no

A motor jó, de hol a móka?

2007.12.22. 01:58

Adatlap Honda Cbf 600 S Abs (599 cm3)

  • Hengerűrtartalom: 599 cm3
  • Hengerszám: 4 hengeres, soros
  • Teljesítmény: 77 LE @ 10500 rpm
  • Nyomaték: 58 Nm @ 8000 rpm
  • Váltó: 6 seb. váltó
  • Tengelytáv: 1480 mm
  • Ülésmagasság: 770 mm
  • Tömeg: 197 kg
  • Tank: 19 l

Hol vannak már a nyolcvanas évek motorjai? A CX500, csak hogy a Hondánál maradjak, vagy akár a GS650? Akkor még a félliteres kategória is egész embert kívánt. Magasat, erőset, kemény tenyerűt. Aki kézzel-lábbal fékez, és nem riad meg egy kis kormányszitálástól.

A CBF600-zal marha könnyű motorozni. Mintha ASIMO segítőkészsége bújt volna a delfinszürke műanyagelemek mögé. Aki kipróbálta már a 2003 őszén debütált modellt , annak ez nem újdonság. Akinek a CBF600-ról nem ér le a lába, az még nem is kaphat jogosítványt. Finoman húz, de nem váratlanul, finoman fékez, de nem ész nélkül, szóval kiszámítható. És egy csomóan éppen ezt szerették benne. A modellfrissítést nem is erőltette a Honda, egy kis akcióval megsegítve (pl. ajándék navigáció) mindig biztosak lehettek benne, hogy kiürülnek a raktárak.

Az új modell nem is annyira a vásárlóközönség igénye volt, mint inkább az unió környezetvédő hatóságáé. 2008-ban már tényleg nincs mese: csend, rend, tisztaság kell. A Hondának meg már volt egy épkézláb megoldása erre a hatszázas kategóriában: ott nyüzsög a remek sornégy a tavaly bemutatott Hornetben. Hú, az meg a legújabb CBR600RR-ből érkezett...

Na, mielőtt beleélném magam egy 120 lóerős félcsupasz motorba, gyorsan észre térítenek a számok. A CBR-ből a Hornetbe épített motor már 102 lóerőre szelídült, amit aztán tovább puhított a lelkes mérnökcsapat, mire alkalmasnak találták a CBF600-ba, egész pontosan 78 lóerőre. Azért fanyalogni sem kell. Utcára egy értelmes, ésszel élő embernek 78 lóerő két kerékhez és 217 kilóhoz elégnek kell lennie (a Hondának elege lett a gyártók által igencsak szabadon értelmezett száraz tömeg-adatból, ezért mostantól kezdve csak menetkész tömeget ad meg gépeihez).

A korábbi fekete helyett ezüst szín mutatja, hogy blokkcsere volt. Az új motor könnyebb és kisebb lett, mint az előd volt, és egészen aprónak néz ki az új vázban. Ez a pöttöm méret teljességgel illik a Honda "hogyan központosítsuk a lehető legjobban a tömeget" elképzelésébe. Könnyebb vezetni, de ami fontosabb, finomabban jár, kevesebbet fogyaszt, és tisztább gázok hagyják el a kipufogóját. Az új blokk nem lett gyengébb - erősebb sem -, viszont egy leheletnyit nyomatékosabb lett.

A visszafojtást sajnos nem egyszerű kiiktatni. A 42 lóerő a vastagabb hengerfejtömítés okozta alacsonyabb kompresszió és a módosított vezérműtengelyek mentén veszett el. De a hétköznapi használatban ez alig-alig jelent különbséget. A motor elég hamar hozza amit tud, vagyis az alsó-középső fordulatszám-tartományban egész szépen halad. Fülünknek és a blokknak ideális használati tartomány 3000 és 6000 fordulat közé esik. Itt még hatodikban is szépen húz. Boldogan el lehet vele közlekedni az említett tartományban akár egész nap, köszönhetően az áthangolt blokknak és a rövidebbre áttételezett váltóműnek. Ez persze nem jelenti azt, hogy itt tiltana a motor, jóval 10 000 fölé pörgethető, de 7000 tájékán van egy rövid vibrálósabb tartomány, amit inkább elkerül az ember. A CBF600 végsebességére nincs panasz, a kilóméteróra számlapját teljes egészében kihasználja a mutató.

Míg az ötéves modell karburátoros volt, az új CBF injektoros lett. A benzintank egy literrel lett nagyobb, amihez az okosan adagolt üzemanyag-ellátó rendszer munkáját hozzávesszük, jócskán megnövekedett az egy tankkal megtehető út hossza. Sajnos tankolásnyi távolságot nem tettünk meg.

Külseje annyira konzervatív, hogy első ránézésre csak vállvonogatva fogadtam be az infót, hogy a CBF600 külseje megújult. Kénytelen voltam saját képeimből puskázni, hogy felelevenítsem. És tényleg. Igaza volt a Teisiro Gotónak, amikor a tesztet megelőző este eligazításképp rávilágított a motor újdonságaira. Míg a régi fejidom esetében elég szűkmarkúan bántak az élekkel, törésekkel, addig az újat rendesen meggyűrték. Így már nem lóg le olyan mélyen, ezzel egész értelmes arcot kapott a CBF 600. A farokidom újjászületésének bizonyítékát már hosszasabban kellett keresnem.

A műszerfal átlátható, továbbra is nagy, mutatós órákról olvasható le a sebesség és a fordulatszám, a visszajelzők is pont ott vannak, ahol voltak, az órákban egy-egy apró LCD kijelző, épp, ahogy eddig is. Ugyanúgy van üzemanyagszint-jelző is, hát Fülesbe illő rejtvény a különbségek megtalálása.

A váz immár alumínium az eddigi acél zártszelvény helyett. Hogy ránézésre ez nem üt senkit szíven, az azért van, mert annó ügyes módon az acél vázat is úgy szerkesztették meg, hogy a látható oldalsó - a lábtartó rögzítésére szolgáló - elemek az aluvázak formáját utánozzák.

De vajon miért kéne hosszabb bütyök a lábtartóra? A következő oldalon kiderül.