Szolidan az őrületbe

2007.01.09. 16:07
Elgondolkodtató az a ragaszkodás, mellyel több motorkerékpár-gyártó cég a régi, esetenként elavult megoldásokat viszi tovább. Persze a technika fejlődését sem hagyják figyelmen kívül, de az alapok és a tradicionális megoldások maradnak, mivel ezek a márka védjegyévé váltak az idők során.

Gondoljunk csak a BMW boxer motorjára, a Harley-Davidson nehézkes, tolórudas V2-esére, a Moto Guzzi kétoldalt kikandikáló hengereire vagy a Ducati 90°-os, furcsán elhelyezett, léghűtéses, kétszelepes, száraz kuplungos szörnyetegeire. Mind magukban hordozzák az őstechnika azon elemeit, amiket már nem illethetünk a korszerű jelzővel.

Ezek a technikai megoldások erősen megosztják a véleményeket. Valaki erre esküszik, valaki arra. A BMW-sek, - már aki boxer motoros típust birtokol - a hamisítatlan, riszáló mozgás és a kardán nélkül el sem tudják képzelni az önfeledt túrázást, de ugyanakkor a legkorszerűbb futóművel és fékekkel terelgetik a fiatalon tartott boxert. A Harley vezérlése és a külön váltó, külön kuplung által teremtett többlet súly, a motor egyenetlen járása, a gyenge fékek mind jellemző védjegyek, és egy valamire való rajongó ezek nélkül nem is érezné jól magát. Persze a technika ide is beszivárgott, de a benzinbefecskendezés megadta a kegyelemdöfést a funoknak, és többé rá sem tudnak nézni egy elpuhányított, gumiágyazású blokkal szerelt gépre. A Ducati hagyományok erősen beivódtak a tervezőmérnökök szürkeállományába, de a korral mindenképp haladnak ők is, és minden jót beépítenek gépeikbe. A Monster S2 R 1000 is egy ilyen őskövület alapokon nyugvó technikai csúcsgép, mely részletről részletre meglepi az embert megoldásaival és szépségével. A korábban tesztelt Ducati Monster S4 RS Testastretta a paletta egyik csúcsmodellje, mely után úgy gondolná az ember, hogy a szerényebb tulajdonságokkal bíró szerkezet már sok meglepetést nem tud okozni. Az S2 valóban visszafogott szerkezet a nagy testvérhez képest, de a nyergében ülőt hamar meggyőzi arról, hogy neki is van létjogosultsága az L2-es csörgőkuplungosok között. A lényegesen szerényebb 95 LE, a visszafogottabb 96 Nm-es nyomaték lehangolóan hangzik egy ezres géptől, de az éles próba után gyorsan el is lehet felejteni a képleteket, a gyakorlat egészen mást mutat. Az S2 egyszerű blokkja kellő energiával és dinamizmussal van megáldva, így könnyen lépést tarthatunk a sokkal büszkébb számokkal dicsekvő vetélytársakkal. Fékjei kevésbé harapósak, mint a Testrastretta-é, futóműve lágyabb, míg a blokk inkább túrásabb jellegű. A váz lényegében ugyanaz. Az ülés, a lámpatestek, az idomok mind megegyeznek, csak fényezésben és néhány extra kiegészítő tekintetében találhatunk különbséget. Lényeges eltérések a motorblokk, a fékek, a futómű és a rugós tagok terén találhatók. A minőségi alkatrészek itt is nyüzsögnek, de nem a felső kategóriás Öhlins típus csillapít hátul, nem a legerősebb Brembo harap a tárcsába a radiálisan felszerelt nyeregről, és nem a 150 LE-re felhúzható, vízhűtéses, négyszelepes motor akarja széttépni a láncot gyorsításkor. Az atombiztos Showa első villák ugyan más színűek, de a dolgukat ugyan olyan jól végzik, és a hátsó Sachs központi rugó sem sokkal marad el a tökéletestől. Ugyanígy nem kell bántani a négydugattyús, hagyományos Brembo nyergeket sem, bár a radiális mégiscsak irigylésre méltó. Az S2 szolidan őrületbe hajló stílust képvisel, melybe sok minden belefér. A megátalkodott száguldás teljesen spártai körülmények között, magányos farkas módjára, a könnyed, uras túrázás és a magamutogató, parádézás simán belefér jellemébe. Az egyszerű piros szín, a ducatis csíkokkal továbbra is hódítóan elegáns, míg a fehérre fényezett felnik mintha finom, úri cipellők lennének.
A magasra felhúzott, párhuzamosan elhelyezett kipufogódobok az S2R védjegyének számítanak, már messziről jelzik, mivel is van dolgunk. Gyári állapotukban is kellő a dörgedelem, bár a visszafogott kipufogóhangon a száraz kuplung csörgődobos produkciója erősen átüt, de ez is az unikumok közé tartozik. A legtöbben úgy vagyunk, hogy szeretnénk saját motorunkat a legjobbnak és a legkülönlegesebbnek érezni. Az S2 nem a legjobb, nem is a legkülönlegesebb, de abban biztosak lehetünk, hogy egy Ducati mindenképp figyelemfelkeltő jelenség. Az 1000-es Monster magában hordozza az őssejtet és az újonnan kitenyésztett fajt is, mely garantáltan adrenalint pumpál azokba, akik teljesen belebolondultak a vörös szörnyetegbe.

Műszaki adatok:

Ducati S2R - 2006

  • 427
    Kéne:
  • 60
    Nem kéne:
Motor: 90°-os, L2-es, hengerenként kétszelepes, Desmodromic vezérlésű, léghűtéses
Hengerűrtartalom: 992 cm 3
Furat x löket: 94 x 71,5 mm
Kompresszióviszony: 10,0 : 1
Teljesítmény: 95 LE 8000 1/min-nél
Nyomaték: 96 Nm 6000 1/min-nél
Keverékképzés: Marelli elektronikus befecskendező, 45 mm-es torokátmérő
Váltó: hatfokozatú
Kuplung: száraz, többtárcsás, hidraulikus munkahengerrel
Váz: térhálós, dupla falú acélcsőváz
Első felfüggesztés: Showa 43 mm-es fordított, teljesen állítható,130 mm-es rugóúttal
Hátsó felfüggesztés: progresszív, állítható Sachs központi rugóstag, egyoldalú alumínium lengőkar, 148 mm-es rugóúttal
Első fék: 320 mm-es dupla tárcsa, négydugattyús féknyergekkel
Hátsó fék: 245 mm-es tárcsa, kétdugattyús féknyereg
Kerekek: 5 küllős könnyűfém, 3,50 x 17 elöl, 5,50 x 17 hátul
Gumik: 120/70 ZR 17 elöl, 180/55 ZR 17 hátul
Tengelytáv: 1440 mm
Villaszög: 24 o
Ülésmagasság: 800 mm
Magasság: 1070 mm
Hosszúság: 2100 mm
Üzemanyagtank: 14 liter / 3 liter tartalék
Saját tömeg: 173 kg
Ára: 3 390 000 Ft