Simson Schwalbe békazöld cult edition

2014.06.11. 17:05
0 hozzászólás
schwalbe_1.jpgIlyen volt, de így használhatatlan 

 Nincs presztízs problémád!

Ezt mondta nekem egy haverom arra célozva, hogy nekem nem ciki ezzel járni, miután közöltem vele, hogy a békazöld fostalicskát bizony használom.

Nagyjából minden a Spalya műve, mármint nem az átépítés, hanem hogy egyáltalán használható. Ezt le kell szögeznem. Véletlenül sem akarom azt a látszatot sem kelteni, hogy én építettem át a Schwalbét. És egyáltalán nem csak azért, mert viszonylag szar, hanem mert egy csavart nem tekertem ki rajta. Ez az igazság. Más tollával ne ékeskedjünk: én csak megvettem, így, zölden, átépítve, ültetve, meg beszereztem pár alkatrészt, Spalya meg rendbe rakta.

Viszont engem röhögnek ki rajta, ez is adhat okot büszkeségre.

schwalbe_4.jpg

A zöld budivá pimpelt dolog alapvetően tetszett, de nem ezért vettem meg, hanem mert a logisztikát meg tudtam oldani. Egy jó Simson Schwalbe, ha esztétikailag is szép, 120-130 ezer. Ennyit nem szántam rá: akinek van ennyi pénze, és nincs két másik rendes motorja, vegyen egy szép gyárira felújítottat attól a szeretni való embertől, aki ennyiért odaadja. Így lesz egy veterán járműve, amire büszke lehet. Onnantól csak pucolgatni meg vigyázni kell rá.

A Schwalbék az ország különböző szegleteibe vannak szétszóródva, és a 120 ezres, környékeden megvehető verzió már akkor megéri, ha nem kell teherautót bérelned, és plusz 30 ezret költened üzemagyara. De nekem célom volt, hogy ne nagyon legyen 50 ezernél többe, és essen útba, amikor melóügyben vidéken járok.

Így lett a zöld Miskolc mellől. Előtte Nyíregyházán hirdették drágábbért, rögtön gyanús, ha valaki el akarja adni, pedig csak most vette. Nyilván vidéken ez is macerásabb: nehéz alkatrészt szerezni, ez visszaveti a kezdeti lendületet. Ilyenkor tudod megvenni, és vagy jól jársz, vagy szívsz, de inkább az utóbbi.


schwalbe_8.jpg

Igencsak nem volt tökéletes, de nem volt választásom. Tudtam, hogy bármilyen is lesz, elhozom. Teherautót intézni és utazgatni macerásabb, mint szervizelni. Arra amúgy is mindig van esély, hogy újabbat és újabbat keresel, mégis szopó lesz a vége. (Nagyon megjártam ezt egyszer egy Renault Twingóval, de az egy másik történet.)

A pimpelés nem csak a cult-Golf-zöld színt jelenti: elöl-hátul ültetés, elöl bicikli gumi, egyenes kormány, bicikli fékkarok, ohne légszűrőház, lapos ülés. Na ezek azok a pontok, ami a Schwalbe-optikai-tuning kultúrkörökben menők, de amelyeknél hamar rájöttünk, hogy mindent vissza kell alakítani, mert használhatatlan.


schwalbe_6.jpg

A leültetés ótvar baromság: a kicsiny motor még kisebb lesz tőle egyrészt, a menetkomfortot pedig nem kell magyaráznom. De a legnagyobb gond ezzel, hogy nem fér így el a légszűrőház. Valószínűleg kidobta a paraszt, ami azért jó, mert baromi nehéz szerezni, cserébe viszont ordító szíváshangja van. Nincs sok undorítóbb dolog egy hangosan üvöltő kétütemű fostalicskánál: rohadtul idegesített. Amúgy se szeretem a kétütemű hangot, az ordítást meg pláne, ezért abszolúte priorítás volt a rendbetétele.

Ehhez kellett egy új első teleszkóp pár, mert az ültetéshez szétbarmolták a gyárit. Hátul csak vissza kellett akasztani az eredeti helyre. A légszűrőház meglett az ismert nem-egészen-épelméjű-motorbontóból 990-ért (rendelnem kellett valami felesleges szart mellé, mert ezer alatt nem postáznak.) A blokkot ki kellett szedni, hogy Spalya berakja a helyére, ez cumi volt, akkor éppen ott voltam. Azóta élhető hangja van, főleg, hogy viszonylag alacsony fordulaton brummogtatva használom. A kipufogó sem gyári, gondolkodtam a cserén, de működik vele, és nem megy rosszul.

schwalbe_2.jpg


A menetteljesítményt tekintve a gyorsulás lényegtelen, a végsebességet meg nem tudom, mert semmiféle óra nincs rajta. Arra már rájöttem, hogy végsebességnél segg és karzsibbasztóan rezeg, ez szintén idegesítőleg hat a lelkivilágomra, így inkább nem húzom neki. Azt gondolom, 30-40-es tempóval a Schwalbe hosszú életű és jól fogyaszt: erre tervezték. Olyan, mint a LIDL-sisak: tudni kell a határait. 

