no

215 víziló

Teszt: Bombardier SEA-DOO RXP jetski

2007.08.27. 01:18

Könnyű kis árnyék suhant át a homlokomon, mikor közölték, hogy ne pánikoljak a tópart felé jövet, ha észreveszem, hogy nincs fék a jetskin, mert valóban nincs.

Az 1500 köbcentis SEA-DOO RXP olyan a jetskik között, mint a GSX-R1000 a motorkerékpárok között. "Vannak nála nagyobbak, erősebbek, de ilyen jó súly-teljesítmény aránnyal és kezelhetőséggel egy sem rendelkezik" - mondja Pálinkás László, aki a jetskik magyarországi bejövetele óta velük foglalkozik, kezdetben mint szerelő, majd klubtulajdonos. Nála tesztelhettük a BRP (Bombardier Recreation Product) egyik legújabb modelljét.

Az úgynevezett ülős (mert van állós jetski is) testben háromhengeres, négyütemű Rotax 4-TEC Supercharged Intercooler motort találunk, amely egy az egyben egy bordástengelyen keresztül hajtja meg a csigát (a turbinaházban levő propellerlapátot), ami a meghajtást adó hátsó sugárcsőbe préseli a vizet. A víz kilövell, a test előrelendül, ilyen egyszerű a működés, ezért hívják jetnek ezeket a vízi motorokat.

Az RXP karcsú hajótestje már messzebbről is mutatja, hogy dinamikus szerkezettel van dolgunk. A piros-fekete-ezüst színegyüttes komolyságot, a betétek formái és a tank fölött átívelő légcső erőt sugall. Az orr alatt található jellegzetes redők a víz hátrafreccsenését hivatottak megakadályozni. Hátul a jobb és baloldalon a víz szintjénél látható a Bombardier legfrissebb, még csak két modellen alkalmazott találmánya, az O.P.A.S. segéd-kormányszárny. A szárnyak kis sebességnél dolgoznak, nagyobb sebességnél kiemelkednek a vízből.

Felülve az RXP-re úgy érzi magát az ember, mint egy quad nyergében. A gázadagoló szintén a quadot idézi: nem marokkal tekerjük, mint a motorkerékpárnál, hanem a hüvelykujjal kell húzogatni a gázkart. A jobb kéznek ennyi munka elég is. A ballal indítjuk-állítjuk le a motort, állíthatunk a kijelzőn, hogy az üzemórát, a megtett kilométert, a víz vagy a levegő hőfokát mutassa, valamint trimmelhetünk a VTS kapcsolóval, amiről majd később.

Ezenkívül ballal tehetjük üresbe, rükvercbe vagy direktbe a térdünknél elhelyezett váltókart. A sebességet (mérföldben) és a fordulatszámot mutató analóg órákból, valamint egy másik sebességmérőt (kilométerben) is tartalmazó digitális kijelzőből álló műszerfal két oldalán visszapillantó tükrök kaptak helyet.

A motort beindítva rögtön araszolni kezd a test, ugyanis szinte állandóan sebességben van a váltó. A bikaerős RXP-hez adnak egy learning (azaz tanuló) indítókulcsot is, amivel nem lehet 50 km/óra sebesség fölé menni, én is inkább ezzel kezdem. A gázkart ráhúzva kiemelkedik a jetski orra a vízből és elkezd rohanni az első bója felé. Közeledik a bója, mögötte pedig a fenyegetően jön a tópart, amikor felrémlik, hogy két okból sem szabad elvenni a gázból: egyszer, mert fék amúgy sincs a jetskin, másodszor pedig azért, mert levett gázzal nem lehet kormányozni a testet. (Az irányítást ugyanis a hátsó sugárcső végzi, jobbra vagy balra fordítva a megkívánt irányba löki a jetski farát. Ha nem lövell belőle a víz, akkor pedig bizony nem fordít semerre sem.)

Amikor ez így felrémlik a kezdő jetski-vezetőknél, akkor jön a pánik: fut a part felé, rángatja jobbra-balra a kormányt, de a test megy egyenesen, és kész a baj. Én megelőzvén a pánikot, a bója mellé érve rántottam egyet a gázon, tekertem egyet a kormányon, és a jetski engedelmesen befarolt a kanyarban. A sokadik kör után még könnyebben, a testsúlyommal szinte teljesen a jobb vagy bal kormánycsutkára dőlve, az orrot vízbe nyomva vettem a kanyarokat. Méghozzá elég nagy sebességgel, mert visszaemlékeztem a mester szavaira, hogy ezt a jetskit elég nehéz felborítani.

Az O.P.A.S. fejlesztést ez a pánikjelenség kényszerítette ki, az O.P.A.S.-szal ugyanis levett gázzal siklás esetén is lehet még korrigálni az irányt. Szintén a kormányzást segíti elő a függőleges trimm, amelyet a bal kormánymarkolatnál található VTS kapcsolóval működtethetünk. Felfelé kapcsolva rásegít az orr felemelésére, jobb gyorsulást vagy az ugratást elősegítve ezzel, lefelé kapcsolva pedig lefele nyomja a jetski orrát, ami kanyarnál nagyon hasznos.

