Én ezt nem értem. Van valami megfoghatatlan minden olasz járműben, ami miatt komoly érzelmi kapcsolatba kerülünk. Tudjuk nagyon jól, hogy technikailag nem mindenben állnak a helyzet magaslatán, és a minőségről is városi legendák keringenek, de itt nem az ész, a szív van a célpontban.
A Vespával is ez a helyzet. Mert ne mondja senki, hogy azért vesz Vespát, mert a technikai csúcsra vágyik. A Vespa az ROBOGÓ, a többiek meg profi közlekedési eszközök. Valahogy ez a helyzet a Harley-val is. Ott is valami el van rejtve, ami miatt a Harley az igazi chopper, hiába jobbak a konkurensek. Harley-érzést, Vespa-érzést nem lehet utánozni.
A bemutatón sok mindent megtudtunk a motorról , csak a vezetési élmény hiányzott. Most egy hétig volt nálunk az új Vespa, a kétszázas Grandturismo.
Az extraként vásárolható szélvédő 25 ezer forint, ami majdhogynem
sisakplexi árban van. Kértük, legyen ez is a tesztmotoron, akárcsak
a hátsó doboz, ami 45ezer forint körüli extra. A plexivel robogózás
természetesen más menettulajdonságokat produkál.
Jó kis szeles napokat fogtunk ki, így néha vitorlaként
üzemelt.
Nyílt terepen - oldalszélben - ügyelni kellett az előzésekre, de mindezek ellenére nem volt labilis a jármű. Egy normál motorról átülve természetesen szokni kell a futóművet, a kisebb kerekeket, melyek a Vespához képest nem is olyan kicsik. Az eddigi 10"-es kerekek helyett ezen a modellen alkalmaztak először 12"-os kerekeket.
Ha esetleg zavarna az erős szél, akkor a plexit egy villáskulccsal
öt perc alatt eltávolíthatjuk. Ugyan ilyen egyszerű a hátsó doboz
leszerelése is. A doboz külön kulccsal zárható, természetesen
színre fújt és fém Vespa felirattal ékesített. A 45ezer egy kicsit
soknak tűnhet a 42 literes ládáért, de a gyári láda a Granturismo
farának íveit másolja, valamint szivacsos utas háttámlával látták
el, így gyönyörűen harmonizál a géppel.
A nagyobbik, 198cm 3 -es Granturismo-t kaptuk meg. A motorja egyhengeres, négyütemű, négyszelepes, két utas katalizátorral. 20 lóerőt kapunk 8500 fordulaton és 17,5 Nm nyomatékot szintén 8500-on. A jármű nem túl könnyű, 139 kg, köszönhetően a hagyományos fém karosszériának. Ezt a vasat mégis kellemes dinamikával mozgatja a fenti szerkezet.
A városi közlekedésben és az országúton is nagyszerűen megállja a
helyét, két személlyel is. Az általunk
szélvédővel mért végsebessége 120 km/h, ami megfelel a gyári
adatoknak. Az előttünk haladó teherautók megelőzésére is marad
erőtartalék, bár okosan kell kezdenünk minden manővert.
A kétszemélyes utazás nem teljesen felhőtlen. Az ideális eset az, ha az elöl ülő sovány, a hátsó meg egy kicsit pufibb. Ugyanis ha egy széles csípőjű ül elöl, akkor a hátul ülő lába csak kitekerve ér el a lábtartóra. Barátnőm volt, hogy inkább lógatta a lábát, mint a lábtartóra rakta. A gyönyörű, kihajtható utas lábtartó egyébként is útban van a vezetőnek. Megálláskor sokszor a vádlimnak ütődött, ráadásul az utas cipője bepiszkítja a sofőr nadrágját.
Az ülés egyébként igen kényelmes, az üléspozíció jellegzetesen
Vespás. Ez azt jelenti, hogy nem terpeszkedünk, hanem szépen ülünk
a motoron, a combunk a lábszárral kilencven fokot zár be.
Így ülünk a Vespán ősidők óta.
A kormányvég óriási kormánysúlyai nagyon szépek. A rezgés elnyeléséért felelősek, és teszik a dolgukat rendesen, nem rezeg a tükör semmilyen fordulaton.
