Harley a levegőben?

Nem, nem repülő H-D-ról lesz szó, de tény, hogy ezek a motorok mechanikusan, maguktól tartózkodnak a levegőben.

Eredetileg robogóblogot akartam írni, de Las Vegasban nincs annyi robogó, hogy sikerült volna akár egyet is lefotóznom, márpedig épp itt vagyok, sajnáltok, tudom.

Szerencsém van azonban: az első este beleakadtuk a Harley Davidson Café nevű műintézménybe, ami nem volt nehéz, lévén egy fő utca van, a Strip, és annak a hotelunkhoz legközelebbi sarkán volt.

Valami fenomenális burgert ettem, de a lényesebb kérdés az, hogy nem vicceltek a névadással: sok-sok ezer dollárnyi Harley-Davidson található a helyiségben, zöme a fejünk felett keringve. Köztük az egyik kedvencem, a Street Bob is.

A leggagyibb példány kétségkívül a motoros himnuszként tisztelt, nyilvánvalóan felháborító véleményem szerint hervasztóan szar Szelíd motorosok c. film sztárja: Amerika Kapitány, melynek nyergében bohóckodva lefotóznak, és digitálisan las vegas-i látványt másolnak mögénk. 

Ez a rész tényleg überszar, nem éri meg képet beraknom róla, de ezen kívül minden részlet ott van. Már a bejárat felett, az utcafronton hatalmas műharley hívogat, a járdán Harleynövény-installációk, bent pedig nem csak le van téve 1-2 motor. (Köztük egy 1957-es Panhead. Nem értek hozzá, de biztos ér valamit.) Hanem a fejed felett lebeg.

Építettek egy rendszert a libegő mintájára, amin körbe-körbe vonul felettünk, a plafonra szerelt pályáról lelógatva egy csapat motor, néha el-eltűnve a falban. Ehhez képest a falra aggatott féltank-garmada nem nagy cucc. Főleg, hogy mind igazi, működő motor, zsír állapotban. 


És még az alkoholmentes sörük is jó. Tudnak ezek az Amerikaiak!