Angyali türelemre tanít

Teszt: Honda Innova ANF125

2007.10.08. 07:50

Grandiózus kalandtúra

Még az előző, karburátoros szériával más magazinoknál dolgozó kollégák kontinentális utakra indultak. Bennem is buzgott a bizonyítási vágy, noha se (rendelhető) szélvédő, se túradoboz nem bíztatott erre. Sárváron viszont a kedvenc motoros találkozóm várt, és nem akartam szégyenszemre kocsival menni.

Rögtön az első tesztnapon, amolyan ismerkedésként Tatabányán jártam, tehát megtapasztalhattam az utazósebességét. Az évek megtanítottak az önkritikára, ezért eszembe sem jutott a zsúfolt nyolcason vagy ne adj' isten Győr felé az autópályán menni. Így a Budapest - Tatabánya - Környe - Kisbér - Veszprémvarsány - Pápa - Celldömölk - Sárvár útvonalat választottam. Néhány bakonyi szakasz kivételével sima, jó utak vezetnek arra, és ez is a legrövidebb. Igazán tökéletes laza, lötyögős tempójú, nézelődéssel, megállásokkal tarkított kirándulásra a vasi fürdővárosba.

Nekem viszont oda kellett érnem napnyugtára, így húztam szegénynek, ahogy bírtam. Alig szaporodtak a kilométerek, az egyes főút biai szerpentinje vagy a legendás erőpróbát jelentő herceghalmi kaptató 70-ig vetette vissza az addigi 80-90-es száguldást. A furgon, amit lejjebb megelőztem, röhögve otthagyott, a kilencvenre hitelesített autóbusz kikerülésére pedig azt eszeltem ki, hogy rövidebb féktávot veszek a bicskei körforgalomnál. Szártól az eső is rákezdett, végképp ostobának éreztem magam, hogy további 3 órán fogok kuporogni a nyeregben.

Bele is futottam Tatabányán a trafipaxba. Értik, a végsebessége alig 10%-kal több, mint a megengedett országúti tempó, és gyorshajtásért büntetnek meg... Állítólag 68-cal mentem lakott területen; én erősen kételkedem, de még nem néztem utána a felvételeknek. Azért tartom lehetetlennek, mert akkor már eléggé pörög a főtengely, a kellemes morgás kevésbé kellemesnek adja át a helyét, és ha nem volt muszáj, inkább lassabban haladtam.

De legalább felöltöttem az esőruhát. A keskeny pajzs alig védi a lábat, fent semmiféle védelem nem segít az elemekkel való küzdelemben. 50 és 90 közötti sebességhez főleg türelem kell, továbbá összeszorított fogak a fokozódó zsibbadás elviselésére. Minden fölösleges centimétert kerültem, a saját sávomban tartottam az ideális ívet, néha használtam a másikat is. Ugyanígy, a nehezen megszerzett lendületet próbáltam tartani, a kanyarokat a lehető legmagasabb sebességgel vettem, településtábláktól kuplungolva gurultam. Az oldalszél utálatosan megfogott, érezhetően megtorpantam, ha nyílt területre értem.

A 20 perces ácsorgással (ti. rendőri intézkedés) bő 3 és fél óra alatt tettem meg a 210 kilométert. Kétszer tankoltam, pihenőt nem tartottam. A rendezvény hozta az elvárt színvonalat, rengeteg ember mulatott jól itt a hétvégén. Adtam némi lehetőséget is, hadd ismerkedjenek az általában tízszer ekkora vasakhoz szokott kollégák a kicsi rokonnal, meg is nézték. Igaz, közben röhintettek egyet-egyet, pedig ők is kezdték valahol.

Hazafelé még gyorsabb voltam, már nem kellett keresgélni a kutakat, hatósági személyek sem hátráltattak, az időjárási körülmények is kedvezőbben alakultak. Vesztemre kipróbáltam a végsebességet, sík úton önerejéből épp százra képes. Enyhe lejtőn vagy hátszéllel meglehet a 110-is, de ezt senkinek nem ajánlom. Ugyanis szegény kis Honda elkezdett fura hangokat kiadni magából. Valami fémes kattanás jött a blokkból, mintha az önindító beleért volna.

