Zenemű két ütemre

2006.03.06. 10:45

A koncepció: 125 cm3 és annyi paci, amennyi csak lehet. A Ft/LE arány mellett már csak a színe számított, elvégre mégiscsak nő vagyok...

Egy Cagiva Mito és egy Honda NSR volt a két lehetséges jelölt. A Mito színe nem tetszett, az NSR menettulajdonságaitól pedig nem voltam elájulva. Az utolsó kereskedésben azonban megakadt a szemem még egy motoron, ami végre fekete volt, robosztusabb, mint amiket eddig láttam, sunyi, lapos fejidoma akár a nagyoké, a karbon kipufogó-borítás és a fordított teleszkópvillák komoly gép látszatát keltették.

A próbakör alatti menetteljesítménye lenyűgözött, a motor hangja 60 fok környékére melegedve egészen megváltozott, kávédaráló helyett a kétütemű versenymotorokéra emlékeztetett. A kereskedés melletti szervizúton megtudtam, mit is jelent pontosan a 6500-as fordulatnál kinyitó power szelep, és végképp beleszerettem a nyolcadliteres olasz paripába, az Aprilia RS Replica 125 Chesterfieldbe.

Nem mondanám, hogy kényelmes vele a motorozás városban, az ember egész testsúlyát a kormányra támaszkodva tartja, de kisköbcentis szupersport gép lévén nem is erre találták ki. A várostáblát elhagyva, úgy 90-100 km/h-tól már kimondottan kényelmes, ha az útviszonyok megfelelőek. A kormány végsúlyok 100 km/h felett nagyon jó szolgálatot tesznek, a gép stabil marad, könnyen irányítható.

A hátsó, 150/60-as gumi kellemesen döntögethetővé teszi a motort, erőlködés nélkül fektethető a kanyarokba, az élménynek csak az út, a gumi minősége, illetve a koptatócsavar szabhat határt. 160-at simán megy, bár ezt hosszútávon sem a futómű, sem a motor nem szereti. Nem csak jól gyorsul, de ami még fontosabb, meg is tud állni, ezért pedig a köbcentihez képest szokatlanul nagy, 320 mm-es első féktárcsát és a hozzá tartozó négydugattyús féknyerget illeti dicséret.

Az olasz gyártó 1992 óta gyártott RS modellje korszerű technikai megoldásokkal bír, banán lengővillája, alumíniumöntvény váza, fordított teleszkópvillája ma is megállja a helyét. Betudható ez annak, hogy a versenypályán bizonyított megoldások adaptálásával igazi utcai replikát dobtak a piacra. Az alumíniumöntvény váz tapasztalataim szerint is telitalálat, mindössze 9,75 kg, rendkívül masszív, és ha eleget polírozgatjuk, akkor küllemre is sokat dob a motoron.

A motor küllemében a gyár 250-es GP motorját követte, így a '94-es Aprilia oldalán is valaha ott díszelgett egy hatalmas, eredetileg piros Chesterfield matrica, amit azonban a nap még olasz hazájában rózsaszínre szívott ki. Így aztán ez gyorsan le is került róla. Jelenleg csupasz és fekete, jól titkolva Replica mivoltát. Az eredeti koncepcióhoz képest a modell 1999-ben újult meg lényegesen, 6, 25, és 30 lóerős változatban került a piacra, a háromküllős felnit ötküllős váltotta, átdolgozták a futóművét, és gömbölydedebb formát kapott.

Az utolsó mohikán

A kétütemű sportgépek utolsó mohikánjaként az RS 125 még mindig tartja magát. Oly annyira, hogy 2006-ban meg is újította az Aprilia. A hagyományoknak megfelelően az új váz és a motor az RSV125 GP motorból származik, míg külsejében erősen hasonlít a legnagyobb Aprilia sportgépre, az RSV1000R Factory-ra. A fojtatlan - egyelőre még titokban tartott teljesítményű - alapgép mellett 11 kW-ra korlátozott változatban is kapható lesz. (a szerk.)

