Bankrabláshoz ideális

Teszt: Suzuki Burgman 200 – 2018.

2018.07.13. 06:12

Adatlap Suzuki Burgman 200 ABS (200 cm3)

  • Hengerűrtartalom: 200 cm3
  • Hengerszám: 1 hengeres, egyhengeres
  • Teljesítmény: 18 LE @ 8000 rpm
  • Nyomaték: 17 Nm @ 7000 rpm
  • Tengelytáv: 1465 mm
  • Ülésmagasság: 730 mm
  • Tömeg: 163 kg
  • Tank: 10 l
  • 1 198 000 Ft

A londoni rablók már megtanulták, hogy a robogók ideálisak a meneküléshez, sőt, a bankrobbantó sem volt hülye, amikor enduróval indult bűnözni az éjszakába. Feltörekvő mackósoknak az én ajánlatom a Burgman 200, ugyanis mindent tud: stabilan megy 130-at, ha a domborzat is velünk van, a 140-et is kiadja, könnyű irányítani, elslisszol a sorok között, az ülés alatt elfér a zsákmány, és ha úgy adja, két személlyel is használható. Ám aligha azonosítja be bárki.

A dizájn kellően semmilyen, a típusjelzést eltávolítva bármilyen japán díványrobogó lehetne. Nem ocsmány, mint egy Kymco Grand Dink, inkább ártalmatlanul láthatatlan. A lámpákba hajlandó vagyok belelátni a GSX-S1000-et, hátulról sem rossz, de ebben a fehér színben már nagyon háztartási gép. Sok újdonság amúgy sincs rajta, évek óta nézzük ezt 125 és 200 köbcentivel, csak most már tudja az Euro4-et.

Ugyanez a kasztni a 125-ös blokkal sajnos elég ványadtan mozog, de kétszáz köbcentivel, a hozzá tartozó 18 lóerővel és 16,8 Nm nyomatékkal már odébb tud állni, és simán maga mögött hagyja a városi forgalom 95 százalékát, vagyis tudja azt a dinamikát, ami a biztonságos közlekedéshez szükséges. Az SOHC blokkot az alsó és a középső fordulatszám-tartományra optimalizálták, nem csúcsteljesítményre. A járása kulturált, 4000-es fordulatnál van némi vibráció, illetve elinduláskor néha jött valami halk nyikorgás a hajtástól, de nem sikerült beazonosítani a forrását.

Az 33 mm-es belsőcső-átmérőjű első villa teljesen átlagos darab, hátra pedig két rugóstag került. Egyiktől sem estem egyik ámulatból a másikba, hogy mit kottáznak, de a célnak tökéletesen megfeleltek, kellemesen le lehet dönteni a robogót, még közepes minőségű utakon is stabil marad, és utassal sem érezni, hogy le akarna esni az útról. Ez utóbbi főleg a két számmal nagyobb kanapéknál szokott gond lenni, ahol az utas a vezetőtől egészen távol ül. Az első kerék 13 collos, a hátsó 12-es, vagyis elég kicsik, de egyáltalán nem zavaró, végsebességnél is stabil velük a robogó, és az úthibákat is ügyesen veszik.

A súlyelosztásnak jót tesz, hogy a tank középen, a két boka között van, és rá lehet szorítani lábbal, így stabilizálva a testet kanyarban és féktávon. Egy sor hasonló, figyelmes apróságot találni még, ilyen például a test vonalában beszűkített taposó, hogy lámpánál a széles ülés ellenére is kényelmesen leérjen a láb, a raktérvilágítás vagy a szolid fetrengést is megengedő trepni, ami például Kawasaki robogójáról nagyon hiányozott.

A Burgman 200 egyik nagy trükkje, hogy valójában kisebb, mint amekkorának látszik, az arányokkal való játékhoz pedig a kormány és az ülés közül csalták el a helyet. Az én térdem még elfért, de egy 190 centis motorosnak már feladná a leckét. A kormány is nagyon közel esik a törzshöz, ettől kucorgós az üléspozíció, szinte kényszerít a postás stílusban lógatott könyökre.

A helyezkedést behatárolja a nyereg, a kagylós kialakítás miatt nem lehet jobban hátracsúszni. Maga az ülés egyébként kényelmes, jó helyen van a deréktámasz is, bár nekem a gerincvédőmet rányomta a tarkómra, de ez a dívány-műfaj sajátossága. Az utas méltóságát megőrizve ülhet fel, a hátsó részt úgy ívelték, hogy ne kelljen túl nagyot terpesztenie, a lábának pedig hátul is rendes trepni jut.

A széles far miatt eleinte aggódtam, de aztán ellenőriztem, és nem lóg ki jobban mint a kormány vagy a tükrök, tehát ahol az eleje átfér, ott a vége sem akad fel, sorok között lavírozva nem járunk úgy, mint Kim Kardashian barlangászat közben. Az ülést felnyitva aztán egyértelmű, mire kell a sok hely: a 41 literes rekeszbe két zárt sisakot is be lehet préselni. Elméletileg egy 17-es laptophoz való táska is befér, de ha rám hallgatsz, nem szállítasz laptopot az ülés alatt, mert nem szereti a rázkódást. Ezen felül van még egy tisztességes méretű zárható kesztyűtartó 12V-os aljzattal, és egy kisebb, nem zárható tároló a jobb kéznél.

A Burgman 200 amolyan titkos tipp a kategóriában. Régóta gyártják, elromlani nem szokott, könnyen szervizelhető, jól hozzáférni az olajszűrőhöz, nem kell szétbontani egy olajcseréért az összes idomot. Méretben is nagyjából ideális, országúton és autópályán sem elveszett, városban ügyesebben mozog a 400-asoknál, mégsem slágertermék. Pedig 1,4 millióért nem rossz vétel, kis túlzással 125-ös árban adják: a Honda NSS Forza 125-ös például 1,65 millióba kerül, a Yamaha Nmax 155 ára pedig pedig 1,25 millió.