Öngyógyító futármotor

2003.05.28. 10:45
A legnagyobb igénybevételnek a futármotorok vannak kitéve. A napi kettőszáz körüli megtett kilométer alatt helyt kell állniuk a városi forgalomban, időnként országúton vagy autópályán, és ha azt vesszük, hogy még Budapesten sem ritka az aszfaltozatlan útszakasz, még terepen is.

 
 

Nagy felelősség a választás, a felmerülő szempontok hatalmas listát tesznek ki. A kis fogyasztás, az olcsó fenntartási költségek a robogók mellett szólnak. Az alacsony ár, és a részletfizetési lehetőség a 125, 250 köbcentis városi motorokra helyezik a hangsúlyt. Sok futár az endurókra esküszik, hiszen egy ilyen magas felépítésű motorkerékpár nyergéből jól belátható a városi forgalom, a nagy hasmagasság és a hosszú rugóút miatt pedig a motor sérülése nélkül lehet átugratni a kátyúkat. Nincs tökéletes választás, mivel az igények és a szempontok legtöbbször egyediek.

 
   
   

Ez a Kawasaki KLE 400 már nem mai darab. Európába nem is szállították, csak a 250-es és az 500-as fordult elő nagy ritkán, a 400-asokat kifejezetten a japán piacra gyártották. Az utóbbi időkben japánból érkező konténerekből kerül elő néhány öreg járgány, és valószínűleg ez az 1991-es példány is így jutott az országba. A hosszú hajóút nyomát a só marta alkatrészek már örökké magukon hordják.

 
   
 

A tulajdonos választása azért erre a motorra esett, mert az ára mellett számított a forma és a teherbíró képesség is. A vásárlás óta eltelt fél év alatt kiderült, hogy a városi futárkodásra - neki - hibátlan ez a típus. A kéthengeres, hatsebességes motor a mai napig kifogástalanul üzemel, szivató nélkül is első gombnyomásra indul akár plusz 10-15 fokban is. A blokkja nyomatékos, 30 km/óránál már hatodik sebességben is jól megy, így nem kell sokat váltogatni.

Városban a harmadik és az ötödik sebességet át is lehet ugrani, viszont terepen kifejezetten hasznos a jól elosztott, megfelelően áttételezett hat sebesség. Míg 100 km/óránál 5500-at pörög a motor, csak 7000-es fordulattól kezd igazán elindulni.

 
   
   

Nem mindig hasznos, ha egy motor túl erős - ez a veszély ennél a Kawasakinál nem fenyeget. A nagy teljesítmény következménye, hogy az alkatrészek gyorsabban elhasználódnak, a lánc hamarabb nyúlik, a gumi gyorsabban elkopik, ez mind pénzbe kerül. A KLE 400-asnak sem a blokkja, sem a váltója nem veszi igénybe a lánchajtást. A cseh Czetka lánc élettartamát a boltban 10-15 000 kilométerre becsülték, de tízezer kilométer megtétele után még bőven lehet rajta feszíteni.

 
   
 

A szimpla, elől kettő, hátul egy dugattyús féknyergek megfelelő erővel szorítják a tárcsákat, bár nagy melegben az első fék felpuhul, ami lehet a rossz minőségű betét vagy az elöregedett gyári gumifékcső hibája is. A fékpofák nem gyáriak, az intenzív városi közlekedés miatt talán ez az alkatrész, ami a leggyorsabban kopik. Az, hogy az előző fékbetétek 8000 kilométert bírtak ki, a betét minőségétől és a sofőr vezetési stílusától is függ. Az biztos, hogy az utángyártott, ragasztott fékbetéteknek általában rövidebb az élettartama, viszont az áruk is sokkal kedvezőbb, mint a gyárié.

 
   
   

A remek futómű városi rosszcsonttá teszi ezt a gépet. A jó rugózás, a magas felépítés kifejezetten előnyös kátyús úton - amit például egy kiskerekű robogóról nem mondhatunk el. A teleszkópok olyan jól csillapítják az út egyenetlenségeit, hogy a kisebb gödrök fölött észrevétlenül suhan át a motor akár kanyarban is. "Százhúsz kiló nem óvoda"- nyilatkozta a Kawa tulajdonosa, de még ekkora súly alatt sem koppan fel a teleszkóp. Ha valaki ennél igényesebb, a levegős teleszkóp nagyon jól hangolható.

