Csizmákról: Dainese Nexus Out vs. Alpinestars SMX5

Vannak nagy ellenfelek, amelyek közül nehéz választani, hiszen nem csak egy terméket veszünk, hanem állást is foglalunk egy vallásháborúban. Canon vagy Nikon? Pepsi vagy Coca? Honda vagy BMW? Idén viszont megnyitottam az ökumenikus cipősszekrényemet, ahol a Dainese és a Alpinestars egyaránt megfér, most pedig a szezon végi tapasztalatok következnek.

A Dainese Nexus Out és az Alpinestars SMX5 ugyanarra a kérdésre ad válasz - utcai sport-túra csizma elfogadható áron, a képet csak minimálisan árnyalja, hogy az SMX5 már nem kapható, leváltotta az SMX6.

A Nexus Out a Dainese kínálatában a legolcsóbb csizma, amire koptatót szerelnek - a csúcsmodelleken a koptató fémből van, és azokból készül úgynevezett In változat, amelyeknek a szára bemegy a bőrruha alá - azok előnye, hogy úgy könnyebb a surranó, áramvonalasabb a láb, és esésnél kisebb eséllyel akad be a motorba. Hátrányuk, hogy igazán jól csak a Dainese saját bőrruháival működnek, azoknak a szárában ugyanis ott vannak a tépőzárak a biztos rögzítéshez. A Nexusból nincs is In kivitel, kizárólag Out, vagyis a bőrnadrág szárát betűrős változat.

Vizuálisan a Dainese a nagyobb durranás, piros-fekete-fehér kombinációban és a nagy műanyag merevítésekkel jobban néz ki, sportosabb benyomást kelt. Illetve felvenni is egyszerűbb, a cipzár hátul van, a szár szűkítését pedig nem kell minden alkalommal újra állítani - egyszer belőttem a tépőzárat a vádlimhoz, és annyi. Az SMX5 egy fokkal körülményesebb, először felhúzom a belül lévő cipzárat, utána a tépőzárral beállítom a feszességet, ez minden egyes alkalommal plusz két mozdulat.

A masszív merevítések ellenére a Dainese a karcsúbb, könnyebben rájön a motoros farmer. Az Alpinestars sem túl vastag, abban sincs muraközi ló-érzésem, de a vádlinál van egy lyuggatott uszony, amin már macerás áthúzni a nadrág szárát - ennek a funkcióját sem sikerült megfejtenem, és mivel az SMX6-ról le is dizájnolták a francba, teljesen nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez bizony felesleges elem.

Sok szempontból a Dainese tűnik végiggondoltabb terméknek, a koptatót például két imbusz tartja, amihez ugyan szerszám kell, de sokkal egyértelműbb, mint az SMX lepattintós koptatója, aminek a leszerelése előtt érdemes egy kis videós művelődés.

Az SMX viszont sokkal passzentosabban fogja a lábam, ráadásul az öregedés jelei sem jelentkeznek rajta. A Nexust feltűnően eszi az UV, a nadrág alól kilógó részek egy szezon alatt is csúnyán megsárgultak. A Karasnában erre a súrolószeres tisztítást javasolták, de azzal csak némi felületi koszt sikerült lepolírozni róla, az eredeti színét nem nyerte vissza.

Szellőzésben szintén az Alpinestars a győztes, kánikulában mind a kettőbe belerohad a láb, de az SMX-be egy fokkal kevésbé, vízállóság terén pedig mind a kettő közepesen szerepelt - akinek hosszútávú tervei vannak szakadó esőben, annak ajánlott egy rendes, goretex-es csizmát beszereznie.

Általános minőségérzetre mindkettő rendben van, nem kizárt, hogy kevésbé ismert márkák ugyanezt a szintet sokkal olcsóbban is tudják - ezeknél egy alap minőség legalább garantált, cserébe el kell fogadni, hogy ha egy márka látványosan ott van minden világbajnokságon, akkor az elképesztő marketingköltséget is a vevőkkel fizetteti meg.

A Dainese műanyagainak az elszíneződését és karcait leszámítva egyiken sincsenek kifoszlott varrások, és általában mind a kettő tartós, minőségi darabnak bizonyult. Kicsit olyan ez, mint egy új Mercedes és egy előző szériás, de teljesen új BMW összehasonlítása - vannak árnyalatnyi különbségek, de az alapok rendben vannak.

Így alakult, hogy hétköznap főleg a Dainese van üzemben, pályázáshoz viszont az Alpinestars a természetes választásom. Mindkettő alkalmi vételként jött szembe, és egyiket sem bántam meg - a lábbeli kérdést sikerült letudnom pár évre.