Lényeges, hogy turbós blokkosat akartam, hogy igazi veteránmotor legyen. Aki esetleg nincs képben: a Schwalbét két blokkal gyártották. 1980-től a Simson S51-es léghűtéses, ún. kockahengeres blokkjával, előtte viszont a szintén léghűtéses, de egy főtengelyről hajtott turbinalapát és terelőlemez kombinációból álló hűtési rendszerrel. Ezt hívja a köznyelv turbóhűtésnek, és a célja valószínűleg az volt, hogy ne melegedjen túl a blokk a menetszelet esetleg leárnyékoló burkolatok miatt, hiszen itt a henger kevésbé van szabadon.
Később rájöhettek, hogy erre nincs szükség, így jöhetett képbe a kocka blokk, amelyből ugyan volt alkalmam kipróbálni egy nagyon kellemes példányt, mégis a szívemre hallgattam, és azt a tényt tartottam a szemem előtt, hogy a schwalbésok szerint a turbós blokk az igazi.

Viszont a turbós csak 3 sebességes, így a végsebessége kevesebb, mint a négygangos kockának, mert azt hiszem van olyan is. Itt jön képbe a váltókar.

schwalbe_5.jpg

Valami állat ugyanis lecserélte a gyárit. A gyári váltókar sarokkal való felkapcsolást tesz lehetővé, azaz a váltótengelytől hátrafelé is van nyúlványa. Ezt kicserélték hagyományos váltókarra, ami azonban az üléspozíció miatt halott ötlet. Tudod, ez az, amikor az égre fordítod a tekinteted, és úgy kérdezed, hogy miért kellett ez az isten barmának? Miért volt jó minden váltásnál térdből rúgni egyet felfelé, úgy fél métert?

Mindegy, lett váltókar, de új, a bontott, rozsdás szar 1500-ért nem volt rentábilis, amikor nagykőrösi út melletti Simson és egyéb szocreál boltban 2500 az új.

schwalbe_3.jpg

A fékkel már csak úgy vagyok, ahogy a mondás: "ilyen nincs és mégis van." Na, ez pont ennek a fordítottja. A bicikli karok mentek a levesbe, robogó eszcájg van most rajta, de fék még mindig nem nagyon. Pont tegnap vettem észre, hogy végül is majdnem van hátsó, ha nagyon taposom. Az első is úgy működik, hogy igyekszem jövőbelátó módon megbecsülni, hogy mikor kell fékezni. Persze a rettenetes sebességem miatt ez annyira nem gáz, de ezt gatyába rázni még egy abszolúte szükséges feladat. Addig komolyabb útra nem vállalkozom, mint pl. hogy elrobogjak vele olyan 5km-es távra. Marad a közért-járat.

schwalbe_7.jpg

Valószínűleg még egyszer szét lesz szedve csontra, mert valami ízlésficamos állat fehérre szintereztette a vázat, ami baromi ronda, csakúgy, mint a színre fényezett fékdob takarólemezek. Persze ezzel még együtt lehetne élni, de nem vagyunk biztosak benne, hogy egy helyen nincs megrepedve az egyik vázmerevítő hegesztés. Ha meg már szétszedjük, és esetleg hegesztjük, le lehet festeni valami vállalható színűre. Az első és hátsó lengőkarnál elgondolkoztam a krómozáson is, miközben a váz maga fekete szinter lenne.

A legjobb lenne persze titokban beledobni egy Yamaha SR 125 blokkot, mivel az négyütemű. Ez persze illegális, de ez úgyis csak hobbijármű, nem nagyon közlekednék vele közúton. De az még újabb pénz, azt pedig nem szeretjük költeni.

Vannak még apróságok: lánctokozás-csere, talán az egyik dek(n)li is kuka, de a sztender kérdés már megoldódott: végül nem kellett középállvány, a S51 oldalsztendere tökéletes és olcsó megoldás.

És most jön az, amire talán nem is gondolnál, Kedves Olvasó!

Menet közben úgy érzem magam, mint egy hülye. Lehet, röhögnek is rajtam, ami nyilván nem érdekel.

schwalbe_9.jpgSpalya csapat


Viszont nemhogy elég sokan megállítanak, hogy megkérdezzék, mi ez, de mindig azt veszem észre, hogy ha pár percre otthagyom valahol, máris fotózgatják.

Ilyen menő motorom még nem volt.