 
   
 

A magas építésnek egyetlen ellensége a jeges út, emiatt télen nehezen használható. Bár a puha hóban úgy viselkedik, mintha homokban használnánk, a jeges úttal már nagyobb a probléma. Ha megcsúszik a kerék, könnyen eldől a motor, és még mielőtt a sofőr lába elérné a talajt a gép már fekszik is.

A napi 150-200 kilométer alatt nem mindegy az ülés kialakítása sem. Beletelik 1-2 napba, mire az ember hátsó fele hozzászokik egy új nyereghez, de kevés edzés után ez még kényelmesnek is mondható. A hátulra felszerelt doboz miatt viszont az utas csak szűkösen fér el, de egyelőre még nem merült fel az igény a motoros utas-szállításra.

 
   
   

A KLE 400 légszűrője szivacsos, tehát többször mosható mielőtt cserélni kellene, ami szintén a költségcsökkentő tényező. A primerlánc 10 000 kilométerrel ezelőtt elkezdett zörögni, de az alapjáratot magasabbra, 1400-as fordulatra állítva a hang kisimult, így egy kicsivel kitolható az élettartama. Az alapjárat praktikusan - mindenféle szerszám nélkül - kívülről állítható. A motor szervizszükséglete nem komoly, az eltelt idő alatt mindössze az olajat, egy kilométeróra spirált és a szénkeféket kellett kicserélni.

 
   
 

A Dunlop Trailmax gumik elég jól bírják a strapát, pedig vásárláskor 2-3000 kilométert jósoltak nekik. Ezek a rendőrbarát gumik annyira kemény anyagból készültek, hogy 20 000 kilométer alatt csak néhány millimétert koptak, pedig a motor erőteljesebb kigyorsításoknál gyakran eltekeri a hátulját. A garázsban várakozó új Matis gumik valószínűleg nem hozzák majd ezt az eredményt, mert sokkal puhább anyagból készültek, viszont a tapadásuk várhatóan sokkal jobb lesz.

A flexibilis visszapillantó tükrök hasznosak, mert tereptárgyba akadás után is visszaállnak az eredeti helyükre, és nem állítódnak el. Az, hogy a kormányzár a kormány mindkét oldalra való elforgatásával zárható a parkolást könnyíti meg.

 
   
   

Mivel egy futár munkája során állandóan teszteli a motorját, a változtatások folyamatosak. A doboz felfüggesztését például kevéssel a felszerelés után meg kellett erősíteni, mert felpakolva a rázkódás miatt tőből tépte ki az eredeti csavart. Most két plusz csavarral van a vázhoz erősítve. A tulajdonos a kormányból 45-45 millimétert fűrészelt le, hogy a KLE nyergében az autósorok között sokkal biztonságosabban haladhasson. A következő terv, hogy a hátsó lánckereket 3-4 fokkal kisebbre cseréli, így a sebességek megnyúlnak, a fogyasztás csökken.

 
   
 

Az sem utolsó szempont, hogy a motor öngyógyító mechanizmussal rendelkezik. Bár a kollégák szerint típushiba, hogy oldaltámaszra állítva a motort szivárog a porlasztó, két-háromezer kilométer megtétele után még ez a probléma is megszűnt. Valószínűleg valami dugulás okozza.

Műszaki adatok:

Motor: vízhűtéses, négyütemű, kéthengeres DOHC
Lökettérfogat: 398 cm 3
Maximális teljesítmény: 42 LE / 31 kW
Meghajtás: lánc
Váltó: 6 sebességes
Fékek: elöl szimpla, 2 dugattyús tárcsafék, hátul szimpla 1 dugattyús tárcsafék
Hossz: 2272 mm
Szélesség: 720 mm
Magasság: 1350 mm
Üzemanyag kapacitás: 15 liter
Telitankolt tömeg: 361 kg
Száraz tömeg: 186 kg
Fogyasztás: 4,5-5 liter között
Használt ára: 450 000-750 000 Ft körül