2018.06.20. 07:12

Ha valaki a nyakába veszi a Totalbike-ot, előbb-utóbb egy ezerkettes, lég-olajos Suzukit fog venni. Tudományos magyarázat nincs, de ez nem lehet véletlen: Égő Katinak volt 1200-as Banditja, Árpád egy GS1200SS-re csábult el, és most én is vettem egy 1200-as Bandit S-t. Háromból három, ez azért több, mint véletlen.

Pontosan tudom, milyen állomásokon keresztül jutottam el ide. A kapudrogot három éve kaptam be, amikor megírtam ezt a tesztet a kicsit leütött, de élettel teli 1200-as Banditról. Akkor megértettem, hogy miért lehet rajongani ezt a nagy dög lég-olajos négyhengerest, viszont még nem játszottam el a gondolattal, hogy milyen is lenne a garázsomban egy ilyen.

Aztán a motor az X-Bike-os Borsay Szabolcshoz került (neki a későbbiekben még fontos szerepe lesz), aki megcsinálta magának túramotornak, és úgy már nagyon meggyőző volt. Apróságokat változtatott, de a végére lett némi plusz teljesítmény, értelmezhető futómű, óvatosan hegyesített geometria és jó üléshelyzet, és úgy már nagyon jó volt. Végül nem vettem meg, mert nem volt rá pénzem, de mindenkinek kínálgattam, hogy ezt nem szabad otthagyni. Talán egy évvel később fel is hívott, hogy akinek eladta, az is árulja, és valami nevetséges összegért, talán hat kilóért vihetném, de ha az sok, ő megveszi róla egy kilóért a Yoshimura rendszert. Akkor megint máshol volt a pénzem, minden elérhető ismerőst nyomasztottam, hogy vegye meg, és amint eladok valamit, átveszem. Akkor sem lett az enyém, de közben nagyon éreztem, hogy kell nekem egy Bandit. Mármint egy 1200 köbcentis, lég-olajos, első generációs.

Egyrészt kényelmes, másrészt nyugodt, harmadrészt két fővel és csomagokkal könnyen lehet vele autópályán nagy távokat megtenni, de mégsem egy tohanya tehén - a nagy túramotorok nem érdekelnek, hétköznap feleslegesek, a túraendurók pedig hiába zseniálisak, egyrészt mintha ráuntam volna a kategóriára, másrészt pedig amelyik mégis érdekel, az túl drága.

A Banditnak meg minden esetlenségével együtt is van egy bája. Az a gőzmozdonyos nyugodtság, a simaság, a blokk sűrű hűtőbordái, a kényelme, a feltűnésmentes átlagossága, ezek mind imponálnak. És az sem utolsó szempont, hogy idővel kiokosodtam, hogyan lehet a kicsit szerencsétlen 1200-as Banditból elég jó motort faragni, mit kell változtatni ahhoz, hogy a végén jó legyen.

A blokk zseniális, nem is nagyon távoli rokona a GSX-R1100-nak, 1127 köbcenti helyett 1157, szemre csak a komoly típusbubusok mondják meg, melyik blokk melyik. A Bandit lentről szebben megy, de fent nincs akkora tűzijáték, viszont nagyon könnyen tuningolható: már egy végdob sokat számít, egy komplett rendszer pedig csodákat tesz, simán hoznak 10-15 lóerőt, aztán odébb kell rakni a gyújtást, azzal megint nyerünk egy kisebb ménest, bele lehet nyúlni karbiba, vagy akár cserélni a karbisort, hopp, ismét további lovak, és így tovább - és akkor még nem is beszéltünk a GSX-R1100 húzhatóságáról, gondoljunk csak Guy Martin Pikes Peak versenygépére. Van benne tartalék, na.

Szóval szemeztem én a Banditokkal, de nem volt okom a vásárlásra, mígnem Robertó, a kiváló TC-közeli videóvágó - ő volt a régi adások vágója és rendezője - felhívott, hogy venne Transalpot, nézzek már rá pár hirdetésre. Három kiló körül hirdetett szemeteket mutatott, már képről üvöltöttek a hibák, a gányolások, a sumákolás, mondtam neki, hogy három kilóért az enyémet is viheti, csúnyának az is csúnya, de műszakilag legalább rendben van, ráadásul tele hasznos extrákkal: háromdobozos Givi-rendszer, Givi bukócső, fűthető markolat, 12 voltos aljzat, stb... ő pedig lecsapott rá - azóta is imádja.