A nagyméretű műszeregyüttest a kormányidomba integrálták. Az
üzemanyagszint mellett a motorhőfok-mérőnek is jutott hely. Egy
vízhűtéses blokk esetén ildomos is. Sajnos, a kilométer számlálót
nem lehet lenullázni, de szerencsére - a Vespához illően - nem
digitális.
Érdekes, hogy a sebességmérőre mérföldes skála is került. A
visszajelzők egyértelműek, az irányjelzőnek mindkét irányba van
lámpácskája. A bekapcsolt világítás visszajelzője folyamatosan ég,
ami teljesen értelmetlen, ugyanis a világítást az új előírásoknak
megfelelően nem lehet lekapcsolni. Az időmérő óra nagyon hasznos,
de sajnos folyadékkristályos. Ez egy kicsit idegen a Grandturismo
hangulatától.
A Granturismo hátsó lámpája a karosszériába simul, nem töri meg a
hátsórész szép ívét. A féklámpa LED-es megoldású, a világítás
klasszikus izzós. Az irányjelző szintén süllyesztett színtelen
burájú.
A fékek már a bemutatón elnyerték a tetszésemet. Nem újdonság a robogókon alkalmazott tárcsa, a Vespának mégis ez az első modellje, amire tárcsafék került. Mivel teljesen automatikus az erőátvitel, így kézzel vezéreljük a hátsó kétdugattyús 220 mm-es tárcsaféket is. Ugyan ilyen rendszer került előre is.
Sajnos a robogókat jobban lopják, ezért mindig kötelező
kiláncolnunk kedvencünket. Hagyományos esetben a kerekeken
szerencsétlenkedjük át a láncot. A Vespánál nem kell
összemocskolnunk magunkat, ugyanis
az alvázhoz erős szemet hegesztettek, amihez láncolva
könnyedén mozgásképtelenné tehetjük a féltve őrzött járművet.
Nem csak központi támaszt, hanem oldalsztendert is kapott a Grandturismo. Ez utóbbit nem felejthetjük kint, mert a motort egyenesbe állítva automatikusan felcsapódik. Ha sokáig őrizetlenül hagyjuk a motort, állítsuk inkább központi támaszra, ugyanis előfordulhat, hogy a robogózás iránt fogékony gyermekek a gépet megmozdítva és óhatatlanul felborítva agyonlapíttatják magukat vele.
Az indítókulcs fejét megnyomva kipattan a kormány alatti
kesztyűtartó, így az apróbb tárgyak elhelyezésével nem kell
sokat bajlódnunk. Itt találjuk a rejtett szerszámkészletet is, ami
robogóhoz mérten igen bőséges. A biztosítékok cseréjét is innen
végezhetjük, amihez a szerszámkészletben találunk segítőeszközt,
így a hölgyeknek sem kell feláldozni körmüket egy egyszerű
biztosítékcserénél.
Az ülést gombnyomásra nyílik, a nyitáshoz nem kell a kulcsot
kivennünk, még járó motornál is kikaphatunk valamit az ülés
alatti rakodó rekeszből. Ha az akkumulátor kimerül, akkor a
kesztyűtartóban van egy pöcök, ami mechanikusan nyitja a
zárszerkezetet. Az ülés alatti tárolórekesz egy mozdulattal
kiemelhető és azonnal hozzáférhetővé válik a motor. Az üzemanyag
beöntő nyíláshoz is az ülés felhajtásával jutunk.
Van egy figyelmesség, amivel csak olasz motor szolgálhat. A felhajtott ülés alól egy műanyag üléstakarót húzhatunk elő, ami szárazon tartja az ülést eső esetén. Egyik vége az üléshez van rögzítve, így elhagyni sem tudjuk, és mindig kéznél van. Egyszerű dolog, mégis milyen hasznos.
A Vespa Granturismo száz forint híján egymillió forint. Ha első
hallásra soknak tartanánk, csak nézzük meg a konkurensek
árcéduláit:
Honda Foresight 250cm
3 1230000 Ft,
a kicsi Suzuki Burgman, ami csak 125cm
3 948000 Ft,
Yamaha Majesty 250cm
3 1342000 Ft,
Malaguti 250cm
3 - 1390000Ft.
Azt hiszem nem kérdés: ha chopper, legyen Harley, ha robogó csak is Vespa.