Már a klasszikusok között

Csikóssal tegnap este azon vitatkoztunk, hogy csak nekem maradt-e ki eddig, hogy a Wankel-motornak velejéig kétütemű hangja van, vagy önök közül mindenkinek. Hallottam már alaposan kihúzatott RX-8-at, sőt szerencsére vezettem is, semmi kétüteműség. Ez itt viszont egy Mazda 110S Cosmo Sport, a bolygódugattyús technikára épülő autózás egyik őseredetije és bizony pömpörög. A típust a hatvanas évek elején kezdték fejleszteni, majd 1967-ben dobták piacra. Kéttárcsás motorja kezdetben 110 lóerős volt, a kamrák térfogata, egyenként 491 köbcenti. Később megváltoztatták a vezérlési időket, a teljesítmény 128 lóerőre emelkedett. Lehet, hogy a Wankel-technika története az autótörténelem leghosszabb nyilvános haldoklása, de nagyon érdekes egy ilyen autó az Ennstal mezőnyében.

Sajnos belebeszélek a felvételbe, pedig a mély hallgatás az egyetlen adekvát reakció, amikor a sok-sok Porsche után egyszer csak megérkezik egy nagyon igényesen megépített Mercedes-Benz W109 6.3. A hatvanas évek végének csúcsmodelljére épül. Motorja az M100-as jelű V8-as, a többit viszont nem tudhatjuk. A kék autó versenyszerű, de utólagos építés lehet, nem teljesen egyezik példaképével a legendás Red Piggel, vagyis a világ első AMG-nek nevezett Mercedeszével. A hátsó futóműterpesz azért adja, nem? Zsolt szerint egyszerűen csak gond van a hátsó felfüggesztéssel.

Mit keres ez a mazsolaformájú bácsi a finom bőrkesztyűs kezekkel irányított drágaságok sorában? Hát csak annyit, hogy ő egy igazi sztár a sok tucatmilliomos társaságában. Ebben a Miniben maga a rali professzor Rauno Aaltonen ül. A finn ralivilágbajnok 1973-tól versenyzett, és rengeteg nemzetközi versenyt nyert, többek közt Minivel. A Monte Carlo Rally egykori nagymenője hetvenhat évesen ott parolázott mindenkivel, az egyik legnyitottabb résztvevő az Ennstal Classicon. Remélem, holnap látom még csapatni, amíg itt vagyunk.