Amikor viszont ott voltam a pénzzel a kezemben, hirtelen eltűnt minden vehető Bandit, hét kiló alatt megint csak hulladékot láttam, úgyhogy elkezdtem külföldre kacsintgatni, ha messze is, de akadtak érdekes vételek, valamelyik nagyon szép volt, másikhoz meg elképesztő extrákat adtak, de már csak az utazgatás is sokba került volna. Én pedig nem vagyok egy gazdag gyerek, inkább veszek olcsón, aztán a szépen lassan összeáll.

Közben teltek a hetek, álmodoztam, de egyre inkább kezdtem letenni arról, hogy felbukkan egy jó Bandit. Közben futott az X-Bike-kal a jótékonysági Kawasaki-felújítás - és amikor mentem ránézni, megláttam a sok harcot megjárt, arany-fekete példányt. Szabolcs eredetileg magának hozta Németországból. Félkész projektmotor volt, streetfighteresítésnek indult, de a német elveszítette az érdeklődését, műszakilag viszont össze lett rakva, a blokk sem éppen gyári, és az átalakításokat gondosan bepapírozták - a forgalmiban ott volt bevezetve a kipufogó, a széles kormány, és még egy sor apróság.

Tetszett ez a kicsit külvárosi stílus, és egészen rendben volt - Szabolcs gyorsan felsorolta a hibáit, és hozzátette, hogy azok kijavítása benne van az árban, csak vigye már el valaki, mert útban van. Adtam egy esélyt neki, elvittem egy próbakörre, hátha szar lesz, de nem, őrületesen jó volt. A széles kormánnyal mintha rám szabták volna, a gázreakció álomszerű, a hergelt blokk felgyűri az aszfaltot, egészen más karakter, mint egy alap Bandit, lent csak végtelenül sima, de ötösben milliméternyi gázzal, valamivel alapjárat felett suhan százzal, és úgy forog, hogy nem túlzás a GSX-R1100 műszerfala, ami jobban is tetszik a Bandit krómos óráinál.

Visszaértem, elnézést kértem a tükör miatt, aminek a feje valahogyan az ölemben kötött ki, és kértem egy kis gondolkodási időt - aztán a többi már adta magát, utaltam a pénzt, megvártam a papírozást, és az enyém. Az mondjuk vicces, hogy egy ilyen motornál az átírás simán kiteszi a vételár harmadát. Amivel nem is lenne baj, ha járna is érte valami, például átvezetnék a magyar forgalmiba a Németországban legalizált és a német forgalmiba beírt módosításokat, de erre itthon nincs mód, mert nincs erre kijelölt hely a forgalmiban. Ezt természetesen nehezen hiszem el, hiszen van a módosításoknak fenntartott hely (hivatalos feljegyzések rész), oda szokás beírni például az utólagos A2-es fojtást is. Akkor most két évig használhatom, aztán soha többet, mert kivágnak minden műszaki vizsgáról? - kérdeztem, amire az lett a válasz, hogy a német forgalmi benne van a rendszerben, azt ott látni fogják, a rendőrnek pedig mutassam meg az eredeti forgalmi másolatát - így most a kis nejlonbugyiban hordozom magammal a magyar mellett a német forgalmi másolatát, aztán legkésőbb két év múlva kiderül, hogy tényleg így van-e.

Az átadás előtt Szabolcs egy sor apróságot megcsinált rajta, kicserélte a telószimeringet, mert könnyezett, tett rá egy jó állapotú faridomot és utaskapaszkodót, pótolta az első idomot a tank mellett rögzítő, L alakú vasakat, tett rá egy MRA plexit - a végén egy korrekt bringát vehettem át.

Van rajta mit befejezni, az indexeket és a visszapillantókat például esztétikai alapon cserélni fogom, kellenek rá kormányvégek, hogy ne költözzenek be a darazsak, a gumiágyazású lábtartóknál hiányzik 3-3 alátét, amitől lötyögnek egy kicsit, és hasonlók. Aztán ha szépen végigmentem rajta, elviszem lepadozni, mert érdekel, mennyi az annyi. Aztán jöhetnek a további tervek.