Meg tavaly keresett meg az X-Bike szerviz, hogy egy rászoruló motorját ingyen rendbe tennék, ha felhajtjuk neki azt, akinél tényleg jó helyre megy a segítség. Hozzátok, olvasókhoz fordultunk, és most ismét van mivel jelentkezni: elkészült az öreg Kawasaki.
Azt hittük, gyorsabban kész lesz - a felújítás ilyen, ha egy-két dolog megcsúszik, sok minden borul. Még januárban mentünk le Attilához, hogy a balesetben megsérült motorját rendbe tegyük - a vele szembejövő ütötte el a szarvast, és lökte át Attila sávjába, védhetetlen helyzet volt, Attila élete is csak a szerencsén múlt.
Mire leértünk, Attila szépen kiválogatta a használható alkatrészeket - szerzett egy donort, és szelektálta, melyikből mi használható. Akkor még csak a fél karja működött, a baleset után lábadozott, de példás rendben adott át mindent.
Az X-Bike-ban az állapotfelméréssel kezdődött a munka, és először a blokkot rakták össze - volt vele gond bőven, az eredeti generátordekli ugyanis összetört, a cseredarab pedig ezüstszínű volt, ami csúnyán elütött volna a fekete öntvénytől. A fényezés is felmerült, de akkor azért nem stimmelt volna - végül a bontóból túrtak hozzá egy hibátlan darabot. A tömítéseket is cserélték, új került a kuplungdekli, a generátordekli, a vízpumpafedél, a hengertalp és a hengerfej alá. A szelepeket becsiszolták és új szelepszárszimeringek is kerültek bele - valamint cserélték az olajat, az olajszűrőt és a gyertyákat is. Ezzel egy ideig nem lesz baj.
Az első telókkal sem ment minden simán, azt hittük, hogy a cseredarab jó lesz, de az egyik krómszár össze volt verve, abból kellett az új - ezen felül friss olaj, új szimering és gyári új porvédőt is vettek hozzá, így az első futóművet tekinthetjük teljesen felújítottnak. A motor elején kellett egyengetni, de szépen lassan minden a helyére került. A hátsó gumi jó állapotú volt, az elsőt viszont cserélték egy ugyanolyan Metzelerre, mint amilyen hátul is van, így legalább már ez is egyforma.
A fékek jónak bizonyultak, mind a tárcsa, mind a betétek hibátlanok voltak, így csak a fékfolyadékot kellett leengedni és újratölteni, illetve a hátsó dobféket összenézték a donorral, és a jobb állapotú került bele végül. Az csak az összerakásnál derült ki, hogy a féknyergeket rögzítő anyák nincsenek meg - a dobozban, amiben felhoztuk az alkatrészeket, nem volt, és a tulajdonos, Attila sem találta otthon, így ezekből az elég speciális csavarokból is újak kellettek.
Amikor elindult az összeépítés, volt némi fennforgás: bár a blokk szépen rendbe lett rakva, és amúgy is szép állapotok voltak belül - például a vezérműlánchoz nem is kellett nyúlni -, az első indításnál volt némi ijedtség. Csattogva járt, először azt hittük, hogy csapágyas lett, amikor a baleset során az oldalán feküdt, de végül Szabolcs, az X-Bike vezetője gondolkozott rajta, és beállította a karburátorszinkront, amitől megszűntek a gyanús zajok. Ennek a blokknak ugyanis sajátossága, hogy három lánc is van benne, a vezérlésen kívül az önindító és a kuplung is láncos, és ha egyenetlenül, egy-másfél hengerrel üzemel, veszettül tud csattogni, és remekül imitálja a csapágyasságot.
Ekkor már csak az idomok voltak hátra, amelyeken bőven volt hegeszteni való, repedéseket kellett javítani, letört füleket pótolni. A fényezést a tatai Hells Angels tagjának, Bocinak köszönhetjük, teljesen ingyen vállalta a munkát. Attila eredetileg annyit kért, hogy ha lehet, fekete legyen a motor, Szabolcs pedig kitúrta ezt a gyári szürke-fekete színsémát. Hogy az összkép teljes legyen, a fehér felniket átfújták feketére, és kaptak egy-egy piros felnicsíkot.
A végén már csak egy pár hátsó irányjelző kellett - és egy kellemes szombati napon visszavittük Attilának - ő az elmúlt időben rengeteg biciklizéssel és gyógytornával elérte, hogy újra motorképes legyen, és új sisakot is beszerzett - a fényezés neki is meglepetés volt, így mondhatni véletlen, hogy megy a motor színéhez.