A jetski-piac

Az RXP-t gyártó Bombardier (BRP) jelenleg a jetski világpiac mintegy 60 százalékát uralja, de a feltörekvő Kawasaki egyre jobban veszélyezteti pozícióját. A harmadik nagy jetski gyártó a Yamaha. A tesztelt változat szériagép, de az ezer köbcenti feletti széria világversenyeken rendre nyeri a futamokat, ugyanúgy, mint a tuningolt géposztályoknál. A BRP limitált számban gyárt csak versenyre kihegyezett gépeket ezekből a modellekből. Jövőre azonban ezek a versenygépek is megjelennek az utcai kínálatban SEA-DOO RXXP néven. (Ugye ismerős az X-ek halmozása a kétkerekű szupersport-motorok piacáról?). Az RXP két riválisában a Kawasakit a ZZR1400-esből átemelt motor, a Yamahát az R1-esből átvett motor hajtja. A kétütemű jetskik ugyanúgy kikopnak a kínálatból, mint a motoroknál, bár a Bombardier még gyárt az RXP-hez hasonlóan nagy kétütemű jetskit.

Rájöttem arra is, hogy az sem teljesen igaz, hogy nincs fék, mert a nehéz orr a gázelvételnél rögtön a vízbe kezd süllyedni, jelentős ellenállást okozva ezzel. Egy idő után a saját magam, illetve néha a mások által keltett hullám lett a leginkább aggasztó elem a tavon. Ha oldalba kaptam, igencsak megbillentette a hajótestet, nagyobb sebességnél meg olyanokat ütött, hogy alaposan meg kellett kapaszkodni a kormányban.

A végsebesség próbálgatásába csak a menetpróba vége felé kezdtem, de csak 108 km/óráig tudtam kergetni, mert túl gyorsan közeledett a pálya vége. Azt minden motoros el tudja képzelni, milyen lehet szabad fővel százzal száguldani az ide-oda mocorgó hullámokon, úgyhogy inkább el sem mesélem. Az RXP gyorsulását nyugodtan lehet hasonlítani egy motorkerékpáréhoz, ha nem is a szupersport-rakétákkal, de 80-90-ig sok motorral felvenné a versenyt (egy gyári jetski versenygép 2-3 másodperc alatt eléri a 100 km/órát). A vízszínen azonban valahogy sokkal megfoghatatlanabb a gyorsulásélmény, mint az aszfalton, talán leginkább arra emlékeztet, mintha folyamatosan kipörgő kerékkel gyorsulna egy motorkerékpár.

Az RXP-nek hullám kell az ugratáshoz, nem úgy mint az álló jetskiknek, amik maguktól ugranak vagy buknak le a víz színe alá. Felállítani (egykerekezni) sem nagyon tud vele a vezető, ehhez a mutatványhoz hátsó utas kell.

A jetskik súlyelosztását általában úgy alakítják ki, hogy középen van a motor, elöl pedig a tank. Így előrébb kerül a súlypont, könnyebben jön siklásba a hajótest. Ez akkor érdekes, ha inkább túrázni akar vele az ember, nem akrobatikázni. Amerikában nagyon nagy divat jetskivel utazni. Magyarországon sajnos ez lehetetlen. Jetskizni csak az erre kijelölt tavakban, a Duna kijelölt szakaszain és a Tisza-tavon lehet.

Mi kell hozzá?

A jetskizéshez kell egy úgynevezett kedvtelés célú kishajó-vezetési engedély kell, amelyet egy 2 hónapos átlagosan 60-70 ezer forintba kerülő tanfolyamot követő vizsgán lehet megszerezni. A kijelölt helyeken többnyire klubok működnek, ahová főleg bérlettel járnak a jetskizők, néha azonban lehet napijegyet is venni. A klubok szabályzata előírja a többi között a pályák helyes használatát, a kötelező engedélyt és mentőmellény használatát.

Hogy meddig húzza egy jetski? Régebben, 1992-1993-ban még megadták a jetskik üzemidejét. Egy példány általában 200 üzemóra után jutott el a selejtezésig, ami körülbelül 4 év intenzív használatot jelentett, de már üzemelés közben is akadtak meghibásodások. Ma már üzemóra túllépésből fakadó hiba nincs. Egyrészt, mert hosszabb ideig bírják a gépek, másrészt pedig a tulajdonosok gyakran jóval előtte tönkreteszik.

A jetski motorjának fő ellensége a víz: van, hogy borulás, van hogy süllyesztés miatt megy víz a motorba. Az utóbbi egy manapság divatozó jelenség: bár a gyár tiltja, gyakran villognak a jetskisek azzal a mutatvánnyal, hogy 20-30 km/óra sebességnél rükvercbe rántják a váltókart, ezzel gyakorlatilag víz alá viszik a jetskit. Ennek a következménye gyakran a műhely, egy magát vízzel megszívott motor javítása több száz ezer forint is lehet.

Teljesen elsüllyeszteni nem lehet a jetskiket, legalábbis a szériagépeket nem. A versenyzők azonban gyakran kiszedik a hajótest légüres tereit kitöltő hungarocell darabokat, hogy több legyen a levegő a testben, nagyobbat tudjon szívni a motor, így jobban tud pörögni. Ennek egy hátulütője van: az ilyen kifilézett jetski bizony el tud süllyedni, ha megtelik vízzel. Itt a tavon búvárok hoztak fel két hete egy hasonló okok miatt a tófenékre merült jetskit.

Műszaki adatok

Bombardier SEA-DOO RXP

Motor: 1500 köbcentis, 3 hengeres, négyütemű, Rotax Supercharged Intercooler
Áttétel: nincs, egy direkt, egy üres és egy rükverc sebesség
Teljesítmény: 215 LE
Végsebesség: 112 km/óra
Fogyasztás: meghajtva akár egy óra alatt 60 liter
Tank kapacitás: 60 liter
Csomagtartó kapacitás: 40 liter
Szélesség: 118 cm
Hosszúság: 307 cm
Súly: 370 kg
Ár: 3 190 000 Ft