Karcos a plexi? Itt A Termék, Ami ELEGET Tud

2020.11.29. 12:53
8 hozzászólás

Még mindig megvan a Kymco Dinkem, amit változatlanul szeretek használni (és nem annyira szeretek szervizelni, de az másik téma). Ez gyárilag kis szélvédővel készült, noha ez nem egy sportrobogó, és nagyobb hidegben hamar megfogalmazódik az emberben, hogy jó lenne rá egy nagy plekó.

Aztán tavaly megleptem magam egy használt, gyári Kymco, nagy szélvédő plexivel. Itt két dolog lepett meg: az egyik, hogy hiába gyári (nyilván ezt is veszik valahonnan), valójában a tartókonzolok rögzítéséhez furkálni kellett a motor burkolatát, méghozzá elég töketlen helyeken. (Ilyen hely a Dinken a tank betöltővezetéke mögé betekerendő csavar, ugyanis a Kymcókon felhozzák a betöltőnyílást, hiába van lent a tank.) Emiatt aztán a felszerelése is olyan kényelmetlen, hogy ne akarjam leszerelni SOHA, pedig az volt az eredeti tervem, hogy nyárra visszarakom az eredeti, kicsi plexit.

A nagy plexi várakozáson felül jó, a kezemről is annyira ledobja a menetszelet, hogy nem is kell muff – olyan hidegben nem fogok motorozni, amiben ne lenne elég a kesztyű. Aztán jött az első gyomros. A ránézésre tök jó állapotú plekó tele van szabad szemmel szinte nem is látható mikrokarcokkal. Pár nagy karc is van rajta, de ezek csak az esztétikumot rontják, a mikrokarcoknak viszont van egy rohadt kellemetlen mellékhatása.

Álljunk csak meg, akkor plexi vagy nem?

A magyar nyelvben plexinek szeretünk hívni minden átlátszó, üvegszerű műanyagot, holott az eredetileg plexinek (vagy akrilnak) hívott anyag helyett (PMMA – polimetil-metakrilát) gyakrabban találkozunk a polikarbonáttal. Noha a polikarbonát nem olcsóbb, nem véletlenül harapott rá az autóipar (is), a lámpák anyaga ez, könnyebb megmunkálni, ütésállóbb, nem reped úgy, mint a plexi, viszont nem is olyan szép. Viszont akár plexi, akár polikarbonát, egy dolog biztos: mindkettő karcosodik valamennyire.

A magyar nyelv van annyira kreatív, hogy a bukósisak plexijét is így hívja (amit az angol visornak), holott a gyártók weboldalait böngészve kijelenteném, hogy ezek mára 100 százalékban polikarbonátból készülnek. Persze a motor szélvédője is plexi, tényleg ember legyen a talpán, aki kiismeri magát ebben. Tehát a továbbiakban is így fogom használni, rosszul, bocs, mert köznyelven így hívják.

Ezek ugyanis minden szembejövő autó fényét, szinte tenyérnyi felületű, átláthatatlan fényplecsnivé terítik szét. Ez nem tűnik komolynak, de amikor az ember este végigmenne ezzel a Budai Alsó rakparton, ahol sorban jönnek/állnak szembe az autók, gyakorlatilag nem lehet átlátni a plexin. Ennél csak egy rosszabb dolog van, a naplemente, ilyenkor csak úgy tudtam menni, ha kinéztem a plexi mellett, oldalt.

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy ennek a szélvédőnek az anyaga puha, mint a vaj. A sisakplexik esetében bizonyos karcállósági tulajdonságokat is előír az ECE 22.05-ös aktuális szabványa, ezért ezeknek a felületét a fene tudja hogy, de keményítik. Ezért lehet az, hogy volt egy Lidl-sisakom, aminek a plexije semennyire sem mikrokarcosodott, a nagyobb karcok is leesésből vagy éles tárgy nekiveréséből származtak – a Lidl-szinten is teljesíteni kell a szabványt, ez jó dolog.

