásul nálunk csak az a károgó madár van, amelyik nyáron folyton nyekereg, és amit ezért nemes egyszerűséggel csak buzimadárnak hívom. Ilyenkor még alszik, de ennek ellenére tudtam, hogy ma igazán tetű napnak nézek elébe.

Ha szombat, akkor Mopedrally. Három potenciális motor van képben, amelyek közül kettővel indulunk, a Kares meg én. És a verseny előtti napon többé-kevésbé mindhárom szar.

A CPI SX 50 enduróm jól működik, pöcc-röff, de valamiért néha jelez a vízhőfok lámpa. Tegnap leszedtem a kupakot hogy benézzek, van-e elég víz a hűtőben. Tele volt, de a kupak nem ment vissza, le kell hozzá szedni a tankot. Hogy rohadna meg a tetű, aki kitalálta ezt a sárga szart.

De előtte még átmentem reggel a melósokhoz, mert edzőtermet építünk éppen. Nekik nem volt gyanús, hogy az álmennyezet nem olyan magasságra kéne csinálni, hogy felette van még egy bukóablak, mert nem biztos, hogy az álmennyezet feletti részt akarjuk szellőztetni, hanem lehetséges, hogy hihetetlen módon az alattit.

Ők úgy gondolták, az ablak úgyse kell. Persze még így is sikerült az ajtó vonalát elkúrni: ha az ajtó befelé nyílna, nem lehetne kinyitni. Ebből tudom, hogy jobban rájuk kell figyelni, nehogy befalazzák véletlenül a bejáratot valami isteni szikra eredményeként, vagy beépítsék a saját pöcsöket is a gipszkartonba.

A Mogyi Aprilia RX-ével nem lenne gond, de elszakadt a gázbowden, ami nem nagy csoda, mivel egy barom bicikli bowden feszítőt rakott a gázkarhoz, ami pont nem segített azon, hogy a bowden rendesen fusson és ne szakadjon el. Csak a feje szakadt le, még a múlt héten vittem a Reno udvari bowdeneshez, akik jó munkát végeznek, de a bowden eredeti hosszát csak az én elondásom alapján tudják rekonstruálni, én pedig tutira biztos voltam benne, mert láttam, hogy csak a gázkar felőli vég szakadt le róla. Mégis hosszabb lett a kelleténél.

Persze az ebbe való hetes átmérőjű feszítőt sehol sem kapni, MZ boltban kisebb van, netes bontott motorokhoz nincs, Vmax Zsolti túrt nekem egy 8-ast, és adott egy menetfúrót. Mákom volt, mert valaki már előfúrta nyolcasra. Ma visszamentem a bowdeshez és levágattam két centit, betervezve, hogy gyorsan kicserélem.

A Fos természetesen nincs kész az utolsó előtt napon. Zoli hívott, hogy szerezzek egy laposvasat, mert a már elkészült lámpatartó konzol elveszett. El is gondolkoztom, hogy honnan a pics rákból szerezzek laposvasat. Egy vasbolt esett útba (mert közben ezer dolgot intéztem), ahol közölték, csak 3 méteres szálat tudnak adni. Jól nézett volna ki az XJR-en a hátizsákomból kikandikáló 3 méteres vas, talán befogtam volna vele az ufókat, troli útvonalon meg megspórolhattam volna egy csomó benzint. Végül a Baumaxból szereztem valami lukacsos lemezt, ami persze nem lett végül felhasználva.

Közben felhívtam egy srácot, aki kétezerért enduro lábtartókat hirdetett, gondoltam ezt még ma rámókoljuk a Fosra. Ki kellett még mennem a Pálvölgyi Digitalhoz, akiktől elkértem egy Rollei Bullet HD sisakkamerát a holnapi rallyhoz, tesztelni, ha már a múltkor úgyis felmerült a téma. Ez azért jóval biztonságosabb, mint tavaly, amikor kézben tartott kamerával bohóckodtam. Akkor már ráadásul nem volt meg a pisztoly formájú marokkamerám, mert korábban sikerült elhagyni. Elég sokáig vadásztam rá a vaterán, mire tudtam venni egy másikat.

