Bukósisakra ennél többet nem lehet költeni
A sisakgyártók igen eltérően állnak a FIM-licenszes csúcssisakjaikhoz. A Shark például felárért adja a Race-R Pro GP FIM-es változatát, a Shoei kínálatában nem is szerepel FIM-homológ X-Spirit3, ahhoz csak a nagy bajnokságokban vagy VB-n induló pilóták juthatnak hozzá korlátozott mennyiségben a kereskedőjükön keresztül, az AGV viszont a legdrágább modelljéből csak a FIM-es változatot tartotta meg, és darabszámkorlát nélkül árulják. Az ára azért megszűri a vevőket.
A Pista (ejtsd: písztá, olaszul a pályát jelenti) már több mint 10 éve az AGV top modellje, a GP RR pedig az aktuális csúcsváltozat - a GP R volt a kifutó, de amióta hozzáigazították a Nemzetközi Motorsport Szövetség (FIM) előírásaihoz, kapott egy extra R betűt. Jelenleg ez a legszigorúbb szabvány, az egyetlen, amely a nyakra ható csavaróerőt és a többszörös törést is vizsgálja. Enélkül a minősítés nélkül ma már nem lehet VB-n indulni, és a legtöbb márka gyorsan össze is hozta, hogy megfeleljenek, de közel sem ment mindenhol simán, így történt az is, hogy Dovizioso például Suomy matricás Shoeiben ment a 2019-es katalán GP-n.
A FIM-es sisakok tehát léteznek, de még csak néhány spájzban vannak, egyelőre kevesen rohangálnak ilyesmiben, így kaptam az alkalmon, amikor szóltak, hogy a Shoxban van egy. Riporterként és motorosként is foglalkoztatott a kérdés, mi a rosseb kerülhet egy bukósisakon 470 ezer forintba?
Még itt az elején le kell lepleznem saját magam, ugyanis a címben természetesen hazudtam, hogy többen kattintsanak: ennél többet is el lehet locsolni bukósisakra. Eleve ott van a Pista GP RR különböző fényezésekkel, illetve létezik belőle Special Edition, piros-irridium plexivel és pirosra eloxált légbeömlőkkel. És akkor még nem is beszéltünk az Arai RX-7V RC-ről, szóval van drágább sisak, csak nem itthon és nem készletről.
Bár a héj full karbon, mégsem pillekönnyű. Kifejezetten nehéznek sem mondanám, a kb. 1500 grammal nem ólom, csak viszonyításnak ott van az AGV K6-osom, ami vagy 300-zal könnyebb. Ebben a csúcskategóriában egyébként ez átlagosnak mondható tömeg, az X-Spirit3 és a Shark FIM-es bukója is ekörül van. Úgy látszik, a tudomány mai állása szerint ezt a biztonsági szintet így lehet hozni.
A hozzáértők amúgyis azt mondják, nagy tempónál kizárólag az aerodinamika számít, 300 felett mindegy, hány gramm, a szél letépi a fejed. A Pistát például szélcsatornában alakították ki, és állítólag 160 km/h-ra optimalizálták, mert kiszámolták, ennyi egy GP versenymotor átlagsebessége a szezon során. A formát úgy alakították, hogy az AGV-vel közös tulajdonban lévő Dainese versenyruháinak a púpjaihoz passzoljon.
A D-gyűrűk titánból vannak, és nem véletlenül voltak ismerősek, ugyanilyenek voltak a három éve bemutatott AGV Sportmodularon is. Hiába csúcsmodell, azért nem lehet minden patent egyedi, a végén még elszállna az ára! Az AGV régi barátságot ápol a drága fémekkel, korábban is volt titán légbeömlőjük, hiszen mi mással lehetne hangsúlyozni a luxust és a technológiai fölényt? Csajozni mondjuk nehezen lehetett vele, mert hiába volt titán, simán a leggagyibb műanyagnak nézett ki, de ugye a tudat!
A Pistán is valami spéci ötvözetből van a légbeömlő, mert kell valamit mutatni 470 ezerért, elvégre negyedennyiért is remek sisakokat kapni, így bele kell vinni egy kis ékszerészetet. Apropó, ha már szellőzők: nem zárhatók. Ha egy hűvösebb napon mennél 160-as átlaggal, akkor a hozzá járó gumidugókkal kell betömködni őket.
Ha eddig nem lett volna egyértelmű, ez tényleg versenysisak, és csak a jó szellőzést garantálják, a csendességet nem, úgyhogy gyárilag jár hozzá egy pár 3M füldugó. A tartozékok listája egyébként teljes, alapból csomagolják mellé az itatórendszer összes tartozékát, a sötét- és világos plexit, pinlockot, letépőfóliát, mindent.
A plexije kimondottan vastag, az átlagos 1 mm helyett 5 mm, állítólag azért, mert zárt állapotban ez is hozzájárul a sisak szerkezeti merevségéhez. És ez is exkluzív, semelyik másik modellel nem kompatibilis - a korábbi utcai változat Corsa R-rel igen, de olyat már csak elfekvő készletből lehet venni. A sisakzsák is igényesebb, mint a többi AGV-é, de régen ennek jobban megadták a módját. A K6-hoz amúgy olyan hitvány és kellemetlen tapintású batyut adtak, hogy amikor az MT-09 tesztre repültem, inkább egy régi Arai zsákjában vittem.
A bélése teljesen állítható, be van fokolva, és a párnák szögét pontosan be lehet állítani, illetve adnak hozzá egy halom különböző méretű és alakú EPS betétet, amelyekkel pontosan fejre lehet szabni. Egyrészt hogy kényelmes legyen - ki akarna azért elveszíteni egy fél millát sisakra költő vásárlót, mert nem passzol a fejére a termék? - másrészt a sisak tényleges biztonsági foka nagyban múlik azon, hogy mennyire passzol a fejre. Hiába a FIM-es sisak, ha két számmal nagyobb, a félmilliót forint csak a megjelenéseden dob, a biztonságodon nem.
A nagy megfejtés ezúttal elmarad: ha futja rá, vegyél ilyet, mert sisaknak drága, de luxuscikknek filléres, egy jobb karóra acél alapváltozata is minimum a duplája, és az tényleg csak az időt mutatja (egy stratégiailag jól megválasztott házasságnak ma már egy drágakövekkel megrakott Audemars Piguet Royal Oak a minimum indikátora). Ehhez képest egy versenysisak azért mégiscsak valami!
