Amit a KTM nagyon tud

Bemutató – KTM enduro modellek 2015

2014.10.14. 06:16

Idén a hazai fesztiválszezon alapkelléke a zene mellett a sár volt. Mindkettőből jutott bőven a 2015-ös EXC modellek szlovákiai bemutatójára is. Nincs új modellév fejlesztés nélkül – többek között ez a márka sikerének egyik záloga.

Előző nap az eső utakat mosott el a környékben, a KTM csapatszállító Transporterjének sikerült is elakadni a műveleti területen. A Red Bull buli-terepjáróját ez a veszély nem fenyegeti, szerintem derékig érő malajból is tudnának vele zenét szolgáltatni. Hogy mit keres lemezlovas egy motorbemutatón? Talán ezzel próbálták meg elterelni a figyelmet arról, hogy a motorok alig változtak. Túlzottan persze nem kellett a mérnököknek megfeszülniük, mert az off-road versenysportban gyakorlatilag az összes kategóriában a narancs motorok dominálnak, a tavalyi pedig üzletileg a legsikeresebb év volt a gyár fennállása során. És az eladások több mint felét még mindig terepmotorok teszik ki.

A blokkok, vázak és futóművek megegyeznek a 2014-es modellévvel, a periféria is csak apróságokban tér el. Például új a fekete Neken kormány, amit elvileg a Renthal gyárt, csak gondolom olcsóbb. A felnik immáron a kerékpáriparból ismerős Giant termékei, és erősebbek is az eddig használt Exceleknél. Változtattak továbbá a kézvédők kialakításán, hogy még jobban bírják a strapát, a műszerfal egy jobban leolvasható kivitelre cserélődött. Legkönnyebben a narancsszínű vázról lehet a friss modelleket beazonosítani.

A motokrosszgépek között már nemigen találni himbarendszer nélküli hátsó rugóstagot. A progresszívebb csillapítás és az elviekben jobb tapadás ellenére a KTM az endurók esetében mégis ragaszkodik az általuk PDS-re keresztelt, strapabíróbb megoldáshoz. Mivel itt a gátló közvetlenül csatlakozik a lengővillához, nincsenek alul kilógó alkatrészek. Így ezek nem igényelnek kenést, és nem tudnak felakadni egy sziklán vagy fatörzsön.

A 125-ös és 200-as kétüteműek rugóstagjai egyszerűbben cserélhető tömítést kaptak. Jó példa ez is arra, hogy mennyi részletre kiterjed a mérnökök figyelme. Mellesleg az egyenletesebb teljesítmény-leadás miatt az összes kétüteműt át is karburálták.

Bár a hangszórókból eleinte hard rock üvöltött, nekem mégsem volt kedvem az legdurvább 500-assal vagy kétüteművel kezdeni, ezért az első két menetből gyakorlatiasan kimaradtam. Bölcs döntésem be is igazolódott, amikor megláttam ez első visszatérő motorokat - a hátsó kerekek alig forogtak a berakódott sártól. Elsőként a 350-es négyüteműt sikerült megkaparintani. Nagyrészt persze azzal voltam elfoglalva, hogy a motor gumis része nézzen a föld felé. A bütykök pikkpakk telirakódtak, tapadás alig, rendes gázt nemigen tudtam húzni. Így a következő menetben hatványozottan érvényesült a legkisebb négyütemű, a 250 EXC-F játékossága. Hosszú, meredek feljárókon rendesen forgatni kell, de a szűk és csúszós ösvényeken sokkal könnyebb terelgetni, mint a papíron alig nehezebb 350-est. Viszont aki sokat megy nagyobb tempóval földúton, annak a hosszabbra vett hatodik fokozat ellenére kevés lesz a motor végsebessége, illetve egy endurokrossz futamon is hiányozhat néhány lóerő.

A 450-es verzióra kitartó hiénázással sikerült még ebéd előtt ráülni. A sokszoros magyar bajnok Grillmayer Gábor szerint még ez is gyenge, nekem viszont már kívül esett a komfortzónámon, bár az élet állítólag pont ott kezdődik. Az ötszázasra, meg a kétüteműekre nem iratkoztam fel, délután is inkább a 250-350 négyütemmel kentem a sarat, a már sokkal élvezhetőbb erdős pályán.

Mivel műszaki változás alig történt, a körülmények pedig ideálisak voltak akkor, a mélyebben érdeklődőknek ajánlanám a tavalyi bemutatót.

A limitált Sixdays verziókat már ki sem hozzák a tesztekre, csak megemlítik, hogy nagyon gyorsan elfogynak. Jókora felár ellenében az éppen aktuális országra jellemző dekort és egy csomó nyálcsorgatásra okot adó alkatrészt kap a tehetős vásárló. Closed-cartridge első teleszkóp a White Powertől, mart alumínium villahidak, mívesebb ülés, lánckerék és kipufogó dob, hogy csak a fontosabbakat említsem.

Valószínűleg narancséknál Mattighofenben továbbra sem ülnek majd ölbe tett kézzel, tovább folytatják harcukat a grammokkal. Ennyire aktívan egyik motorgyártó sem fejleszti a termékeit, a körítésről nem is beszélve. A ruházat- és kiegészítőválaszték mindig a legfrissebb trendeket követi, de akár szervezett enduróprogramokra is befizethetünk egy márkakereskedésben. Viszont ami az innovációt illeti, jövőre nagyon kipróbálnám már a szériaérett villanyendurót, még ha nem is vagyok a hang nélküli járművek rajongója.