50 000 km-rel vettem az akkor ötéves szerkezetet, és a minimálisan szükséges lánc-lánckerék cserén, új akkumulátoron, teleszkóp-szimeringen kívül nem is sokat kellett rákölteni az első két évben. Lelkesedésem kicsit lanyhult, mikor az előző tulaj (nyilván valami olasz macsó) által okozott károkat kellett rendbe hoznom. Ez új dugattyút, hajtókart jelentett, de a henger szerencsére még menthető volt.

Tény, ami tény, hogy ha rendesen gondját viselik az RS-nek, akkor meghálálja. A javítások óta csak egy állandó költséggel kell számolnom: minden tavasz egy pár új teleszkóp-szimering beszerzésével kezdődik. Valami oknál fogva a gravitáció és a fordított teleszkópvilla együttese idényről-idényre összeesküszik ellenem.

A kis, ülés alatti tároló helyen nem is háborgok, hiszen ezt a sportgépektől megszoktuk, bár erősen kétlem, hogy ott akár csak az egyébként kötelező motoros elsősegélydoboz elférne.

A benzinkijelzőt versenymotoros szellemben hanyagolták az utcai változatról is, bár egy nívópálcás megoldás segítségével a műszerfalon jelez, ha az üzemanyag kritikus szint alá ért. Nem egyszer hagyott ott a motor amiatt, hogy a tank korábbi felnyitása során az elektronikát és a benzincsapot összekötő csatlakozó szétcsúszott, én pedig csontszáraz tankkal toltam haza a 126 kiló, immáron garantáltan száraz tömeget. Nyilván saját hibámból. Tapasztalatok szerint képes 6-7 liter jóízű elfogyasztására, de ennyiből akár városi bandita üzemmódban is működhetünk.

Elégedettséggel tölt el, hogy még mindig utána fordulnak az utcán, ami pedig egy 12 éves sportmotortól vitán felül szép teljesítmény. Mindent egybevetve nem bántam meg, hogy szemet vetettem erre a kényes olasz paripára, ha szépen csutakolják, és jól bánnak vele, akkor a versenypályán kívül és belül is meghálálja a gondoskodást.

Műszaki adatok: 1992-1994-es széria

Aprilia RS 125 Replica, 1994.

Motor: vízhűtésű, kétütemű egyhengeres, membrán szívó-, elektronikus kipufogó-vezérléssel
Furat x löket 54 x 54,4 mm
Lökettérfogat 123 cm 3
Sűrítési viszony 8,2:1
Névleges teljesítmény 30 LE (22 kW) 11 300/min-nél
Maximális forgatónyomaték 15 Nm 10 800/min-nél
Keverékképzés: körtolattyús karburátor 28 mm torokátmérővel
Gyújtás: megszakító nélküli, kondenzátoros gyújtás
Generátor 120 Watt
Akkumulátor 12 V/9 Ah
Indítás: önindító
Olajozás: olajpumpával
Kuplung: mechanikus működtetésű, többtárcsás, olajfürdős
Váltó: hatfokozatú
Véghajtás: lánc
Váz: alumíniumöntvény hídváz
Első futómű: fordított teleszkópvilla 40 mm-es belsőcső-átmérővel
Hátsó futómű: banán alakú, alumíniumöntvény lengővilla, himbarendszerre szerelt központi rugóstag
Fékek: elöl 320 mm-es tárcsafék, négydugattyús féknyereggel, hátul 220 mm-es tárcsafék kétdugattyús féknyereggel
Gumik: elöl 110/70 ZR 17, hátul 150/60 ZR 17
Kerekek: háromküllős alumíniumöntvény
Tengelytáv: 1345 mm
Villaszög/utánfutás: 64 fok / 88 mm
Ülésmagasság: 790 mm
Menetkész tömeg (feltankolva): 141 kg
Üzemanyagtank: 14,5 l