Kompresszorral felhúzott Triumph verte szét a hipsztermezőnyt

A hétvégén zajlott Németországban a kontinens egyik legnagyobb café racer fesztiválja, aminek a központi programja a Glemseck 101 gyorsulási verseny - nyolcad mérföldes távon mérik össze épített motorjaikat az indulók.

A kategóriák sem a hagyományos dragsport kategóriái, hiszen ez egy vintage motorok köré font fesztivál, viszont olyan súlya lett az elmúlt években, hogy gyári csapatok is megjelentek - őket és a top motorépítőket foglalja össze az Essenza kategória, amiben legfeljebb kéthengeres, maximum 1200 köbcentis motorok indulhatnak, valamint nem engedélyezett a kitámasztó és a hosszított lengővilla. Viszont nagyjából minden más igen.

Döbbenetesen komoly custom motorok álltak rajthoz, méregdrágán átépített BMW R nineT-k, café racerré alakított Monster 1200 R, full Öhlins futóműre pakolt Moto Guzzi 1200 a Radical Guzzitól, az Urban Motor felismerhetetlenségig hergelt Jawa 350-ese, XL1200 Harley, de a legnagyobb várakozás a Triumph két egyedi szörnyetegét övezte, amiből az egyikkel a négyszeres Superbike világbajnok, Carl Fogarty állt rajthoz.

Fogarty minden idők legsikeresebb Superbike-pilótája, négy világbajnoki címet gyűjtött össze (1994, 1995, 1998 és 1999), 59 alkalommal állt a dobogó tetején - a Ducati 916 legendává válásában is komoly szerepe volt.

A Triumph mérnökei pedig komolyan vették a feladatot, és Fogarty-hoz illő motort építettek. Az alapot az 1200-as Triumph Thruxton R adta, de hogy legyen benne egy kis extra kraft, megfújták egy Rotrex kompresszorral.

Hogy ne legyenek működési zavarok, passzintottak hozzá egy töltőlevegő-hűtőt és egy lefúvószelepet, a gyárilag 11:1-es kompressziót visszavették 10:1-re, amitől az eredetileg 96 lóerős teljesítmény 140 lóerőre nőtt, míg a nyomaték 112 Nm-ről 157-re ugrott fel. Ütőképes műszaki tartalom kellett, hiszen a győzelem különösen fontos volt az angol cégnek: ők voltak a Glemseck 101 főszponzorai, Fogarty pedig a márka nagyköveteként ténykedik manapság.

Két kompresszoros rettenet készült, amik között csak az optikában van különbség. A The Bulldog nevű, csupasz változat fekete-vörös fényezést kapott, míg a The White Bike-ra a Daytona 675 idomait pakolták fel némi módosítással. A versenyen Fogarty indult az idomos motorral, míg az 1000PS magazin újságírója, Christophe Lentsch kapta a naked változatot.

Az Essenza kategória 16 versenyzője egyenes kieséses rendszerben mérkőztek meg - Fogarty pedig keményen odatette magát, és megverte az összes ellenfelét.