Nagyon úgy tűnik, hogy a szélvédők esetében nincs ilyen előírás, valami megoldás kellett. Végül elkezdtem keresgélni, létezik-e erre a célra valamilyen polírpaszta, de közel sem nagy a választék. Amikor szétnéztem, még csak kétfélét találtam, az egyik a Sonax terméke, a másik egy Quixx nevű, illetve azóta felfedeztem még egyet. Vannak még a lámpapolírozáshoz kínált készletek, elvileg ennek is kellene működnie, de ezek úgy 10 rugó környékén mennek. Ilyet azért nem vettem, mert a plexi felülete lényegesen nagyobb egy lámpáénál, és két oldalon kellene kezelni. Másrészt az egész nem ért ennyit, a normál plexipolírozók 2000-4000 forintba kerülnek, de ha nem működik a dolog, akkor a plexi ment volna a kukába. Végül azt vettem meg, amelyik először szembejött: amikor a rendelt olajért mentem, az olajboltban volt raktáron a Sonax-féle termék. Emlékeim szerint 3000 alatt volt az ára.

Sok infót nem kap az ember, angolul rajta van, hogy nyomd a felületre, masszírozd puha ronggyal és kész. Picit dörgölni kell, és szép lassan egyre kevesebb fehér anyag lesz a felületen, majd a maradék is eltűnik. Opcióként még görögül is elolvashatók az instrukciók.

Az eredmény már ránézésre is jó, a felület újszerűbbnek, csillogóbbnak hat, de a szabad szemmel is látszó, mély karcok megmaradnak. Az igazi próba az ellenfényes teszt, úgyhogy már aznap este elmentem egy körre: az eredményre talán a kielégítő szó a legjobb. Vagyis a fényforrások körül még látszik egy kis glória, de ettől még lehet látni, nem kell attól félni, hogy a nagy fényudvarokban az ember nem lát meg egy sötét ruhás gyalogost, vagy mást. Vagyis arra jutottam, hogy ez a legjobb szükségmegoldás, de tökéletes karcmentességet nem szabad tőle várni.

A baj csak az, hogy az eredményt reálisan megmutatni szinte lehetetlen. Megpróbáltam a felhő mögé bújt nappal lefotózni, hogy milyen a szélvédő plexi kezeletlen és kezelt fele. Végül arra jutottam, hogy a szintén mikrokarcos fényszórón is csinálok egy demonstrációt. Erről szól ez a videó. Egyébként ha a paszta hatékonyságát kellene szemléltetni, azt mondanám, hogy annál jobb, mint amit az ember a lámpás próba alapján lát, de annál picit rosszabb, ami a fenti fotón mutatja a féloldalasan polírozott plexit. 

Mire jó? Végső elkeseredésből elkövetett, leszerelés nélküli pleximentésre biztos, mert pont azt a tartományt dolgozza meg, ami a legzavaróbb, a szélvédőt átláthatatlanná tevő fényszóródást okozza. Akinek van polírozógépe, és tudja is használni, azoknak persze felesleges megvennie, mert azzal ez a paszta nem versenyezhet, a durván karcos lámpákat biztos nem is ezzel kezelném. Bár hozzáteszem, hogy az UV által megevett polikarbonátot hiába polírozgatod, mert a károsodás nem (csak) a felszínen van, hanem az anyagban is. A paszta tényleg jó lehet nehezen pótolható polikarbonátok és plexik megmentésére, ilyen mondjuk a kabriótetők hátsó „üvege” és hasonló dolgok.

Hirdetésblokkolóval néznéd éppen a Totalbike, és ettől mi éhen halunk.

A TB olvasása ingyen van, de a működtetése nem: szerzőink és családjaik táplálkoznak, és ami fontosabb: rendszeresen tankolnak, pénzért.

Kérjük, engedélyezd a TB-n a hirdetések megjelenítését, vagy ellehetetleníted a működését annak, amit épp olvasni szeretnél.