Ha a robogók Puzsérja lennék, akkor se fikáznám
Sajnos robogósból nem nehéz gyökeret találni. Főleg a rendszámos nagyarcúak tudnak annyira motorozni, hogy beszarás, csak nem értem a halom fogyatékosban, minek kell centizve kerülgetni egymást meg az autósokat. Addig jár a köcsög a kútra ugyanis, amíg kórházba kerül. Ami engem kevésbé zavar, csak az a baj, hogy más is oda kerülhet.
A futárok külön kaszt, és beszédes, hogy amikor említettem a futárcégnél diszpécserként dolgozó, hozzám hasonlóan ex-futár barátomnak, hogy szívesen megrugdalnék egy-kettőt, csak annyit mondott: ő is.
Igen szomorú, hogy a kétkerekűn közlekedők nagy részében nincs meg a minimális hajlandóság arra, hogy normálisan próbáljanak közlekedni. Megannyi bizonyítási kényszeres beteg barom rohangál Budapesten, életét a vakszerencsére, nem a teljes kontrollra bízva.
Persze némely autósokat sem kell félteni. Újabb vicces tuningszart láttam a napokban. Természetesen kombi, ráadásul dízel is, optikai förmedvényekkel felvértezve, xenon, angel eyes, ledes menetfényködlámpa alul. A parkoló autók miatt szűk lakótelepi utcában is csutkagázt kellett nyomni minden ötméteres egyenesben a dízelnek, én meg rákot kaptam a koromtól. Hátra is kellett volna még pár lámpa, mert alig látszott a fekete füsttől, könnyen hihette volna bárki, hogy haldokló Ikarus busz. Aztán természetesen a telep végén jobbos, rá a macskakőre, nagy gáz, és ahogy a kő elkezdte rázni a 17-es felnit, kiesett elöl a ledesmenetfényködtuninglámpa, amin szépen át is gyalogolt. Recsegve-ropogva zúzódott darabokra a feltűnési viszketegség-készülék, így hiába satuzott a marhája, csak a törmeléket tudta már összeszedni. Ha összeszedte.
Ezen röhögve indult az utam Budaörsre, Harmatiékhoz. (Most minél hamarabb megpróbálom megírni az összes nekem érdekes robogót, amit ott találok, mert nem nagyon van időm egyéb tesztalanyok után rohangálni.)
A mai példány pont olyan robogó, ami nagyon nem való a fent említett idiótáknak. A KTM Kross ritkaság. Soha életemben nem láttam ilyet, nem is hallottam róla. Igaz, először kissé szánakozva néztem, hogy ez csak egy narancsra fújt és KTM-re matricázott Malaguti Crosser vagy Aprilia Rally. Csakhogy közelről nézve ez bizony egyik sem.
Szögezzük le: fogalmam sincs, mi ez a típus. De ettől kipróbálni még ki tudom.
Az ember azt gondolná, hogy a KTM, akinek igen komoly tapasztalata van terepmotor-építésben, komoly futóművet tesz még egy robogó alá is. És aki ezt gondolja, nem téved. (Hacsak nem annyiban, hogy valójában a Beta műve a futómű: közben egy olvasónk felfedte, hogy ez egy Beta Quadra.)
Már vizuálisan is látszik, hogy jó vastag az első teleszkóp. A motorka eleve magas, nem bilin ülő görnyedt, hanem felegyenesedett testhelyzetben kell vezetni, ami nagyon jót tesz az irányíthatóságnak és az élvezetnek. A ballonos gumik kiválóan egészítik ki az úgyszólván tökéletes futóművet, és mindehhez harapós fék jár. Az egyik legjobb robogó, amit valaha kipróbáltam: közútra, terepre egyaránt alkalmas, komfortos, de emellett jól irányítható: már-már kellemes motorozási élményt nyújt.
A menetteljesítmények ehhez illőek: elsőre azt hittem a légszűrőház miatt, hogy álló Minarelli-blokk van benne, mint a BWS-ben, de ez hosszú, fekvő blokk, és robogós mércével megy, mint az állat. 100 kilós testsúlyom alatt röhögve vitte a 80-at, és még csak nem is volt nyélgázon. Azon a dombon, ahol a kis Zip úgy viselkedett, mintha benne lenne a fojtás, és 40-re lassult, a Kross úgy tiplizett fel hatvanról nem lassulva, hanem gyorsulva, mintha csak sík úton lennénk. Nem volt szerénytelenség 90-ig kottázni az órát az egyébként igen puritán, célratörően sportos műszeregységen.
Döbbenet. Amíg rá nem ültem, annyira idegenszerű volt az egész, mintha csak egy sima olasz robogót átmatricáztak volna, de kipróbálva azt mondom, amennyire lehet, ízig-vérig KTM. 
Oldaltámasz nincs, de van középállvány és valamennyi sisaktartó, a gumik pedig ballonosak, azért terepre is jók, de közúton is kiválóak. Mindez 150 pénz, egy ritkaságszámba menő, igen jó állapotú, csúcs menetteljesítményű univerzális robogóért. 
Ahhoz képest, hogy alapvetően rühellem a robogókat, nem szokásom lefikázni egyiket sem, azonban itt ismét túl vagyunk a technika iránti alázatom határán. Úgyhogy a leggonoszabb kritikus énemet elővéve, ha a robogók Puzsérja akarnék lenni, akkor is azt mondanám: szerintem megéri.