Összességében elmondható, balgaság 50 kilométernél nagyobb távolságra elindulni az Innovával. Elhiszem, hogy jó dolog lassú tempóval, több hét szabadsággal rekordok könyvébe illő teljesítményt produkálni. De nekem se ennyi időm, se hozzá való kötélidegzetem nincs.

A futómű az egyik legjobb része az alig mázsás kis motornak. Tömegéhez és méretéhez képest kiválóan veszi az úthibákat, ültem már háromszoros súlyú gépen, ami jobban pattogott. Nehogy azt higgyük, hogy ezzel szemben alulcsillapított: szépen fogja az aszfaltot. A váz méretezésével sincs gond, bátran lehet dönteni vele, nem csavarodik, nem szitál. Abroncsai keskenyek, de pont jó méretűek, sosem éreztem, hogy vesztenének a tapadásból. A fék ugyanúgy, elöl tárcsa, hátul dob tökéletes egy ekkora masinára. Már ha ilyen jó, mint ezen.

A 125-ös Innova természetesen nagymotor, és ha az, akkor lehet kétszemélyes. Sajnos, nagyon rövid hozzá, és az elöl még épp kényelmes ülés hátrafelé vészesen elkeskenyedik. Ha felül valaki mögénk (legyen bár alacsony és vékonyka), a vezetőnek előre kell csúsznia, onnantól csak görnyedezik. Azt már nem is akarom ecsetelni, hogy ilyenkor miféle dinamizmus marad.

Külseje erősen mopedes, illetve az SH50-essel meg más nagykerekű robogókkal hasonlatos. Amiben utóbbiaktól különbözik, az a hagyományos lábtartó, bal oldalon a sarokváltóval. Ami kicsit nehezen mozgott eleinte, de bejárattam. Továbbá a hagyományos blokk-elhelyezkedés miatt középen magas, és lánccal jut hátra a nyomaték. Sajnos az ülés alatt hely nemigen van, pár apróság, a meglepően bőséges szerszámkészlet (használtam is a lelazult tükör visszaerősítésére) és a részletes leírás fér el benne. Lámpájának fénye sem valami bika, kismotoros.

Amivel vágyat próbálnak kelteni a minden porcikájában praktikumra törekvő motor iránt, az a festés. Több narancspiros árnyalat váltakozik, néhol fényes, néhol matt. Szép és feltűnő, ha már az Innova nem az. Egyébként nyilvánvalóan igen tartós az egész szerkezet, az általam észlelt műszaki gond nem hiszem, hogy típusbetegség lenne. Bár éppen most dobta piacra a Suzuki a kategóriatársát , 600 ezres árával méltányos vétel a Honda. Én kezdőmotornak vagy kifejezetten visszafogott használóknak merném ajánlani. Előbbiek túlélik a kezdeti kilométereket, utóbbiaknak meg nem fog hiányozni a teljesítmény.

Műszaki adatok

Honda Innova ANF125

Motor: léghűtéses, egyhengeres, négyütemű, kétszelepes
Lökettérfogat: 124,9 cm³
Furat x löket: 52,4 x 57,9 mm
Max. teljesítmény: 6,6/9 kW/LE 7500 1/min-nél
Max. nyomaték: 10 Nm 5000 1/min-nél
Keverékképzés: elektronikus befecskendezés
Kuplung: többtárcsás, olajfürdős
Váltó: négysebességes körváltó
Véghajtás: lánc
Váz: központi acél csőváz
Gumik: elöl 70/100-17, hátul 80/90-17
Első fék: tárcsafék, kétdugattyús féknyereg
Hátsó fék: dobfék
Méretek (H x Sz x M): 1890 x 727 x 1083 mm
Ülésmagasság: 768 mm
Üzemanyagtank térfogata: 3,7 liter
Száraz tömeg: 99 kg
Ára (regadóval): 598 000 Ft