A világ legszebb túrája, ami Magyarországról sima ügy

2015.11.26. 16:53
12 hozzászólás

Henry Cole elég hiteles és vagány csávó, van egy tévéműsorokat gyártó irodája, szeret motorozni és rajong az érdekes járművekért. Fiatal korában operatőr volt - tudósított például a délszláv háborúból, ráadásul úgy, hogy jelenlétét senki nem kérdőjelezte meg, négykézláb közlekedett az elsötétített szobában, amikor a szállodájukat mesterlövészek vették célba.

Több műsort is forgatott motoros témában, egyszer Ausztráliát, máskor Dél-Afrikát járta be motorral, sőt, Magyarországon is megfordult a Kelet-Európai túrája során, de volt, hogy a Bonneville sós síkságon állt rajthoz egy Brough Superiorral. Tavaly A világ legizgalmasabb motoros túrái sorozattal a Balkánt járta be, Szlovéniát, Horvátországot, Bosznia-Hercegovinát, Szerbiát, illetve Bulgáriát érintve - olyan országokat, amik felkeresése Magyarországról sem különösebben problémás vagy költséges.

Ezeknek az apropójából készült vele az interjú, amiben mindezekről mesél.

Mindenféle motort vezettél már, melyik ezek közül a kedvenced?

Nincs kedvencem. Ha az ember már vagy száz motort vezetett, nehéz eldöntenie. Attól függ, mi a célom: ha országúti száguldásról van szó, akkor a saját cégem kifejlesztette Gladstone-om a kedvenc. Hosszú távokra a KTM 1190-t szeretem. A café racerek közül a Norton Domiracerem a legjobb. Túrázáshoz a Triumph Bonnewille, az öreg brit motorok közül pedig az 1947-es Bitsa Norton ES2-t imádom. És ne felejtsük el a (Honda) C50 Cubot sem, az egy remek robogó, azzal szoktam vinni a 88 éves anyukámat.

Honnan van ez a motoros kattanásod?

A nagybátyám volt a tettes, amikor 8 éves voltam. Bevitt magával a fészerbe, megláttam a BSA-it és Arieljeit, és abban a pillanatban beleszerettem a motorozásba. Ő inspirált, hogy megalapítsam a saját motormárkámat, a Gladstone-t harminc éve.

Vagy húsz motoros-utazós műsort készítettél már. Motorozol még csak úgy?

Naná! Majdnem minden nap motorozok. Ezeket a túrákat, amiket a tévében láthattok, akkor is megcsináltam volna, ha nincs ott filmes stáb. Amikor filmezünk, minden mérföldet levezetek. Nincs velünk teherautó, vagy olyan támogatóautó, ami szállítaná a motoromat. Egy kocsival és egy motorral megyünk. Hárman vagyunk, akik csináljuk a filmet. Lehetne nagyobb a stáb, de azt akarjuk, hogy az élmény valóságos legyen. Ha elakadunk, akkor elakadunk.

És még egy rekordot is sikerült felállítanod.

És nagyon büszke is vagyok az eredményemre! Én tartom az 1955 előtti 750 köbcentis motorkerékpárok gyorsasági világrekordját, egy Brough Superior motorkerékpárral. Hogy vezethettem ezt a motort, és szárazföldi sebességi világrekordot értem el vele – ezek a leghihetetlenebb dolgok, amik történtek velem. Egyben ez volt a legfélelmetesebb is, de ha egyszer már végigcsináltad a Bonneville-i sós síkságot, elkapod a sólázat. Ez azt jelenti, hogy annyira addiktív a dolog, hogy vissza kell menned újból. Úgyhogy vissza fogok menni a Gladstone versenymotorunkkal is, amikor kiszárad a síkság.

Mi volt a benyomásod a balkáni országokról a túrád során?

Szlovénia olyan volt, mint Ausztria, csak fürdött a csodás napsütésben, és nagyon alacsony volt a forgalom. Horvátország engem Olaszországra emlékeztetett, csak tökéletes mediterrán motorozási lehetőséggel, egyik szigetről a másikra való ugrálással, elképesztően jó utakkal. Bosznia a személyes tapasztalataim miatt hatott rám leginkább, hisz 20 éve operatőrként testközelből éltem meg a háborút. Aztán Szerbia és Bulgária: maga a végeláthatatlan kaland. Ez így együtt volt tökéletes ahhoz, hogy ez legyen a világ legklasszabb motoros útvonala. 


A balkáni túráról szóló műsor hétfőnként 20:00-kor látható a Travel Channelen, vasárnaponta pedig az ismétlést lehet elcsípni.