Na ezt a másikat hagytam el tegnap, nem tudom hol és hogyan. Kaptam egy kölcsön sisakkamerát, erre elhagytam az övemben levő tokból a másikat. Itt már éreztem, hogy ez nem az én napom lesz.

Hazaértem, összeraktam az Apriliát meg a CPI-t, Persze az Aprilia még nem volt indítható, mert a Norbi elhagyta azt a benzincsövet, amit nekem hozott. Megbeszéltem Zolival, hogy majd ő ad egy darabot, úgyis megyek a Fosért, ha kész lesz.

Közben átmentem Tibihez az olajokért, majd újra visszamentem, mert rájöttem, hogy kell hálós gumipók, hogy a benzines kannák le ne essenek, és nála csodálatos módon még tökéletes, fekete hálós gumpók is van. Beszereztem kannát is, riciniust a bejáratós Fosba, fecskendőt az olaj adagoláshoz (hogy ne kelljen cumisüveg), csak a kaját felejtettem el. A lábtartót viszont nem, azt felmartam.

Közben kiderült, hogy Kares, akivel tavaly (majdnem) végicsináltam a rallyt, nem tud jönni. Így kvázi feleslegesen szarakodtam rohammunkában az endurókkal. Este nyolckor se csörgött a telefon. Nem tudom, hogy Ricsi direkt fokozza-e a drámát ennyire, de végülis nem rég óta van nála a Fos, szinte időben nekiállt, mert csak tavaly augusztusban vittem oda. Igaz, a váz nem volt kész még, az maximum fél éve.

Végül átmentem és este 10-körül végre befejezték. Megcsodálhattam az elektromos bekötést, amelyet egy általam eddig nem ismert mester végzett, mivel Sámpi nem vállalta rá nem érés miatt. Amit persze én pontosan tudtam, hogy be fog következni, ezért is emlegettem Ricsinek, hogy nem lenne olyan kurva nagy baj, ha nem az utolsó előtti héten lenne kész. Amit meg is fogadott, mert az utolsó napon lett kész, sőt, ha ráhúzunk még két órát, akkor lett volna az igazi, a verseny napján.

Már persze a kész státuszt is lehetne azért ragozni, mert sem az emelt kipufogó (ami cseppet sem hasznos defekt esetén, mert nem kell leszerelni), sem az ülés alá rejtett légszűrőház nem jött össze.

Az átkábelezés kicsivel hibátlan alatt sikerült, már ha kicsinek vesszük azt, hogy az eddig összevissza álló kábelek most is összevissza állnak, és ha azt mondom, hogy kurvára nem sikerült eltüntetni a vezetékezést, akkor finom vagyok. Bűvésznek ne menjen azért. Ocsmány a helyzet, de szerencsére minden működik: lámpa, önindít, féklámpa és ehhez extraként fék is van.

Mentem egy kört, frenetikus, volt még némi finomállítás, majd indultam hazafelé.

Háromszor rohadtam le: először az Árpád-híd közepén, 5 percre Ricsiéktől. Este tízkor kellemes, ahogy megáll alattad a motor, főleg ha elmegy a világításod is, és félrehúzódni nem tudsz. Hacsak a robogót szorosan a hónaljkutya alá fogva nem ugrasz egy dupla cukaharát a szalagkorláton át.

Aztán még kétszer, 5 kilométeren belül. Szerencsére elindult, és hazaértem, de az üzembiztonságról kétségeim vannak. Szombaton ugyebár 220km terepen.

Este 11-kor kicseréltem a benzincsövet az Aprilia Rx 50-en, pöcc-röff.

Holnap reggek hatkor indulás, és itt a dilemma: megkockáztassam a Fost, amivel 5 kilométert se tudtam megtenni? Vagy menjek az Apriliával, amivel az élmény sokkal jobb, viszont hiába szarakodtam majdnem egy évet a Fossal, hiába írtam róla cikkeket, és hiába öltem bele egy csomó időt és pénzt?

Éjjel kettő van. Reggel ötig megálmodhatom.