no

Egy büdös amerikai

2008.01.03. 00:43

A kuplungot teljesen behúzva a váltó fémes csattanással jelzi, hogy indulhatunk. Jó az, amikor benn van, aminek benn kell lennie. A Fat Bob kellemesen tolni kezd, ám morc külseje ellenére nem brutális. A motor nyomatékos, de a 127 Nm ellenére nem tolakodó. Frissen kinevezett managerek egy hónapos jogsival ugyanúgy biztonságosan terelgethetik, mint tapasztalt bikerek.

A gázmarkolatot jobban megtekerve előjön az erő, és a tetemes tömeg ellenére dinamikussá válik Bob. Jobb sisakban 140-ig szépen gurgulázhatunk autópályán is, efölött azonban már kényelmetlen a vitorlaszerű testtartásunk miatt, pedig a motorban lenne még tartalék bőven. Az új hatsebességes Cruise Drive váltó is igazából a sztrádán nyer értelmet, hiszen negyedik-ötödikig bőven elég felváltanunk a mindennapokban, a hatodikat csak ünnepnapokon kell használnunk.

A tankra ültetett műszer gyönyörű, de kiesik a látóterünkből. A kilométeróra hiánya nem gond, de sajnos az ürest jelző lámpa vagy az indexvisszajelző mind-mind a feledés homályába merül, hacsak nem pillantunk menet közben lefelé az előttünk haladó úrvezetőt veszélyeztetve. Egy-két próbálkozás után inkább érzésre keressük az ürest, az index visszajelzője helyett meg magát a kormányra helyezett irányjelzőt figyeljük majd.

A fékek jók. Gyárilag fémhálósak a fékcsövek, elöl dupla tárcsák lassítanak négydugattyús féknyergekkel. A hátsó fék haloványabb, de jól használható, és összességében teljesen jól fékeződik. A rugózás az előfeszítés állításának lehetősége ellenére feszes, de nem kényelmetlen, sőt, nagy biztonságérzetet ad tempósabb kanyarokban, mert kanyarodni remekül lehet vele. Jól eltalálták a mérnökök a futómű-geometriát és a súlyelosztást, jól dönthető a motor - bukócső nélkül.

Az itthon próbált tesztmotort ormótlan bukókerettel szerelték fel, ami jól véd elcsúszásnál, de meglehetősen szocreál külsőt kölcsönöz a szép vasnak. Talán ez a kisebbik baj, hiszen áldozhatunk a biztonság oltárán, és jól jöhet akkor is, ha ránk nyitják az ajtót a városban, de dönteni sem merjük vele a motort. Próbáltam mindenféle méricskéléssel meggyőzni magam, hogy nem a keret ér le először a kanyarban, hanem a felhajló lábtartó, de a végeredménynek kapott 1,5 centis magasságkülönbség sokkal jobban belerondított a nadrágomba, mint a fagyos aszfalt. Tudják ezt a szalonban is, csak hát félnek az újságíróktól.

Az utas már kevésbé örül a feszes hangolásnak. ő hátul inkább pattogást érzékel, meg hogy nagyon kell kapaszkodnia, mert hátrafelé lejt az ülés. Igazából másfél személyesnek nevezném, de rövid távon mégis sokkal kényelmesebb, mint sok kétszemélyesre tervezett utcai rakéta. Egy sissybarral egész kényelmessé lehet varázsolni utasunk életét, de az meg az összképen rontana. Egyébként is karoljanak csak nyugodtan át a benzintyúkok, annál kellemesebb nekem. A fogyasztása nem vészes, sokkal többre gondoltam volna a tömege és méretes motorja miatt, de bejáratósan is megelégedett 6 literrel. A 19,3 literes tankkal akár 300 kilométert is megtehetünk.

És a negatívumok. A Fat Bob tömege miatt - menetkészen majd 3,5 mázsa - a sajátos kitámasztójára figyelni kell. Szokásos Harley-sztenderről van szó, arra van kitalálva, hogy amikor a motoron ülünk, akkor könnyen ki- és behajthassuk, és stabilan tartsa a gépet minden körülmények között, de a motor mellett állva nehéz behajtani, mert a holtponton kicsit túl kell dönteni a súlyos vasat ehhez. Megszokás kérdése, könnyű együtt élni vele, akárcsak a gyönyörű ám kevésbé használható műszerrel, így leginkább az nem tetszett a motorban, hogy nem az enyém. Másodsorban azon fanyalogtam, hogy baromi kényes a rengeteg csillogó alkatrész.

A csillogás is fajtajelleg, így ez sem róható fel neki, ellentétben azzal, hogy büdös. Menet közben nem érezzük a bukéját, csak a garázsban leállítva.

A Fat Bob drága, négy és félmillió forint a listaára. A pénzünkért viszont nemcsak egy jó motort kapunk, hanem több mint három mázsa gyönyörűen megmunkált fémet, egy halom presztízst, utánozhatatlan életérzést és rengeteg bámészkodó szempárt. Persze, hogy kéne.

Műszaki adatok

Harley-Davidson Fat Bob

Motor: léghűtéses, négyütemű, V2-es, 45 fokos 4 szelepes DOHC
Lökettérfogat: 1584 cm³
Furat × löket: 95,3 × 111,1 mm
Kompresszióviszony: 9,2:1
Max. nyomaték: 127 Nm 3500 1/min-nél
Keverékképzés:ESPFI elektronikus üzemanyag-befecskendezés
Kuplung: többtárcsás, olajfürdős
Váltó: hatfokozatú
Véghajtás: karbonszálas szíj
Váz: acél csőváz
Első futómű: 49 mm-es teleszkópvillák szélesített villahídban, 127 mm rugóúttal
Hátsó futómű: állítható rugóelőfeszítésű hagyományos rugóstag, 79 mm rugóúttal
Kerekek: lyuggatott öntött alumínium
Gumik: 130/90 R19 (67H) elöl, 180/70 R16 (77H) hátul
Első fék: 300 mm-es dupla tárcsás fékrendszer, négydugattyús féknyeregek
Hátsó fék: 292 mm-es tárcsa, kétdugattyús féknyereg
Hosszúság: 2330 mm
Tengelytáv: 1560 mm
Villaszög: 28°
Utánfutás: 125 mm
Szabad magasság: 125 mm
Ülésmagasság: 663 mm
Üzemanyagtank térfogata: 19,3 liter
Száraz tömeg: 305 kg
Ára (reg. adóval): 4 507 000 Ft