Guruló bevásárlószatyor

2002.12.16. 10:20

 
   
 

A hátsó ülésen kényelmesen elfér az utas. Ha hirtelen fel kell huppannia, a lábát gyorsan a trepni hátsó dudorára tudja rakni, ami megfelelő, de nem a legkényelmesebb. Két-három megállás után rájövünk, hogy ezeket a dudorokat ki lehet fordítani, és máris van jó lábtartója az utasnak! Nincs is panaszra oka annak, aki hátul ül, még a csomagtartó doboz se szűkíti le a helyét, mert a Beverly hátsó ülését elég hosszúra hagyták. Hiszen mégiscsak nagymotor.

Eleget kóricáltunk a városban, gyerünk ki az országútra! Lazán felgyorsulok száztízre, igaz, már egyedül ülök a Beverlyn. Nem akarom elhinni, hogy csak ennyit tud, hiszen eddig határozottan nagymotoros viselkedést mutatott ez a robogó. Koppanásig húzom a markolatot, a mutató szép lassan felmegy százhuszonötig, majd egy picit megérinti a százharmincas vonalat. Ráhasalok a műszerfalra, de hiába csökkentem a légellenállást, nem sokkal emelkedik a sebesség. Százharminc, ebbe bele kell nyugodni. Azért nem rossz egy robogótól.

 
   
   

Közben megelőzök egy autót, ami körülbelül százhússzal akadályoz a végsebesség mérésben. A Piaggio Beverly nem olyan feltűnő méretű a mai nagydarab ötvenesek között, ezért aztán sokaknak lehet sokkoló látvány, amint királyként repesztenek az úton és megelőzi őket egy robogó. Amikor megelégelem a hajszolást, kicsit visszaveszem a gázt és próbálom megtalálni azt a sebességet, ami a legkényelmesebb a Beverlynek. Szinte magától beáll száztízre, amire olyan könnyen felgyorsult az előbb. Ezzel a tempóval aztán le is mehetnék a térképről, annyira jól tűri.

Sötétedés után lehet szórakozni a Beverly fényjátékán. A műszerek jól láthatóak a sötétben is, de nagyon sokáig tartott, mire rájöttem, vajon mik azok az alakzatok az úton, amik mellettem a motorral együtt haladnak? Aztán beugrott. A lámpa áramvonalas burkolatának gyári jelzéseit világítja meg az izzó, és mint egy diavetítő, érdekes olvasmányt szolgáltat az aszfalton.

 
   
 

A fényerő majdnem olyan jó, mint egy túramotoron, a sugár jól fókuszált mind a tompított, mind az országúti üzemmódban. Ismerve az olasz robogók legendásan vaksi világítását, a Beverly éjszakai vezetése kellemes meglepetéssel szolgált. Ebbe beletartozik a tankolás is, amit szintén az éjszakai vezetés során iktattam be. Nem hittem a szememnek, amikor kiszámoltam az állagfogyasztást. Három liter alatti érték jött ki, pedig a városban verettem rendesen, az országúton pedig nem nagyon mentem száznál lassabban.

Az olaszos lazaság csak egy helyen érhető tetten, de az épp elég kellemetlenséget okozott a legváratlanabb pillanatokban. A csomagterek rugója kicsit gyengébbre sikerült, és már a vadonatúj tesztmotoron is fáradt volt. Az csak a kisebbik gond, hogy az ülést nem lehetett egy kézzel nyitni emiatt. Normális esetben, ha felpakolva érkezem a parkolóba, az egyetlen szabad kezemmel elfordítom a kulcsot, az ülés felpattan, és máris beleönthetem a cuccot a másik kezemből. A tesztpéldány ülése sehogy sem akart kipattanni, bár a zár jól hallhatóan kattant. Kénytelen voltam a parkoló aszfaltjára ömleszteni a másik kezem tartalmát, hogy a kulcs elfordításával egy időben felhúzhassam az ülést.

A kesztyűtartót a kulcs benyomásával lehet nyitni, annak viszont nem kattan vissza a zárja, de az ajtó sem nyílik ki. Sajnos kívülről nincs rajta fogantyú, ezért csak körömmel lehet kipiszkálni az elgyengült rugó miatt. Nos, ha túl nagy lendülettel helyezzük be a kulcsot a gyújtáskapcsolóba, véletlenül kinyithatjuk a kesztyűtartó zárját, de az ajtó a helyén marad. Egészen az indulásig, amikor a gyorsulástól hátraesik, és kiszóródik a tartalma a lábam elé. Rosszabbik esetben pedig az útra. Emiatt majdnem elveszítettem a második digitális fényképezőgépet a totalbike.hu tesztjei során.

 
   
   

A Piaggio Beverly sokoldalúságában méltó utóda a Vespának. Mérete és hengerűrtartalma is az ötven éves őst idézi. Az, hogy az olaszok szakítottak a kategóriára oly jellemző apró kerékkel, csak javára vált a robogónak. Amit pedig a csomagtartókkal műveltek, bámulatra méltó. Használat közben fel sem tűnik, mennyire tökéletesen teszi a dolgát a Beverly. Erre mondják, hogy egyszerűen: jó.

Technikai adatok

Motor: egyhengeres, négyütemű, vízhűtéses
Hengerűrtartalom: 198 cm 3
Teljesítmény: 21 LE
Fék: mindkét keréken 260 mm átmérőjű tárcsafék
Gumiméret elöl: 110/70-16
Gumiméret hátul: 140/70-16
Tank: 10 liter
Önsúly: 149 kg
A teszt alatt mért fogyasztás: 2,9 l/100 km
Legnagyobb sebesség: 130 km/h