Elfáradt a négyütemű

Kedves Gábor!

Igen, a négyüteműeknél is valós az „ellustulás” érzése, ha nem is olyan jellemző és határozott, mint kétütemű társainál. A négyüteműeknél is a lerakódások miatt van ez, akár a hengerfej kipufogó csatornájában képződő karbon lerakódások, akár a kipufogóban képződő lerakódások, valamint a gyűrűk nehézkesebb mozgása, esetenként megszorulása egyaránt okozzák ezt. Itt azonban ezek a lerakódások az áramlási keresztmetszetet nem csökkentik számottevően, mint kétütemű társainál, hanem az áramlás sebességét csökkentik, turbulenciát okoznak, így végső soron a töltéscsere rosszabb lesz.
Az „orvosolása” elég egyszerű. Autópálya tempóval menni kell párszáz kilométert, a folyamatos nagy sebességű áramlás és a magasabb hő együttes hatására a motor kitisztul, hangja megváltozik, kompressziógyűrűje ismét szabadon kezd mozogni, visszanyeri rugalmasságát.
Van még egy kisebb hatással bíró, de nem elhanyagolható körülmény is. Mégpedig, hogy a csapágyak (akár a sikló, akár a golyós vagy hengergörgős) felülete nagy fordulaton jobban „kitükrösödik”, forgásuk kisebb energiát emészt fel, mint a kis fordulaton, lökésszerű terhelésekkel üzemelő csapágyak esetében, ahol a felület mikroszkopikusan egyenetlenné válik és csak hosszabb, nagy fordulatú üzem „simítja” vissza őket. Ez az egyik oka, hogy ha jól meghajtunk egy belsőégésű motort, akkor az utána általában csendesebben és könnyedebben fog járni.